×

A változások jó irányba mutatnak

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 17. számában (1999. május 15.)
 

Az év első hónapjaiban napvilágot látott makrogazdasági mutatók alapján sokan szóvá tették egy esetleges gazdaságpolitikai irányváltás szükségességét. Így van-e, vagy jó pályára állt be a magyar gazdaság? Elkészült a kormány gazdaságstratégiai terve, de mikor lesznek érzékelhetők a tervezett intézkedések a gyakorlatban? Mit végzett a gazdasági tárca az elmúlt kilenc hónapban? Többek között erről kérdeztük Chikán Attila gazdasági minisztert.

 

Milyen a gazdaság pillanatnyi állapota? Kellenek-e megszorító intézkedések?

– A kormány továbbra sem kíván csomagszerű megszorító intézkedéseket hozni, bár kiigazításokra természetesen szükség lehet, ha a körülmények azt követelik meg. Ettől eddig sem zárkóztunk el, s úgy gondolom, a gazdasághoz ez természetes módon hozzátartozik.

Az esetleges korrekciók nem sodorják-e veszélybe a gazdasági stratégia alapvető törekvéseit?

– Az alapvető célokat és a prioritásokat semmiképpen. De hozzáteszem: a stratégiának nem az a lényege, hogy most kidolgozzuk, aztán majd alkalmazzuk, hanem az, hogy bizonyos fókuszpontokat, valamint a hozzájuk vezető utakat meghatározzuk, és folyamatosan karbantartjuk a feltételek alakulásának függvényében. Az elkészült stratégia ilyen szellemben jött létre, tehát kellően rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye a külső folyamatok hatásait.

Kutatók és ellenzéki politikusok gyakran a kormány szemére vetik, hogy a stratégia és a költségvetési irányelvek túlzottan optimista prognózisok alapján készülnek, miközben a folyó fizetési mérleg és a makrogazdaság más mutatóinak alakulása éppen ellenkező következtetésekre adhat okot. Mit szól ezekhez a kritikákhoz?

– Nem tartom célszerűnek, amikor a gazdaságról egy-egy hónap mutatói alapján mondanak véleményt, ráadásul a fizetési mérleg legutóbbi adatai már lényegesen kedvezőbbek voltak, mint az egy hónappal korábbiak. Bizonyos ingadozások egyszerűen hozzátartoznak a gazdasághoz, ezért ezeket a gazdaságpolitika szokásos eszközeivel kezelni lehet. Összességében pedig úgy látom: a magyar gazdaság helyzete az elmúlt 100 évben soha nem volt olyan biztató, mint most. Az átmenet a térségben a legsikeresebben zajlott le, Magyarország fejlődési pályára állt, továbbra is vonzó a befektetők számára, s meggyőződésem, hogy a szomszédos országokkal szembeni versenyelőnyünk továbbra is fennmarad.

Nem veszélyezteti-e az exportképességet a forintleértékelés ütemének csökkentése?

– A döntésnek természetesen van exportpotenciál-csökkentő hatása, de az lényegesen kisebb jelentőségű, mint az intézkedés más oldalról mutatkozó pozitív hozadéka. Az ország stabilitása és megbízhatósága szempontjából ugyanis óriási jelentősége van a kiszámítható monetáris politikának. Az exportot viszont hosszú távon sem visszafogni, sem növelni nem lehet árfolyam-politikai eszközökkel, hiszen a kivitel döntő hányadát adó multik nem ilyen alapon hozzák a döntéseiket.

A gazdaság szereplői mikor érzékelhetik a gazdasági stratégia végrehajtását szolgáló intézkedések hatásait?

– Szerintem folyamatosan érzékelhetik. Persze örülök, hogy mindenki türelmetlen és a konkrét intézkedéseket várja, de meg kell érteni, hogy kilenc hónap alatt nem lehet a világot kifordítani a sarkából. Tartalmi átalakítás folyik, nem akarunk működő rendszereknek nekiugrani anélkül, hogy tudnánk, mit csinálunk. Hiszen minden egyes döntésnek milliárdos nagyságrendű következménye van. Bizonyos részstratégiák már elkészültek, számos pedig még folyamatban van, de azt hiszem, időarányosan jól állunk.

A vállalkozók leginkább arra kíváncsiak: világos lesz-e az üzleti tervezés időszakára, mire számíthatnak jövőre?

– A minisztériumban már dolgozunk a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia végrehajtásának pénzügyi, szervezeti és információs részletein. Erre van ütemterv, és merem mondani, hogy mielőtt a vállalkozók megérdemelt nyári szabadságukat megkezdenék, tudni fogják, mi lesz jövőre.

A korábbi kormányok mindegyike zászlajára tűzte a kis- és középvállalati (kkv) szektor fejlesztését. Melyek lesznek a valóban új elemek az e területekre érvényes szabályozásban?

– A rendszerbeli áttörő változás – miután ez a költségvetéssel is összefügg – jövőre várható. De a banki finanszírozást már korábban, akár már az idén is föl lehet pörgetni. Ez folyamat, amihez a nemrégiben elfogadott kormányhatározat megteremti az első lépések alapjait.

És megtörténtek-e már ezek az első lépések?

– Már összeültünk a három legnagyobb, országos hálózattal rendelkező bank, az OTP, a Postabank és a Takarékbank vezetőivel, hogy megtárgyaljuk a lehetőségeket. És más bankok is jelentkeztek, amelyek akár olyan áron is részt vennének a folyamatban, hogy bővítik fiókhálózatukat. Ha a szervezeti kérdéseket sikerül tisztázni, és a jövő évi költségvetés is rendben lesz, akkor lehet arról beszélni, hogyan osztják szét az állami támogatást. De hosszú távon az állami pénz súlyának mindenképpen csökkennie kell majd.

A kormány nemrégiben határozatban rögzítette, hogy a vállalkozásfejlesztés központja a Gazdasági Minisztérium. Mennyire összehangolt ma a fejlesztés, hiszen több tárca többféle jogcímen támogatja a vállalkozókat, akik mégis keveslik a törődést?

– Itt komoly problémák vannak. Erre vonatkozólag nem volt megfelelően kialakított információs rendszer, hiányzott a döntések összehangolása. Emellett az is okozott átmeneti nehézséget, hogy az új kormány átalakította a tárcaszerkezetet, így például a területfejlesztés kérdései más struktúrába kerültek. Ezen a helyzeten próbálunk most segíteni, komoly akadályokon kell keresztülverekednünk magunkat. A területfejlesztés (regionális fejlesztés, vidékfejlesztés) ügye szervezetileg nem tisztázott, s amíg ez nem történik meg, addig nagyon jelentős lépést nem lehet tenni. A kisvállalkozás-fejlesztés tipikusan régióhoz, helyhez kötött.

Ön még nem mondott le arról, hogy a településfejlesztés a gazdasági tárcához kerüljön át?

– Nincsenek ilyen ambícióim, és ezt a koalíciós megállapodás sem teszi lehetővé. Amire az ambícióm irányul, az a sokkal jobb koordináció, a Miniszterelnöki Hivatal bevonásával. Ezt másképpen nem lehet csinálni, mint úgy, hogy a MEH fogja össze az FVM, a közlekedési, a gazdasági tárca regionális fejlesztési elképzeléseit és a pénzügyi megfontolásokat. Én ezt sarkalatos kérdésnek tartom a kisvállalkozás-fejlesztés szempontjából, ami nélkül sem a pénzügyek megfelelő kezelését, sem a regionális preferenciák érvényesülését nem lehet elérni. Amíg a regionális pénzalapokat és koncepciókat nem tudjuk a kkv-fejlesztési koncepcióval összehangolni, addig mindig nagy lukak lesznek a rendszerben.

Összességében mennyi központi támogatás jut ma a vállalkozásoknak különböző jogcímeken?

– Nem tudom, de nem hiszem, hogy ma ezt bárki is meg tudná mondani. Kollégáim éppen most dolgoznak ilyen összesítésen a tárcáktól bekért adatok alapján. Ha a tavalyi évre vonatkozó kimutatás elkészül, az adhat valamilyen képet és persze támpontot is a jövőre nézve.

A korábban idézett kormányhatározat előírja, hogy a vállalkozásfejlesztésben érdekelt tárcák, intézmények dolgozzanak ki részletes feladattervet a következő időszakra, amelyek összehangolása, "egységbe kovácsolása" a GM feladata. Jól sejtem, hogy ez nem lesz könnyű?

– Valóban nem. Megvannak a politikai aspektusai is, megvannak a szakmai nehézségei is. A legnehezebbé pedig az teszi az egyeztetést, hogy szakmai különbségek tárcaköntösben jelennek meg. Olykor azért nem tudunk valamilyen kérdésben szakmai egyetértésre jutni, mert a pénzek tárcákhoz kötődnek. E tekintetben sokat segíthet a büdzsé funkcionális felosztása, amelyet a Pénzügyminisztérium elkészít a költségvetés kidolgozása során.

Jelen körülmények között megalapozottnak tartja-e azt a prognózist, miszerint idén 30-50, a teljes kormányzati ciklus ideje alatt pedig 200 ezer új munkahelyet teremtenek?

– Nem mi teremtjük, hanem a gazdaság, de én azt gondolom: ha a tervezett növekedési ütem megvalósul, jó esély van a foglalkoztatás ilyen mértékű bővülésére. A gazdasági stratégia prioritásai: az egészséges vállalati szerkezet kialakítása, a versenyképesség javítása, a befektetések, beruházások ösztönzése, a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a tudásalapú gazdaság megteremtése mind-mind ebbe az irányba mutatnak. Ebben az évben pedig csak a multik tervezett beruházásai 5-10 ezer új munkahelyet eredményezhetnek, s várhatóan a kis- és közepes vállalkozások is növelik alkalmazottaik számát.

Ez a versenyszféra. Mi várható a közszférában?

– Valószínűleg további létszámleépítésre lesz szükség, de ezt átszervezéssel, hatékonyságnöveléssel, bérnövekedéssel akarjuk öszszekötni. Minőségi személycsere is lezajlik majd ebben a körben, hiszen az uniós csatlakozással összefüggésben a közszféra bizonyos területein, megfelelő szakképzettségű szakemberekre többletigény jelentkezik majd.

A kormány működésének első néhány hónapjában a szociális partnerekkel való viszony finoman szólva is kritikus volt. Hosszú viták után, de végül el tudták fogadtatni a munkaadókkal és a munkavállalókkal a szociális párbeszéd új rendszerét. Elégedett-e ezzel?

– A párbeszéd intézményeinek új tagolása szerintem értelmes dolog, koncepcionálisan más, mint ami korábban működött. Társadalomfilozófiai és politikai kérdés, hogy erről ki mit gondol. Soha nem fogunk tudni egyetérteni a szakszervezetekkel abban, hogy a bérvitákat illik-e ilyen fórumokon lefolytatni. A kormány szerint nem. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben nem fogunk megegyezni, amíg a világ világ.

A hatalmi pozíció döntött?

– A kormány kormányoz és nem a szakszervezet. Végső soron a gazdasági eredményekért, azok társadalmi következményeiért sem a szakszervezet a felelős, hanem a kabinet. Azt gondolom, hogy ez a rendszer jobb, mint a régi, a Gazdasági Tanács és az Országos Munkaügyi Tanács megalakulása megnyugtató körülmények között zajlott le. Küszöbön áll az Európai Integrációs Tanács megalakulása. Most a hangsúlyt a kölcsönös bizalom erősítésére kell helyezni, mert ez a hatékony működés alapfeltétele. Igen fontos fórumnak tartom a Gazdasági Tanácsot, amely lehetőséget ad arra, hogy a kormány intézményesített formában vitassa meg terveit, eredményeit a gazdasági élet szereplőivel. Most nagyon rövid időn belül, még a tavasszal újra összeült, mert fontosnak tartottuk a költségvetési irányelveket megvitatni, mielőtt az előterjesztés az Országgyűlés elé kerülne.

Elégedett-e a kormány és a tárca csaknem egyéves munkájával?

– Az ember soha nem elégedett, de nagyjából ezt vártam, ami történt, a dolgok menetét illetően nagy meglepetés nem ért. Azért vállaltam el ezt a feladatot, mert azt gondoltam, van elképzelésem arról, milyen irányban kellene a gazdaságot továbbfejleszteni. Ezen a téren sok minden történt, bár nyilván vannak olyan dolgok, amelyekhez négy év is kevés, és kilenc hónap alatt nem lehet látványos eredményeket elérni. De a változások mindenképpen jó irányba mutatnak, a piacgazdasági átmenet nagy léptékű változásainak lezárultával most a hatékony intézmények és működési mechanizmusok megteremtése a cél. Elégedett vagyok azzal, hogy jó a kapcsolatom a kormány politikai vezetésével, sikerül érvényesíteni a gazdaság érdekeit, megvan az a döntési szabadságunk, ami az eredményességhez kell. Elégedett vagyok azzal a kapcsolattal is, ami a gazdaságirányításban részt vevő többi szervezettel kialakult, hiszen a legnagyobb súlyú döntések konszenzussal születtek. Nem vagyok viszont elégedett a GM-ben és a kutatóintézetekben a gazdaságfejlesztésre vonatkozó szakmai háttérrel, ismeretanyaggal. Egy sor kérdésre nem tudjuk a választ, nem mintha nem lehetne tudni, hanem egyszerűen azért, mert még nem foglalkozott vele senki kellő mélységben. Hihetetlen gyors változások zajlottak le ebben az országban, és ehhez sem a gazdasági irányítói, sem a kutatói szféra nem alkalmazkodott olyan gyorsan, ahogyan kellett volna. Bár ez valószínűleg teljességgel nem is lehet másként. Tehát ez a kritika tulajdonképpen a helyzetnek szól, és nem az intézményeknek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem