Az adó- és adóelőleg levonásának szabályai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 18. számában (1999. június 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A költségvetés folyamatos bevételének biztosítása érdekében a jövedelemadó-törvény évközi adó-, adóelőleg-levonást és fizetést ír elő. A fizetési kötelezettség teljesítésének módja függ a juttatás adójogi minősítésétől, attól, hogy kitől származik a juttatás, és ki kapja azt. Más szabályokat kell alkalmazni a munkáltatótól, kifizetőtől származó jövedelmekre, mást a progresszíven, illetve lineárisan adózó jövedelmeknél, megint mást a pénzbeli és nem pénzbeli juttatásoknál.

 

Munkáltatói adóelőleg-levonás

A munkaviszonyból származó jövedelem adóelőlegét a munkáltatónak kell megállapítania, és az elszámolt hónapot követő hó 12-éig kell megfizetnie. Munkáltató a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, a bejegyzett cég, a személyi egyesülés és az egyéb szervezet, valamint az egyéni és a társas vállalkozó. Munkáltató lehet a belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemély is, ha valakit munkaviszony alapján foglalkoztat. A munkaviszonyra tekintettel kapott jövedelem nagy része egyúttal bérjövedelem, amelyre az alkalmazottnak adójóváírás jár. Nem bér azonban a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díja, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói tagi hozzájárulás, valamint a munkaviszony megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés. Az adóelőleg-levonás szabályát befolyásolja, hogy rendszeres, vagy nem rendszeres kifizetésről van szó.

Rendszeres jövedelem

A munkáltató az általa havonta rendszeresen kifizetett jövedelemből, az annak tizenkétszerese után megállapított várható adóösszeg egytizenketted részét köteles adóelőlegként levonni. Nyugdíjas magánszemélynél a havi nyugdíj évesített öszszegét is figyelembe kell venni. Ugyanígy a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelem (gyes, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, ösztöndíj, szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott juttatás, nevelőszülői díj) összege is hozzászámítandó a munkaviszony rendszeres jövedelméhez. Ha a rendszeres jövedelmet egy hónapon belül több részletben fizetik ki, akkor az egész havi tényleges jövedelem megállapítása után kell az adóelőleget kiszámítani és levonni. A korábbi, hóközi kifizetést terhelő adóelőleg összege a hó végi elszámolásig visszatartható. Több hónapra járó rendszeres jövedelem egyszerre történő kifizetését úgy kell tekinteni, mintha a magánszemély havonként szerezte volna meg a jövedelmet. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a visszamenőlegesen adott béremeléskor is. A munkaviszony hóközi megszűnése esetén a törthavi munkabér adóelőlegét az eddig ismertetett szabályok szerint kell megállapítani. Ha a magánszemély ugyanabban a hónapban ismét munkába áll, akkor az új munkáltató az adott hónapban együttesen kifizetett jövedelem után számítja ki az adóelőleget. Az így megállapított összeget azonban csökkentetni kell az előző munkáltató által már levont adóelőleggel.

Nem rendszeres jövedelem

A nem rendszeres havi bér kifizetésekor a fentiek szerint kell meghatározni a várható adó összegét a kifizetés nélkül és a kifizetés figyelembevételével is, majd a két adóösszeg különbözetét kell a nem rendszeres bérből levonni. Munkaviszonyból származó jövedelemnek számít különösen a jutalom, a prémium, az albérleti (szállás) díj, a szabadságmegváltás és az üdülési hozzájárulás. Más munkaviszonyból származó jövedelem is nem rendszeresnek tekinthető, ha ennek eredményeként az év végén rendezendő adókülönbözet nem növekszik.

