×

Mentesülés a munkavégzés alól

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 18. számában (1999. június 15.)

 

A munkaviszony lényege a más érdekében történő munkavégzésben rejlik. A jogviszony megszüntetését vonja maga után, ha a dolgozó a munkavégzésre irányuló kötelezettségét nem teljesíti. Vannak azonban olyan esetek, amikor törvényi előírás ad felmentést a munkavégzés alól.

 

Munkavégzési kötelezettség és mentesség

A munkáltató alapvető kötelessége a munkavállaló foglalkoztatása. E kötelezettsége teljesítésével összefüggésben a munkát úgy kell megszerveznie, hogy a dolgozó a munkaviszonyból eredő jogait szabadon gyakorolhassa, kötelezettségeit pedig megfelelően teljesíthesse. A foglalkoztatási kötelezettséggel szemben a munkavállaló oldalán a munkáltató utasítása szerinti munkavégzés áll, amely alól a Munka Törvénykönyve (Mt.) felmentést adhat az alábbi esetekben:

  • állampolgári kötelezettség teljesítése érdekében,
  • közeli hozzátartozó halálakor,
  • keresőképtelen betegség idejére,
  • kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) elvégzése érdekében,
  • önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálat ellátása érdekében,
  • véradás céljából,
  • ha a munkahelyen való megjelenést elháríthatatlan ok akadályozza,
  • ha munkaviszonyra vonatkozó szabály előírja, illetve
  • ha azt a munkáltató engedélyezi.

Mentességi esetek és díjazásuk

Állampolgári kötelezettség teljesítése

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, amíg az állampolgári kötelezettségeit teljesíti. Állampolgári kötelezettségek: a szavazás, a közigazgatási hatóság, bíróság idézésére tanúként való megjelenés, képviselőként történő eljárás, hadkötelesként való sorozás és katonai nyilvántartásba vétel, valamint a sorkatonai szolgálat teljesítése. A munkavállaló részére az állampolgári kötelezettség teljesítéséből eredő távollét miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár.

Állampolgári kötelezettség – munkaidőn kívül?

Amennyiben a munkavállaló állampolgári kötelezettségének a munkaidőn kívül is eleget tud tenni, nem illeti meg a munkabér akkor, ha ennek mégis a munkaidő alatt tesz eleget. Elvárható ugyanis minden munkavállalótól, hogy ilyen esetben állampolgári kötelezettségének elsősorban olyan módon tegyen eleget, hogy a munkaviszonyból eredő alapvető kötelezettségét teljesítse, a munkaidő alatt dolgozzon, állampolgári kötelezettségének pedig, ha joghátrány nem éri, munkaidőn kívül tegyen eleget. Ezért térítésre ezen a címen a munkavállaló csak akkor tarthat igényt, ha más módon, mint a munkaidő terhére, ezt a kötelezettségét nem teljesítheti (pl. a munkavállalót munkaideje alatt meghatározott időpontra rendelik be). Ugyancsak a munkavállaló munkavégzési kötelezettségéből adódik, hogy állampolgári kötelezettségeit a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldania. Ez azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia (pl. hatósági idézés tanúként történő kihallgatás végett). Csak ezt az időt lehet olyan munkaidő-kiesésnek tekinteni, ami egyben igazolt távollétnek számít. Az ezenfelüli munkaidő-kiesés igazolt távollétnek nem tekinthető, s arra munkabér nem jár. A munkabérre való jogosultság megállapításánál a kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 23. számú állásfoglalása)

Közeli hozzátartozó halála

Nem kell a dolgozónak két napig (munkanapig) munkát végeznie a közeli hozzátartozója halálakor. Közeli hozzátartozónak a mentesség szempontjából a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek. A haláleset miatti távollét idejére távolléti díj illeti meg a munkavállalót.

Keresőképtelenség

Törvényi rendelkezés folytán szünetel a munkavégzési kötelezettség a munkavállaló keresőképtelenségének időtartamára. A betegség miatti keresőképtelenség esetén – az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget kivéve – évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár. Az ennek alapjául szolgáló keresőképtelenséget az érintett személy kezelőorvosa köteles igazolni. Nincs szükség igazolásra egy évben egyszer, legfeljebb három munkanapra. A keresőképtelenség miatti betegszabadság idejére a munkavállaló részére a távolléti díj 80 százaléka jár. A betegszabadság lejártát követően a keresőképtelen munkavállaló (aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni, illetve akit fekvőbeteg-gyógyintézetben kezelnek) társadalombiztosítási ellátásként táppénzben részesül.

Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén betegszabadság nem jár, helyette a társadalombiztosítás keretén belül a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

Munkaidő alatt kizárólag heveny, lázas vagy súlyos megbetegedés, illetőleg baleset esetén mehet a dolgozó orvoshoz. Ilyen esetben az orvos tanúsítja, hogy a munkából való távolmaradás egészségügyi szempontból indokolt volt.

Kötelező orvosi vizsgálat, véradás

Az Mt. által elismert távollét a kötelező orvosi vizsgálat – beleértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartama, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartam, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén azonban legalább négy óra. A munkavégzés alóli mentesség akkor is fennáll, ha a vizsgálat eredménye miatt az érintett személytől utóbb nem vettek vért. Az elmulasztott munkaidőre távolléti díjat kell a munkavállaló részére fizetni.

Elháríthatatlan ok

Mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. Az elháríthatatlan okok igen széles körét ismeri el a munkajog, így:

  • állásidő, csökkentett munkaidő (a munkáltató érdekkörében bekövetkezett okból a gazdaságilag indokoltnál rövidebb időben foglalkoztatják a munkavállalót) ,
  • az előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés-büntetés, ha a bírói ítélet vagy a munkáltató szerv a munkaviszonyt nem szüntette meg,
  • orvosi kezelés, felülvizsgálat ideje heveny, lázas vagy súlyos megbetegedés, illetőleg baleset esetén (az orvos tanúsítja, hogy a távolmaradás egészségügyi szempontból indokolt volt),
  • a közegészségügyi eltiltás miatti keresőképtelenség (az érintettet közegészségügyi okból a foglalkozásától eltiltották és más beosztást nem kapott, vagy közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítették),
  • járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat következtében keresőképtelenség (az érintett személy a munkahelyén a zárlat miatt megjelenni nem tud, és más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható),
  • közlekedési, időjárási akadályok (közlekedési baleset, hóesés, árvíz).

A közegészségügyi, járványügyi keresőképtelenség idejére társadalombiztosítási ellátásként táppénz illeti meg a munkavállalót.

Ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, a kiesett munkaidőre (állásidőre) a személyi alapbére illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy eltérő megállapodás hiányában ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót.

Tűzoltás vagy műszaki mentés

Igazolt távollétnek tekintendő az az idő, amíg a munkavállaló önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége.

Mentesülés a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján

Pihenőnap, munkaszüneti nap

Nem kell munkát végezni a heti két pihenőnapon, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie. A pihenőidő azonban – az egészségre ártalmas munkakört kivéve – kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező.

A munkavállalónak nem kell munkát végeznie a munkaszüneti napokon sem. A munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23. és december 25-26. Munkaszüneti napon a munkavállaló rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folyamatos vagy folytonos) és a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg munkakörben foglalkoztatható. A munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre távolléti díj jár.

Rendes és rendkívüli szabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a dolgozó életkorának függvényében folyamatosan emelkedik. Pótszabadság a fiatalkorúnak, a gyermekét egyedül nevelő, a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőnek, a vak, a föld alatt dolgozó, valamint a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozó munkavállalónak jár a törvény alapján. Az alap- és a pótszabadság idejére távolléti díjat kell fizetni.

A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A társadalombiztosítási szabályok ezzel összefüggésben keresőképtelennek minősítik azt a nőt, aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni. A keresőképtelenség idejére táppénz illeti meg a munkavállalót, feltéve hogy terhességi-gyermekágyi segélyre ezzel egyidejűleg nem jogosult.

A szakszervezeti tagok részére – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a munkáltató köteles összesen minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság idejére az érintett dolgozók részére távolléti díj jár.

Fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni a dolgozó kérelmére:

  • a szülési szabadság letelte után a gyermekgondozási célból a gyermek harmadik – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tizedik – életéve betöltéséig,
  • a gyermek betegsége miatt otthoni ápolásra a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára,
  • tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása idejére, de legfeljebb két évre, ha az ápolást a dolgozó személyesen végzi (az indokoltságot az ápolt kezelőorvosa igazolja),
  • ha a munkavállaló magánerős lakásépítést folytat, legfeljebb egy évre. (A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs, illetve élettárs igényelheti.)

Társadalombiztosítási szempontból keresőképtelen, így táppénzre jogosult az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, az anya vagy az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az a szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.

Munkaidő-kedvezmények

A kismamának a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díjat köteles a munkáltató fizetni.

Örökbe fogadó nőt megillető kedvezmények

A családjogi törvény szerint az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Ebből következik, hogy a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermek eltartása és gondozása céljára nyújtott kedvezmények és szolgáltatások az örökbe fogadó anyát illetik meg. Ezért a munkaviszonyban álló és csecsemőt örökbe fogadó nőt az örökbefogadás napját követően megilletik ugyanazon jogok, mint a szülő nőt, illetőleg ugyanolyan védettséget élvez (szoptatásiidő-kedvezmény, szülési, illetőleg fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom stb.), mint a vér szerinti anya. Az Mt. szerint a terhes, illetőleg szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, és ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essék. Ebből következik, hogy az örökbe fogadó anyának járó szabadság kiszámításánál ezt a négyheti – tehát 28 napi szabadságot a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. Erre az időre az örökbe fogadó anyának terhességi-gyermekágyi segély nem jár. Megilleti azonban a szülési szabadság még hátralevő tartamára a terhességi-gyermekágyi segély az örökbe fogadó nőt, ha örökbefogadás céljából gondozásba veszi a csecsemőt az örökbefogadási eljárás megindítása mellett, a gondozásba vétel napjától kezdődően – éppúgy, mint a vér szerinti anyát.

A vér szerinti anyát a szülést követően hatheti – 42 napi – szülési szabadság illeti meg, az ezt követő időre a gyermekének örökbe fogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát elveszti.

(Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 57. számú állásfoglalása)

A továbbtanuló munkavállaló részére – iskolai rendszerű képzés esetén – a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szabadidőt engedélyezni. A szabadidő a kötelező iskolai foglalkozáshoz és szakmai gyakorlathoz, valamint vizsgákhoz, dolgozatokhoz igazodik. Vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidő jár. A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez pedig tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani. Nem iskolai rendszerű oktatás esetén tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja. Távolléti díjnak megfelelő díjazás kizárólag az általános iskolai tanulmányokat folytató dolgozónak jár.

A munkáltatónál működő szakszervezet tisztségviselője számára a foglalkoztató munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani, a távolmaradást azonban előre be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény mértékét – eltérő megállapodás hiányában – a Munka Törvénykönyve állapítja meg. A szakszervezeti munkaidő-kedvezmény időtartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg.

Az üzemi tanácsi tagoknak a havi munkaidejük tíz százalékát elérő, az üzemi tanács elnökének a havi munkaideje tizenöt százalékát elérő munkaidő-kedvezményt kell biztosítani, amelynek időtartamára távolléti díjat kell fizetni.

Felmondás alatti mentesítés

A munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő legalább felére fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól. A mentesség időtartamára átlagkeresetet kell fizetni. Nem jár azonban átlagkereset arra az időre, amely alatt a dolgozó munkabérre sem lenne egyébként jogosult.

Tanfolyam, továbbképzés

A munkavállalónak a munkáltató által kijelölt tanfolyamot, továbbképzést el kell végeznie, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. A dolgozó költségeit és munkabérét ilyen esetben a munkáltató köteles megtéríteni.

A munkavédelemről szóló törvény értelmében munkavédelmi oktatás keretében köteles a munkaadó gondoskodni arról, hogy az általa foglalkoztatottak rendelkezzenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, illetve hogy a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat megismerjék. Ugyancsak a foglalkoztató feladata a munkavállalók, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagok tűzvédelmi oktatásának, rendszeres továbbképzésének biztosítása. Gondoskodnia kell arról is, hogy az érintettek a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket és a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

Szabadidő

A munkavédelmi törvény előírása értelmében a munkáltatónak biztosítania kell a munkavédelmi képviselői jogok gyakorlását, így a munkavédelmi képviselő indokolt eljárásához szabadidőt kell engedélyeznie, melynek időtartamára átlagkereset jár.

Sztrájk

Törvényi előírás rögzíti, hogy a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, így emiatt a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezmény sem alkalmazható. A sztrájkban részt vevő részére azonban – eltérő megállapodás hiányában – a kiesett munkaidőre díjazás nem jár.

Mentesülés a munkáltató engedélyével

A munkavállaló a munkáltató engedélyével bármely egyéb esetben is mentesülhet a munkavégzés kötelezettsége alól. Az igazolt távollét idejére ilyenkor munkabér általában nem jár, kivéve ha a munka utólagos teljesítésében a felek megállapodtak. Nincs akadálya azonban annak, hogy a munkavállaló és a munkáltató a kiesett munkaidőre díjazást kössön ki.

Kötelező orvosi vizsgálatok köre
Kötelező orvosi vizsgálatnak, amelynek idejére a munkavállalót munkabér megilleti – a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában -, csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles részt venni. Kötelező orvosi vizsgálatnak kell tekinteni a terhes nőnek a terhesség ideje alatt a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálaton való részvételét is, ha az e vizsgálaton való megjelenésre csak a munkaidőn belül van lehetőség. A beteg munkavállaló megvizsgálásához, illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat viszont nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a munkavállaló munkaidejének terhére oldható meg. Az e címen történt távolmaradás igazolt távollétnek minősül ugyan, díjazás a mulasztott időre azonban a munkáltatótól nem jár. Meg kell említeni, hogy ha az orvosi vizsgálat idejére a munkavállalót keresőképtelen állományba helyezik (pl. a későbbi vizsgálat eredményétől függetlenül megállapítható a munkavállaló keresőképtelensége), akkor betegszabadságra vagy a társadalombiztosítás szervétől táppénzre van igénye.

(Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 23. számú állásfoglalása)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem