×

Helyi adók

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 16. számában (1999. április 15.)

 

Az önkormányzatok elsődleges feladata, a közszolgáltatás ellátásához külső erőforrások bevonására van szükség, amelynek egyik lehetséges módja a helyi adók bevezetése. Ez az egyik feltétele az önkormányzatok gazdasági önállósulásának is.

 

Az egyes önkormányzatoknak a helyi sajátosságokra tekintettel, eltérő mértékű forrás szükséges a közszolgáltatások megteremtéséhez, s figyelemmel kell lenni az adott településen a fizetőképességből adódó adómegállapítási lehetőségekre is. Ezek miatt egyes önkormányzatok az úgynevezett "helyi szuverén adóztatási jog gyakorlása" körében bizonyos helyi adófajtákat nem vagy csak igen korlátozott mértékkel vezetnek be, míg mások a helyi adók valamennyi fajtáját bevetik a bevételek növelése érdekében.

A helyi adók bevezetése

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény – a továbbiakban: Tv. – értelmében helyi adót a települési önkormányzat képviselő-testülete – ideértve a községi, városi, fővárosi és kerületi önkormányzat képviselő-testületét – vezethet be, de csak az illetékességi területén. Lényeges, hogy a helyi adó bevezetése rendelettel történik. Budapesten a helyi adók bevezetése és az egyes adók bevezetésére jogosultak körének meghatározása a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik. A döntéshez azonban ki kell kérni a kerületiképviselő-testületek véleményét [Tv. 1. § (1)-(2) bek.].

Adómegállapítási jog

A Tv. tételesen felsorolja, hogy az önkormányzatok milyen típusú adók bevezetésére jogosultak. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak a vagyoni típusú adókon, a kommunális jellegű adókon, valamint a helyi iparűzési adón túlmenően más adótípus bevezetésére nincs jogosultságuk. Adómegállapítási joguk pedig

  • ezeknek az adóknak a bevezetésére,
  • a már bevezetett adó megszüntetésére (hatályon kívül helyezésére), módosítására (fontos, hogy ez utóbbi joguk azzal a megszorítással áll fenn, hogy egy esetleges évközi módosítás nem vezethet az adóalanyok adóterheinek súlyosbodásához),
  • az adó bevezetése időpontjának és időtartamának meghatározására,
  • az adó mértékének a megállapítására,
  • a mentességek, kedvezmények megállapítására, illetve a mentességeknek további mentességekkel, a kedvezményeknek pedig további kedvezményekkel történő kibővítésére,
  • a Tv. és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény – a továbbiakban: Art. – keretei között a helyi adózás részletes szabályainak meghatározására terjed ki (Tv. 5-6. §-a).

Az adómegállapítási jog lényeges korlátja azonban, hogy az önkormányzat az adó alanyát egy meghatározott adótárgynál – amely fogalom alatt értendő, hogy mire (ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, munkaerő-foglalkoztatásra, nem állandó lakosként való tartózkodásra és a törvény szerinti gazdasági tevékenység folytatására) terjed ki az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén [Tv. 4. § a)-d) pont] – csak egyféle adó fizetésére kötelezheti, azonban az önkormányzat szabadon döntheti el azt, hogy ez melyik adófajta legyen.

További korlát, hogy a vagyoni típusú adók körében az adót az önkormányzat nem határozhatja meg differenciáltan, csak egységesen, valamint hogy az általa bevezetett adó mértékét nem írhatja elő az adómaximumnál magasabban. A fővárosi közgyűlés által bevezetett adót – annak hatályon kívül helyezése időpontjáig – a kerületi önkormányzat nem alkalmazhatja [Tv. 7. § a)-d) pont].

Adóalanyok

A Tv. eltérő rendelkezése hiányában adóalany

a magánszemély; a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. Az adókötelezettség azonban mégsem terjed ki valamennyi, a fenti kategóriába sorolt adóalanyra.

Abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük, nyereségük után társaságiadó-fizetési kötelezettségük – költségvetési szerv esetében – eredményük után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettségük nem keletkezett, mentességet élveznek a helyi adófizetési kötelezettség alól

  • a társadalmi szervezetek,
  • az egyházak,
  • az alapítványok,
  • a közszolgáltató szervezetek,
  • a köztestületek,
  • a közhasznú társaságok,
  • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
  • a magánnyugdíjpénztárak és
  • a költségvetési szervek.

(E feltétel meglétét az adóalanyok írásban kötelesek bejelenteni az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.)

A külföldi magánszemélynek, valamint szervezetnek abban az esetben áll fenn adófizetési kötelezettsége, ha adómentességét nem biztosítja viszonosság, illetőleg nemzetközi szerződés. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása minősül irányadónak.

Nem terjed ki a Tv. hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra, továbbá annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára [Tv. 3. § (1)-(4) bekezdése].

Rezsiközösség

Gyakorlati problémaként merült fel az a kérdés, hogy adóalany-e az úgynevezett rezsiközösség. A konkrét esetben az adott rezsiközösség bejelentkezett ugyan az önkormányzati – ezen belül a kommunális – adó hatálya alá, azonban elmulasztotta benyújtani az adóbevallást, s emiatt az illetékes önkormányzat mulasztási bírságot szabott ki vele szemben. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság foglalt állást. Kimondta, hogy a vállalkozók kommunális adóját a vállalkozó köteles megfizetni, vállalkozónak pedig az a jogi személy vagy egyéb szervezet minősül, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A helyi adóról szóló törvény értelmében pedig a fenti fogalmak összevetésével a rezsiközösség nem tekinthető vállalkozónak, következésképpen nem lehet az önkormányzati adó alanya sem. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt is, hogy e tényen az sem változtat, hogy a rezsiközösség az adott adófajta hatálya alá bejelentkezett, és hogy az adóhatóság tévesen adóbevallás benyújtására kötelezte. A rezsiközösség tehát nem minősül adóalanynak, ezért vele szemben érvényes – adókötelezettséget tartalmazó – határozat sem hozható (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1996/6. szám, 197. számú döntvény).

A helyi adók köre

A helyi adókon belül a törvényalkotó megkülönböztet vagyoni típusú adókat (ezen belül építményadót és telekadót), kommunális jellegű adókat (ezen belül magánszemély kommunális adóját, vállalkozók kommunális adóját, továbbá idegenforgalmi adót), végül helyi iparűzési adót. A Tv. egységes rendszert követ akkor, amikor valamennyi adónem vonatkozásában meghatározza az adó tárgyát (adókötelezettség), az adó alanyát, a mentességi feltételeket, az adókötelezettség keletkezését és megszűnését, valamint az adó alapját és mértékét. Tekintettel arra, hogy az adó alapja, valamint mértéke vonatkozásában az önkormányzati adóhatóság és az adó alanyai között jogvita általában igen kisszámú esetben és akkor is csak fogalomértelmezés kapcsán merül fel, a számítási módok, mértékek részletes elemzése helyett áttekintjük az egyes adófajtákat.

Építményadó

A lakosság széles körét érintő helyi adónem az építményadó. Az építményadót a gyakorlati tapasztalatok szerint általában azok a fővárosi kerületi, illetve vidéki önkormányzatok vezetik be, amelyeknél a közművesítettség, az úthálózat megoldatlan, illetve kiépítetlen.

Az adó tárgya az adott önkormányzat illetékességi területén fekvő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, összefoglaló néven az építmény. Az építményadó alkalmazásában azonban az építményhez tartozik az annak rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet is. Lényeges, hogy a helyben szokásos földrészlet nagyságának meghatározása az önkormányzat hatáskörébe tartozik [Tv. 11. § (1)-(2) bekezdése].

Az építményadót az a személy fizeti, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben év közben tulajdonosváltozás történik, az adott évre ez a tény az adófizető személyét nem érinti.

Amennyiben az építménynek több tulajdonosa van, úgy az adókötelezettség őket tulajdoni hányaduk arányában terheli. Abban az esetben azonban, ha az építményen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogosultság áll fenn, e jog jogosultja lesz az adófizetésre kötelezett személy. Ha valamennyi tulajdonos írásban megállapodik az adófizetésre kötelezett személyéről és ezt a megállapodást az önkormányzati adóhatósághoz benyújtja, az önkormányzati adóhatóság a megállapodás szerinti személyt (személyeket) kötelezi az építményadó megfizetésére. Lényeges, hogy ilyen jellegű megállapodás megkötésére az építményadón túl csak a telekadó esetében van lehetőség.

Társasház, társasgarázs és társasüdülő esetében az adókötelezettség szétválik olyan értelemben, hogy – bár a tulajdonosok önálló adóalanyok – a közös használatú helyiségek után a közösség köteles az adó megfizetésére [Tv. 12. § (1)-(3) bekezdése].

Mentességek

Nincs adófizetési kötelezettség a szükséglakásra, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 négyzetméter alapterületre, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségekre, a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, továbbá az egyház tulajdonát képező építményre, a lakás- és üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségekre vonatkozóan, végül az állattartást szolgáló épületre, valamint az ahhoz kapcsolódó raktárak, tárolók vonatkozásában és a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek után [Tv. 13. § a)-b) és d), illetve f)-h) pontja].

Építmény

Az építményadó szempontjából építménynek tekintendő az olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás – ide értendő a műtárgy is -, amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának a megváltoztatása folytán jött létre. A három évnél rövidebb időre létesített építmény azonban nem sorolható az építmény fogalomkörébe, tehát az ilyen építmények után nem kötelezhető a tulajdonos, illetve a vagyoni értékű jog jogosítottja adófizetésre.

Épületnek az adókötelezettség vonatkozásában az olyan építmény minősül, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, értve ezalatt az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak kizárólag a kezelői jogot, a tartós földhasználatot, a haszonélvezetet, a használat jogát – értve ezalatt a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználatot és a lakásbérletet lehet tekinteni.

Tulajdonos

Lényeges, hogy a tulajdonosi minőség az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötődik, tulajdonos lehet természetesen magánszemély vagy szervezet is. Amennyiben azonban az ingatlan tulajdonjogának az átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ún. széljegyzett tulajdonos az adó alanya (Tv. 52. § 3., 5., 6. és 7. pontja).

Az adókötelezettség tartama

Az építményadóval kapcsolatos adókötelezettséget az önkormányzat a használatbavételi engedély, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napjától írja elő, míg az engedély nélkül épült, avagy ilyen módon használatba vett építménynél a tényleges használatbavételt követő év első napjától keletkezik az adókötelezettség.

Amennyiben az építmény megszűnik, az adókötelezettség is megszűnik, mégpedig az építmény megszűnése évének utolsó napján. Ha az építmény az év első felében szűnik meg, úgy a második félévre fennálló adókötelezettség is megszűnik. Lényeges azonban, hogy amennyiben a tulajdonos vagy a használati jog jogosultja szünetelteti az építmény használatát, az adókötelezettség a szüneteltetés ellenére is fennmarad [Tv. 14. § (1)-(3) bekezdése].

Telekadó

Az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén fekvő beépítetlen belterületi földrészlet (Tv. 17. §). E fogalommeghatározásból adódóan a külterületi földek utáni adókötelezettség megállapítása kizárt.

Az adót az fizeti, aki az év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja. Közös tulajdonnál a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában fizetik az adót. Írásban ilyenkor is megállapodhatnak azonban az adófizetésre kötelezett személyében (Tv. 12., 18. §).

Mentesség

Mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, a közhasználatú tevékenységet végző adóalany az erre a célra használt telek után, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet, amely nem haladja meg a helyben szokásos mértéket, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetve a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiséghez, a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építményhez tartozó teleknek az a része, amely a helyi rendezési tervben előírtnál nagyobb vagy annak hiányában a helyben szokásos mértéket meghaladja, továbbá az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő (biztonsági) terület, végül az erdő művelési ágban nyilvántartott telek (Tv. 19. §).

Az önkormányzatoknak a telekadó bevezetése során figyelemmel kell lenniük arra, hogy külterületnek tekintendő nemcsak az adott település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlet, hanem a zártkert is, amely szintén mentes az adókötelezettség alól. Belterületi földrészlet – tehát adóköteles – ezzel szemben minden olyan, épülettel be nem épített földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván. Nem belterület – tehát adómentes – azonban az a telek, amelyet az ingatlan-nyilvántartás művelési ág szerint, aranykorona-értékkel tüntet fel, és a telek ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll (Tv. 52. § 4. és 16. pontja).

Az adókötelezettség tartama

Az adókötelezettség azt az évet követő első napon keletkezik, amikor a földterületet belterületté minősítik, illetőleg az építési tilalmat feloldják. Az adókötelezettség megszűnik a belterületi föld külterületté minősítésével, valamint beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján. Amennyiben az építési tilalom kihirdetése az év első felében történik meg, úgy a telekadó-fizetési kötelezettség a félév utolsó napján megszűnik [Tv. 20. § (1)-(2) bekezdése].

A magánszemélyek kommunális adója

A magánszemélyek kommunális adójának tárgya az építmény, illetve a telek, az adó alanya nagyjából megegyezik az építményadó, valamint a telekadó alanyával. A magánszemélyek kommunális adójának alanya az építmény, valamint a telekadónál meghatározott magánszemélyen túl az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik, tehát a magánszemély által bérbe adott lakás bérlőjének nincs ilyen jellegű adófizetési kötelezettsége (Tv. 24. §).

Az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének esetei – az adótárgy azonosságára tekintettel – szintén megegyeznek az építményadónál és a telekadónál meghatározott esetekkel, azonban a lakásbérleti jogviszony alapján fennálló adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony keletkezését követő év első napján jön létre és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Természetesen amennyiben a lakásbérleti jogviszony az év első felében megszűnik, úgy a második félévben a kommunálisadó-fizetési kötelezettség már nem áll fenn [Tv. 25. § (1)-(3) bekezdése].

A vállalkozók kommunális adója

A vállalkozók kommunális adójának megfizetésére a vállalkozó attól függetlenül köteles, hogy esetlegesen a magánszemélyek kommunális adóját is fizetnie kell. Az adókötelezettséget az sem befolyásolja, hogy a vállalkozónak a székhelye, esetlegesen csak a telephelye avagy egy részlege található az adott önkormányzat illetékességi területén [Tv. 27. § (1)-(2) bekezdése].

Ki a vállalkozó?

Lényeges, hogy az önkormányzati adók szempontjából olyan személy is vállalkozónak minősül, akit a klasszikus nyelvtani értelmezés nem tekint annak. Vállalkozónak minősül az a magánszemély, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerűen végez, és tevékenysége folytatásához vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Vállalkozó az is, aki a fentiekben körülírt gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozásról szóló jogszabály hatálybalépését megelőző jogszabály alapján kisiparosként, magánkereskedőként végzi, illetve valamely jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemelteti. Mindezeken túl vállalkozó a mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély is. Ugyanez a helyzet az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet végző magánszemélynél is (például az ügyvéd, valamint a közjegyző), de vállalkozónak minősül a jogi személy s az egyéb szervezet is – értve alatta a felszámolás, avagy végelszámolás alatt álló jogi személyt, egyéb szervezetet is [Tv. 52. § 26. pont a)-f) alpont].

Idegenforgalmi adó

Az idegenforgalmi adót értelemszerűen ott célszerű bevezetni, ahol az idegenforgalom jelentős, így az adónemből az önkormányzatnak előreláthatóan számottevő bevétele keletkezik.

Az idegenforgalmi adó tárgya az építményadónál megjelölt adótárgy az ott meghatározott kritériumokkal. Az idegenforgalmi adó alanya azonban – az építményadótól eltérően – kizárólag magánszemély lehet. Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, valamint aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa – ideértve a tulajdonostársakat, valamint az ingatlanon fennálló, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultját is -, amely nem minősül lakásnak [Tv. 30. § (1) bekezdésének a)-b) pontja]. Vendégéjszaka a vendégként eltöltött – az éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra [Tv. 52. § 30. pont].

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése azonos az építményadónál megismert szabályokkal, azzal a kivétellel, hogy amennyiben az építményt például lakóépületté minősítik át, úgy az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetve a következő év első napján keletkezik [Tv. 30. § (2) bekezdése].

Mentesség

Lényeges, hogy az adó alóli mentességre kizárólag a Tv. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja esetében van lehetőség. Tehát az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát nem állandó lakosként eltöltő magánszemély mentes az adókötelezettség alól, ha nem töltötte be a 18. életévét, illetve már betöltötte a 70. életévét. Mentességet élvez az egészségügyi-szociális intézményben ellátott személy, a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, a hatóság vagy a bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, valamint aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára a tag hozzátartozója [Tv. 31. § a)-d) pontja].

Adóbeszedési kötelezettség

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett szedi be és fizeti meg az önkormányzatnak akkor is, ha a fizetendő adó beszedését elmulasztotta. Az adóbeszedésre a kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és üdülőtelepeken az üzemeltető köteles. A szervezett üdülésre beutaltaktól az üdülőt fenntartó szerv szedi be az adót. A fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szállásadó, illetve a közvetítésre jogosult szerv, míg a fenti felsorolásba nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult köteles beszedni [Tv. 34. § (1) bekezdés a)-d) pontja].

Iparűzési adó

Az iparűzésiadó-kötelezettség a vállalkozói minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerző tevékenységre terjed ki. Az adókötelezettség az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett tevékenységet egyaránt érinti. Az adót a vállalkozó fizeti [Tv. 35. § (1)-(2) bekezdése, 36. §].

Az állandó, illetve ideiglenes jelleggel végzett tevékenység vonatkozásában speciálisan alakul a vállalkozó adózási kötelezettsége is. A Tv. meghatározza e kétfajta – alábbiakban ismertetendő – tevékenység fogalmát és az annak megfelelő adóalapot (elszámolást) is, azonban a gyakorlati alkalmazás miatt ennek ismertetése helyett célszerű az erre vonatkozó adóhatósági értelmezés (állásfoglalás) bemutatása.

Állandó jellegű tevékenység

A vállalkozó akkor végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhelylyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy a tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Ideiglenes jellegű tevékenység

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

  • piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
  • építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat.

A tevékenység ideiglenessége megállapíthatóságának feltétele, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama az adóéven belül legalább egy hónap legyen, de ne haladja meg a három hónapot. Abban az esetben ugyanis, ha a tevékenység időtartama a három hónapot meghaladja, a tevékenység helye telephelynek minősül [Tv. 37. § (1)-(2) bekezdése].

Abban az esetben, ha az adózó a telephelyén kívül, más önkormányzat illetékességi területén is folytat adóköteles iparűzési tevékenységet, az ott elért nettó árbevétel után a helyi iparűzési adó kivetésére, továbbá a kivetéssel, illetőleg az adózással kapcsolatos eljárásra az az önkormányzat illetékes, amelynek a területén az adóköteles tevékenység kifejtése történt.

Több telephely

Abban az esetben, ha a vállalkozó több telephelyen, különböző önkormányzatok illetékessége alá tartozó településen végez iparűzésiadó-kötelezettség alá eső tevékenységet, az általa elért nettó árbevételt a telephelyein folytatott gazdasági tevékenység arányában meg kell osztania, és a megosztás arányában az illetékes önkormányzatok felé megfizetnie.

Napi átalány

Amennyiben a vállalkozó a székhelyén kívül alkalmi, ideiglenes jelleggel végez iparűzési tevékenységet, az illetékes önkormányzati adóhatóság a tevékenység után fizetendő adó vonatkozásában napi átalány megállapítására jogosult (APEH 11.618/91. MEVA AEÉ 1991/10. szám). Ez utóbbi, ideiglenes jellegű tevékenység utáni adófizetési kötelezettségnél lényeges, hogy a székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz fizetendő adóból – legfeljebb azonban annak összegéig – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adott adóévben megfizetett adó [Tv. 40. § (3) bekezdése].

Alvállalkozói teljesítés

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység utáni helyi iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetőleg az elvégzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, valamint 1998-ban az anyagköltség 33 százalékával, 1999-ben az anyagköltség 66 százalékával, 2000-től pedig az anyagköltséggel [Tv. 39. § (1) bekezdésének a)-c) pontja].

A gyakorlatban az alvállalkozói teljesítmény értelmezésénél merülnek fel problémák, annak ellenére, hogy a Tv. 52. §-ának 39. pontja meghatározza az alvállalkozói teljesítések értékének fogalmát. Eszerint az alvállalkozói teljesítések értékeként az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke fogadható el, amelynek elvégzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti szerződéses kapcsolatban áll. Ugyanide tartozik a továbbszámlázott, közvetített szolgáltatások értéke, feltéve hogy azt az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vették figyelembe.

Az adó alanyai és az önkormányzati adóhatóságok között igen gyakori eltérő jogértelmezés egységesítéséhez a következőkben ismertetendő állásfoglalások nyújthatnak segítséget:

  1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény – a továbbiakban: Ptk. – 391. §-ának (2) bekezdése alapján a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A hivatkozott § (3) bekezdése szerint a vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

Látható, hogy a törvény az alvállalkozás körében nem tartalmaz kimerítő szabályozást, a Ptk. XXXV. fejezetéhez kiadott törvénymagyarázat (kommentár) szövege is lényegileg az alvállalkozás szükségességének esetét határozza meg akként, hogy rögzíti: a fővállalkozás a tevékenység komplex gazdasági-műszaki egységét jelenti. Másrészt a tervezési, szerelési stb. szerződések komplexitását is takarja. Azonban a fővállalkozó a megállapodásban meghatározott eredményt csak úgy hozhatja létre, ha a szükséges – saját szervezetén belül meg nem valósítható – munkákra a megfelelő típusú vállalkozási és esetlegesen egyéb szerződéseket megköti. A fővállalkozótól függ tehát az, hogy milyen mértékben hozza létre a szerződés tárgyát önmaga, és milyen mértékben vesz igénybe más vállalkozókat, szállítókat. Mindezek azonban nem befolyásolják azt a tényt, hogy a szolgáltatás egészéért ő a felelős. E törvénymagyarázat sem elegendő azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján annak eldöntéséhez, hogy a helyi iparűzési adó tekintetében mi is minősül alvállalkozói teljesítménynek. Értelemszerűen az adóalanyok ezt a kört tágítani, míg az önkormányzatok szűkíteni kívánják.

Közvetített szolgáltatás

A hatóságok által a gyakorlatban elfogadott álláspont, miszerint alvállalkozói tevékenységnek tekintendő mindaz a munka, amelyet a szerződés alapján elvégzendő munkák közül a megrendelővel szerződött vállalkozó helyett, megbízás alapján más szervezet (az alvállalkozó) végez el. Az alvállalkozói minősítés tehát mindig konkrét vállalkozói minősítéshez kapcsolódik. Ezen túlmenően a Ptk. rendelkezéseiből az következik, hogy vállalkozói-alvállalkozói kapcsolat a vállalkozások egymás közötti viszonyában csak elég szűk területen, így az építési munkák elvégzése, a technológiai szerelési munkák elvégzése, a műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzése, a kutatómunka végzése, valamint az utazási szerződéshez kapcsolódó szolgáltatás során lehetséges. Emellett azonban a közvetített szolgáltatások is alvállalkozói teljesítménynek minősülnek a helyi iparűzési adó szempontjából. Közvetített szolgáltatásnak az a tevékenység minősül, amikor a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozó a kapott szolgáltatás egy részét változatlan értéken számlázza tovább (Számvitel és Könyvvizsgálat, 1998. március 13/1998. számviteli kérdés).