Eltérő szabályok

A munkáltatói adóelőleg-levonás szabályozása az év végi adókülönbözet minimalizálására törekszik, azonban a gyakorlatban előfordulhatnak speciális esetek, amikor is el lehet térni az általános szabályoktól. Az egyik lehetőség, hogy a munkaadó az adóhatóság előzetes engedélyét kéri az eltérő számítási rendszer alkalmazásához. Az APEH akkor adja meg az engedélyt, ha az algoritmus figyelembe veszi a törvényi előírásokat, és eredményeképp mérsékelhető az év végi adókülönbözet. Az engedélyezési eljárást nem a program forgalmazójának, hanem az alkalmazó munkáltatónak kell megindítania. Ez évtől új szabályként nem az adóhatóság engedélye, hanem a magánszemély egyetértése és nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy a munkaadó a rendszeres jövedelmekre vonatkozó általános szabályok mellett az úgynevezett kifizetői adóelőleg-levonási szabályokat is alkalmazza. Így lehetőség van arra, hogy a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmekből - egységesen - 40 százalék adóelőleget vonjanak. Ha az alkalmazott írásban nyilatkozik arról, hogy az adóévben az összevonás alá eső jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor - a 40 százalékos adóelőleg helyett - a jövedelemadó-tábla szerint állapítható meg az adóelőleg összege. Természetesen az alkalmazottat megillető adókedvezmények mind a rendszeres jövedelem, mind pedig a nem rendszeres jövedelem speciális szabályokkal megállapított adóelőlegéből levonhatók.

Nem önálló tevékenység adóelőlege

A jövedelemadó-törvény a társas vállalkozás és a polgári jogi társaság tagjának személyes közreműködéséért és a jogszabály alapján kötelezően választott tisztségviselők munkájáért járó juttatást - akárcsak a munkaviszonyból származó jövedelmet - nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősíti. Éppen ezért az adóelőleget is a munkáltatói adóelőleg-levonás általános szabályainak értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem adóelőlegének megállapítása során az adójóváíráson kívül minden - már említett - adókedvezményt figyelembe lehet venni.

Kifizetői adóelőleg-levonás

Kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete számít, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet is, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy - a törvényi rendelkezéstől eltérően - nem kérte a bejegyzését. Külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (társaság, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag a kifizetés teljesítésére terjed ki. A kifizetőként levont adóelőleget a kifizetés hónapját követő hó 12-éig kell az APEH-nak megfizetni.

Progresszíven adózó kifizetői jövedelmek

Az adóelőleg összegének megállapításához a kifizetőnek első lépésként a juttatás jövedelemtartalmát kell meghatároznia. Az önálló tevékenység ellenértékével szemben a magánszemély költségelszámolásról nyilatkozhat, ez a költség azonban nem lehet több a kifizetés 50 százalékánál. (A költségnyilatkozatra az APEH formanyomtatványt tett közzé a Magyar Közlönyben.) A kifizetés és a nyilatkozott költségkülönbözete lesz az adóelőleg levonásának alapja, az adóelőleg mértéke pedig 40 százalék, amelyet - új szabályként - a nyugdíjjárulék- és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adókedvezménye csökkent. Az adóelőleg-levonási kötelezettség fennáll akkor is, ha ugyan "számlaképes", de nem vállalkozó magánszemélynek történik a kifizetés. Nyilatkozat hiányában a juttatás 90 százaléka tekintendő jövedelemnek, egyben az adóelőleg-levonás alapjának. Költségnyilatkozat alapján kell a költségtérítés jövedelemtartalmát is megállapítani. A költség összege ilyenkor lehet a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mérték, de lehet a kapott költségtérítés teljes öszszege is. Amennyiben a térítésnek van jövedelemtartalma, a levonandó adóelőleg szintén 40 százalék, amelyet a nyugdíjjárulékra vonatkozó engedménnyel lehet csökkenteni.

A magánszemély nyilatkozatát a többi adózási bizonylattal együtt az elévülési időn belül meg kell őrizni, hiszen a kifizető ezzel igazolja, hogy miből, mennyi adóelőleget vont, vagy éppen azt, hogy - jogszerűen - nem vont. Amennyiben az idén a magánszemély éves összevonás alá tartozó jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor - erről szóló nyilatkozata alapján - az úgynevezett göngyölítéses módszert lehet alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizető a juttatás jövedelemadó-tábla szerinti adójának az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezményével csökkentett összegét vonja le adóelőlegként. Többszöri kifizetés esetén a jövedelmeket az adóév elejétől kezdődően összesíteni kell, és meg kell állapítani az összesített jövedelem adótábla szerinti adóját. Ebből az összegből le kell vonni a kifizetésekhez kapcsolódó nyugdíjjárulék adókedvezményét, valamint a már korábban levont adóelőlegek öszszegét.

Az eddigiektől eltérően kell megállapítani a mezőgazdasági őstermelői termékek ellenértékeként kifizetett összeg adóelőlegét akkor, ha a magánszemély nem igazolja, hogy őstermelő vagy egyéni vállalkozó. Az adóelőleg mértéke élő állatokra és állati termékekre vonatkozóan az ellenérték 4 százaléka, egyéb őstermelői termékek értékesítésekor pedig 12 százalék.

Kifizetői adólevonás

Év közben az adót a külön adózó jövedelmek és a természetbeni juttatások után kell megállapítani, és a levonást követő hónap 12-éig megfizetni.

Külön adózó jövedelmek

Ingatlan-bérbeadás

Ez évtől az ingatlan bérbeadása külön adózó jövedelemnek számít, a bevétel teljes egésze (a költségtérítés is!) jövedelem, az adó mértéke pedig 20 százalék. Ha a kifizető a bérbevevő, akkor az adót neki kell levonnia és befizetnie, erről pedig jövedelemigazolást kell adnia a bérbeadónak. Nem kell az adót levonni, ha az egyéni vállalkozó - a vállalkozói igazolványával - igazolja, hogy a bérbeadást vállalkozása keretében végzi. Nincs kifizetői adólevonási kötelezettség akkor sem, ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadós, és az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 400 ezer forintot.

Nemcsak a magánszemélytől, hanem a társasháztól bérelt ingatlan ellenértékéből is a kifizetőnek kell az adóelőleget a kifizetéskor megállapítania és levonnia. Speciális rendelkezés, hogy a társasház csak akkor számít kifizetőnek, ha a közös tulajdon hasznosításáért kapott jövedelem magánszemélytől származik, vagy egyébként az adó levonása bármely okból elmaradt.

Osztalék

A társas vállalkozás adózott eredményéből kapott osztalék, valamint a külföldi osztalék adóját a kifizetőnek az osztalékkifizetés napján kell megállapítania és levonnia, míg a jegyzett tőke emelésével összefüggésben, illetve dolgozói üzletrész formájában adott osztalék adóját a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből kell levonni. Ha ez nem lehetséges - mert például nem történik további jövedelemkifizetés -, akkor a kifizetőnek csak igazolást kell kiállítania, az adót a magánszemély fizeti meg a bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az osztalékelőleg adóját - amelynek mértéke 20 százalék - az osztalékká vált jövedelem adójával szemben adóelőlegként kell elszámolni. A további elszámolás a kifizető kötelezettsége, mégpedig az osztalék megállapításának időpontjában. Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, és azt a tagnak nem kell visszafizetnie, akkor az elengedett követelés egyéb jövedelemként progresszíven fog adózni. Az osztalékelőlegből korábban levont adót az egyéb jövedelem adóelőlegének összegébe be kell számítani, és a különbözetet kell az adóhatósággal elszámolni.

Árfolyamnyereség - életjáradék

Az árfolyamnyereségből, tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem adóját szintén a kifizetőnek kell levonni a kifizetés, illetve a jóváírás napján. Az ezekkel összefüggő esetleges további elszámolást a magánszemély az adóbevallásában rendezheti.

A magánszemélynek nem más magánszeméllyel kötött öröklési szerződésből származó jövedelme után a 20 százalékos adót a kifizetőnek kell levonni, és ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásakor az elidegenítési, terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelem benyújtását, ingóság átruházásakor pedig a szerződéskötés időpontját követő hó 12-éig kell megfizetni. Megállapodás alapján lehetőség van arra, hogy az adót a magánszemély fizesse meg úgy, hogy az adó összegét a kifizető rendelkezésére bocsátja, aki majd továbbítja azt az adóhatóságnak. A pénzben folyósított életjáradékra a 20 százalékos adót a kifizetést követő hónapban a folyósítást vállaló félnek kell levonni és befizetni. Az ellenszolgáltatás nélkül vállalt tartási szerződés után a havonta esedékes adót a - későbbiekben tárgyalt - természetbeni juttatásokra, míg az ellenérték nélküli életjáradék folyósításakor az osztalékra vonatkozó adófizetési szabályokat kell alkalmazni.

Nyeremény

A szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyereményhez már adózottan jutnak a nyertesek. Ez úgy érhető el, hogy a kifizetőnek kell egy tételben pénzbeli nyereménynél a teljes nyereményöszszeg 20 százalékát, nem pénzbeli nyereménynél a vagyoni érték áfa nélkül számított szokásos piaci értékének 25 százalékát adó címén megfizetnie. Más a helyzet a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalomnál. A jutalom - ha az nem értékpapír és nem takarékbetét - értékéből az 5000 forintot meg nem haladó rész adómentes, a fennmaradó részből, amely progresszíven adóköteles, azonban a kifizető nem tud adóelőleget levonni. Ilyenkor a kifizetőnek igazolást kell kiállítania a juttatásról, az adómentes és adóköteles részről, az adót pedig a magánszemélynek kell az adóbevallásával együtt megfizetnie.

Természetbeni juttatások

Az adóköteles természetbeni juttatások után az adót (44 százalék) a juttatás időpontját követő hónap 12-éig kell a kifizetőnek megfizetnie. Így kell adózni a kedvezményesen vagy ellenérték nélkül adott termék, szolgáltatás után, ha az nem adómentes.

Vannak olyan természetbeni juttatások, amelyek után az adót nem havonta vagy a juttatást követően, hanem - főszabályként - év végén kell megfizetni. Ilyen a kifizető által kamatmentesen, vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel miatti kamatkülönbözet adója. A törvény kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekinti azt az osztalékelőleget is, amely nem vált osztalékká, és a követelésként nyilvántartott összeget a magánszemélynek vissza kell fizetnie. A jövedelmet az adóév végén visszamenőleg kell megállapítani, és a 44 százalékos adót a következő év január 12-éig kell megfizetni. Az adóévet követő év február 12-e az adó megfizetésének időpontja az üzemanyag-fogyasztási norma és az üzemanyagszámla szerinti fogyasztás különbözeteként jelentkező természetbeni juttatás adójának. Ha a gépjármű használata év közben megszűnik, akkor az adót a megszűnés időpontját követő hónapban kell a kifizetőnek megfizetnie.

Cégautó

Nem 44 százalékot, hanem a személygépkocsi beszerzési árától függően meghatározott adótételt kell fizetni a cégautó magáncélú használata miatt. A fizetési kötelezettséget ebben az esetben is a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni. A cég a magánhasználóval írásos megállapodást köthet az adótétel átvállalásáról. Ilyenkor a magánszemélynek az adott hónap utolsó napjáig meg kell fizetnie az adót, amit a kifizető továbbít az APEH-hoz. Ha a magánszemély mégsem tesz eleget a vállalt kötelezettségének - az ebből eredő jogvitától függetlenül -, az adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

Nem kell adóelőleget vonni

Vannak olyan jövedelmek és vannak olyan személyek, akiktől nem kell a kifizetőnek adót, adóelőleget vonni. Nem kell teljesíteni az adóelőleg-levonási kötelezettséget az adómentes jövedelem, a 0 százalékkal adózó jövedelmek, az ingó vagyontárgy és az ingatlanértékesítés ellenértékének kifizetésekor, de nem kell adóelőleget vonni a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekből sem. Az egyéb jövedelmekre vonatkozóan a kifizető akkor mentesül az adóelőleg megállapítása és levonása alól, ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő. Az igazolás módját a jogszabály nem határozza meg, de célszerű a vállalkozói, illetve az őstermelői igazolvány fénymásolatát elkérni és megőrizni.

Adókedvezmények
Az adóelőleg összegét a következő adókedvezmények csökkentik:
  • a nyugdíjra és az azzal azonosan adózó jövedelmekre az adótábla szerint eső adó összege,
  • a súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek járó havi 1500 forintos kedvezmény,
  • a bérfizetést megelőzően az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, valamint a magánszemély általi, igazolt tagdíjbefizetés összegének kiegészítő nyugdíjpénztárnál az 50 százaléka, kiegészítő egészségpénztárnál, illetve önsegélyző pénztárnál pedig a 25 százaléka,
  • adójóváírás címén a bér 10 százaléka, legfeljebb havi 3000 forint
  • a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, valamint a magánnyugdíj keretében ugyancsak nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka,
  • a bérfizetést megelőzően a magánnyugdíjrendszer keretében a magánszemély tagdíját kiegészítő saját (tőle levont) befizetés 50 százaléka,
  • ez évtől a családi (gyermek, illetve eltartotti) kedvezmény, amelynek mértéke egy és két eltartottnál eltartottanként havi 1700, három vagy több eltartottnál havi 2300, súlyosan fogyatékos eltartottnál eltartottanként havi 2600 forint.

Az adókedvezmények figyelembevétele során igazolást kell kérni. Amennyiben az alkalmazott az önkéntes biztosítópénztár tagjaként fizet tagdíjat, valamint a magán-nyugdíjpénztári sajáttagdíját kiegészíti, akkor a tagdíjbefizetés igazolása a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal, valamint a befizetésekrőlszóló bizonylat bemutatásával történik. Nem kell a bizonylatokat kérni, ha a munkáltató közreműködik a tagdíj levonásában és befizetésében.

Az adójóváírást azokban a hónapokban lehet érvényesíteni, amelyekben az alkalmazottat - akár csak egy napig - bér illette meg. Ha egy hónapban többször, vagy több munkáltató fizet ki bért, az adójóváírást csak egyszer lehet figyelembe venni. Amennyiben a dolgozó egyik havi bérének 10 százaléka kevesebb, mint 3000 forint, a következőkben pedig eléri azt, a különbözetet az adóelőleg megállapításakor nem, csak az év végi elszámoláskor vehető figyelembe. Főszabályként az adójóváírást a bér kifizetőjének figyelembe kell vennie. Az idén azonban a kedvezmény csak azoknak az alkalmazottaknak jár, akiknek az adóbevallásukban bevallott, vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelmük az 1 millió forintot nem haladja meg. Az ezt meghaladó bevallás alá eső, progresszíven és külön adózó jövedelemre az év közben levont adójóváírást vissza kell fizetni. Azért, hogy az adóbevallással elszámolandó adókülönbözet ne terhelje a dolgozót, lehetőség van arra, hogy az alkalmazott a munkáltatótól írásban kérje az adójóváírás mellőzését. Amennyiben a magánszemély nem tett ilyen nyilatkozatot, de a munkaadó észleli, hogy az általa kifizetett jövedelem meghaladta az 1 millió forintot, nem kifogásolható, ha a továbbiakban nem érvényesíti az adójóváírást.

A családi adókedvezményen belül a gyermekkedvezmény azt a szülőt illeti meg, akinek a nevére a családi pótlékot folyósítják. (Ha a munkáltató egyben tb-kifizető hely, erről van információja, ha nem az, akkor célszerű a folytósítást valamilyen formában igazoltatni.) Ettől eltérően az együtt élő házastársaknak lehetőségük van arra, hogy közösen tett nyilatkozatuk alapján - a családi pótlék foltósítása ellenére - a másikuk vegye figyelembe a kedvezményt. A rokkantsági járulékban részesülő, súlyosan fogyatékos eltartott címén járó adókedvezményt annál az alkalmazottnál kell levonni, aki a háztartásában együtt élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozik, hogy saját háztartásában folyamatosan gondoskodik a fogyatékos személy eltartásáról, és ezt a kedvezményt rajta kívül más nem vesszi igénybe.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. június 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.