Vegyes szerződések

Az előbbinél konkrétabban írja körül az alvállalkozói teljesítés lényegét egy másik állásfoglalás, amely szerint a teljesítésben közreműködő teljesítése csak akkor tekinthető alvállalkozói teljesítésnek, ha az adóalany a megrendelőjével is és a szállítójával is vállalkozási szerződést kötött. Alapvető fontosságú tehát a szerződő partnerek által megkötött szerződések típusa. Ez azt jelenti, hogy úgynevezett vegyes szerződések alapján nincs lehetőség a szállítói teljesítés – nettó árbevétel csökkentő tételként történő – elszámolására. Alvállalkozói teljesítés értékének tekinthető például egy megrendelésre elkészítendő speciális gépi berendezés előállításához más vállalkozótól megrendelt, egyedileg legyártandó részegység ellenértéke (Gyakorlati Adótanácsadó A-tól Z-ig, 1998. júliusi szám, 8. rész 5. fejezet, 3. alfejezet 5. oldala).

Eredménykötelem

A fentiekben leírtak ellenére érezhető, hogy az állásfoglalás szerinti elhatárolások sem alkalmazhatóak egységesen minden élethelyzetre. A szerződések minősítését a helyi adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során minden egyes adóalany vonatkozásában egyedileg is igen nagy részletességgel kell vizsgálni, az adóalany tevékenységi körének és az ahhoz szükséges vállalkozói teljesítmények figyelembevétele mellett.

Nem hagyható figyelmen kívül továbbá az sem, hogy a Ptk. tartalmazza ugyan az egyik állásfoglalásban is szereplő nevesített vállalkozási szerződést és meghatározza annak részletes szabályait, azonban vállalkozásnak minősül általánosságban minden munkával elérhető eredmény létrehozása is. Ehhez képest az adóalanyok oldalán szükségszerűnek mutatkozik, hogy a fővállalkozók által az alvállalkozói teljesítmények elszámolhatóságára szélesebb körben nyíljon lehetőség.

Építményadó bérbeadásnál
Vonatkozhat-e arra az építményadó alóli mentesség, aki mint tulajdonos növénytermesztéshez fűződő szolgáltatáshoz bérbe adta az ingatlant? Egy konkrét esetben az önkormányzati adóhatóság építményadót szabott ki arra az építménytulajdonosra, aki az épületet bérbeadás útján hasznosította, s a bérlő az épületben növénytermesztéshez kapcsolódó szolgáltatást végzett.

A közigazgatási határozat felülvizsgálatát első és másodfokon végző bíróságok megállapították az önkormányzati határozat törvénysértő jellegét, az önkormányzati hatóság felülvizsgálati kérelme folytán azonban a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte az adókivetést tartalmazó hatósági határozatot. Iránymutató indokolásában kifejtette, hogy a Tv. szerint az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, a munkaerő foglalkoztatására, nem állandó lakosként való tartózkodásra és a törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására vonatkozik.

Az építményadó kapcsán a Tv. megállapítja, hogy adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, épületszárny. Az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. A mentesség szabályai nyilvánvalóan az adóalanyra vonatkozóan határoznak meg rendelkezéseket. Ebből következően az állattartást szolgáló épületek, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak vagy tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek kapcsán e mentességnek az adóalany vonatkozásában kell fennállnia. A tárgyalt esetben az építményt az adóalany bérbeadás útján hasznosítja, ezért adókötelezettsége tekintetében nem állhat fenn az ilyen épületekre egyébként fennálló mentesség (Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 1999/2. szám, 54. számú döntvény).

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem