Foglalkoztatási támogatások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 16. számában (1999. április 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Előző számainkban már szóltunk egyes foglalkoztatási támogatásokról, mivel azonban ez a téma egyik munkáltatónak sem közömbös, most azokat a lehetőségeket tekintjük át, amelyek kimaradtak eddigi összeállításainkból.

 

1998. novemberi és 1999. januári számunkban ismertettük a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) szabályozott egyes támogatási formákat: a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást, a közhasznú munkavégzés támogatását, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalását, a munkatapasztalat-szerzési támogatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás támogatását, a pályakezdők foglalkoztatásának, valamint a rehabilitációs foglalkoztatás támogatását.

Munkanélküliek vállalkozóvá válása

Az Flt.-ben szabályozott támogatás célja a járadékban részesülő munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, amennyiben a munkaügyi központ nem tud részükre megfelelő munkahelyet felajánlani.

A vállalkozóvá válás elősegítésének formái:

  1. amennyiben a munkanélküli igazolja, hogy vállalkozásba kezdett (például vállalkozói igazolvánnyal, cégbejegyzéssel), a munkanélküli-járadék összegének megfelelő támogatást folyósíthatnak neki, legfeljebb további 6 hónapig.

A támogatás folyósításának kezdő napja:

  • a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozásakor a vállalkozói igazolvány záradékolásának napja,
  • mezőgazdasági őstermelői tevékenységnél a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja,
  • minden más vállalkozásnál az aláírt alapító (létesítő) okirat, társasági szerződés, alapszabály (vagy annak módosítása) aláírásának napja,
  1. a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségeinek megtérítése, maximum az igazolt költségek 50 százalékáig terjedő mértékben,
  2. a vállalkozói tevékenységhez szükséges tanfolyami költség legfeljebb 50 százalékos megtérítése,
  3. hitelfelvételkor a hitelfedezeti biztosítási költség legfeljebb 50 százalékos megtérítése, maximum egy évre.

A felsorolt támogatások iránti kérelemmel a munkanélkülieket nyilvántartó munkaügyi központok kirendeltségeihez kell fordulni. A költségtérítéseket a munkaügyi központ utólag, számla ellenében folyósítja.

A támogatásról szóló határozat tartalmazza a támogatás megjelölését, mértékét, a támogatás folyósításának és visszakövetelésének feltételeit. A jogosultnak nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a támogatás feltételeinek teljesítését, a vállalkozás megszűnését pedig köteles öt napon belül bejelenteni a munkaügyi központnak. Megszüntetik a támogatás további folyósítását, ha a jogosult megszegi a támogatási feltételeket, különösen ha a folyósítási idő alatt nem folytatja vállalkozói tevékenységét, illetve a szaktanácsadáson vagy képzésben nem vesz részt. Amennyiben pedig a jogosult neki felróható módon szegi meg a feltételeket, köteles visszafizetni a már folyósított támogatást.

A vállalkozóvá válás elősegítése érdekében pályázati eljárás keretében legfeljebb 500 ezer forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás is elnyerhető.

Munkahelyteremtés

A munkahelyteremtés támogatásának célja, hogy elősegítse a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő térségekben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását és (a bér-, a visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőke-, illetve kamattámogatás révén) ösztönözze a vállalkozókat a munkanélküliséget csökkentő piacképes munkahelyek létrehozására, a munkanélkülieket pedig arra, hogy önfoglalkoztatással, vállalkozással vagy vállalkozáshoz történő csatlakozással gondoskodjanak megélhetésükről. [A 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet megyék szerinti bontásban tartalmazza a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét.] A támogatásokat a megyei munkaügyi központoktól, pályázat útján lehet elnyerni.

A támogatandó célok:

  • Olyan programok megvalósítása, amelyek új munkahelyek létrehozásával segítik elő a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő térségekben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását (a különösen nehéz helyzetben lévő települések körét, valamint a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegeket a megyei munkaügyi tanács határozza meg).
  • Olyan munkanélküliek támogatása, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodnak önmaguk foglalkoztatásáról, ideértve azokat is, akik vállalkozást indítanak vagy vállalkozáshoz csatlakoznak továbbá azoknak a személyeknek a támogatása, akik a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesülnek, és önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldják meg. Feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen a vállalkozás indításához szükséges saját forrással, valamint a támogatás visszafizetésének biztosítását szolgáló biztosítékokkal.

A pályázatot meghirdető munkaügyi központok a vállalkozás eredményessége érdekében további feltételeket is előírhatnak (pl. vállalkozói ismeretek igazolása, üzleti terv bemutatása). A jogszabályi feltételek megléte esetén - pályázati rendszerben - legfeljebb 500 ezer forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás nyerhető el, valamint megtéríthető a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége is.

  • A foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő térségekben támogatás nyújtható közhasznú foglalkoztatást megvalósító munkahelyek létrehozására is. Ezt azok a munkaadók kaphatják, akik az általuk tervezett beruházást olyan településen kívánják megvalósítani, amelynek létszáma nem haladja meg az ötezer főt, és a beruházás befejezésétől számított két évig vállalják a munkaügyi központ által kiközvetített, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló munkanélküliek foglalkoztatását.
  • Támogatás nyújtható olyan korszerű munkahelyek teremtéséhez is, ahol megfelelő piaci háttérrel rendelkező korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával jelentős számú (minimum 300 fő) új munkavállaló alkalmazásával a munkaadó hozzájárul a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez.

Munkahelymegőrzés

Támogatási formák:

  1. Ez a támogatás azoknak az átmeneti likviditási gondokkal küzdő munkáltatóknak adható, amelyek vállalják a foglalkoztatottaik létszámának megtartását. Visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásként, a tervezett létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak ténylegesen kifizetett munkabér és járulékai maximum 50 százaléka a folyósítható legfeljebb egy évig. Vissza nem térítendő támogatás akkor kérhető, ha az érintett foglalkoztatottak munkaidő-rövidítése eléri a teljes munkaidő egynegyedét. Ilyenkor - legfeljebb hat hónapon keresztül - megtéríthető a foglalkoztatott munkavállalók kieső munkaidejére járó munkabérének, az azt terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulékának, valamint az egészségügyi hozzájárulás költségének 65 százaléka.

Az az átmeneti likviditási gonddal küzdő, nem költségvetési szervként működő munkaadó támogatható, amely a kérelem benyújtásáig legalább két éve működött, nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és a létszámleépítésre vonatkozó szándékát annak kezdő időpontját megelőzően bejelentette a munkaügyi központnak, továbbá a leépítendő létszám megtartását is biztosító tervet készít, amelyben legalább a támogatás folyósításának időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállal, valamint rendelkezik anyagi biztosítékkal a támogatás viszszafizetéséhez.

A támogatás iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a munkaadónál van-e kollektív szerződés, továbbá mellékelni kell a munkaadónál működő reprezentatív szakszervezetnek a támogatás igényléséről szóló véleményét.

  1. Támogathatók azok a munkáltatók is, akik a munkanélküliség elkerülése érdekében meghatározott munkavállalói kör részmunkaidős foglalkoztatását vállalják úgy, hogy a vissza nem térítendő támogatással a munkavállalókat a teljes munkaidő legalább felét vagy legfeljebb háromnegyedét elérő munkakörben foglalkoztatják.

Azt a munkavállalót lehet ilyen formában foglalkoztatni, aki

  • saját háztartásában egy vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek még nem töltötte be a tizedik életévét, vagy
  • legfeljebb öt évvel a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll, vagy
  • a munkaképesség romlása - az Országos Orvosszakértői Intézet véleménye szerint - legalább negyvenszázalékos és nem részesül egyéb ellátásban.
  1. Legfeljebb egy évre részben vagy egészben átvállalható a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járuléknak megfelelő összeg, valamint a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás.

A támogatási igények elbírálására a megyei munkaügyi központ területileg illetékes munkaügyi kirendeltsége jogosult.

Foglalkoztatást elősegítő képzésben való részvétel

A támogatás célja, hogy a szakmai végzettség megszerzése vagy kiegészítése révén a munkanélküliek és a munkanélküliséggel fenyegetett munkavállalók nagyobb eséllyel találjanak állást, illetve megőrizhessék munkahelyüket.

Támogatható képzések

A Munkaerőpiaci Alapból az alábbi képzésekhez nyújtható képzési támogatás:

  • valamely munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzése;
  • a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítása;
  • a hátrányos helyzetűeket, a megváltozott munkaképességűeket rehabilitáló képzés;
  • az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzés,
  • a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,
  • pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása,
  • a szakképesítéssel rendelkező személyek számára nyújtandó állami nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés,
  • közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély (C, D és mezőgazdasági vontatókra érvényesítve), valamint járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi árufuvarozási engedély, a veszélyes áruk közúti szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés, továbbá az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés.

Ezekben a képzésekben való részvétel akkor támogatható, ha a képzés az abban részt vevő személy munkához jutását vagy munkájának megtartását segíti elő. A fenti feltételek meglétekor sem adható képzési támogatás az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő, valamint az olyan iskolarendszerű képzésre, amelyre az éves költségvetési törvény normatív állami hozzájárulást állapít meg.

A megyei (fővárosi) munkaügyi központok minden évben meghatározzák és nyilvánosságra hozzák azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben való részvételhez mérlegelési jogkörükben támogatást nyújtanak. A döntést megelőzően figyelembe veszik a bejelentett munkaerőigényeket, a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat, a munkaerő-piaci előrejelzéseket, továbbá kikérik a munkaügyi tanács véleményét. Emellett minden évben összeállítják és nyilvánosságra hozzák azoknak a szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a fentieknek, valamint megállapodást kötnek a képzést szervező intézménnyel.

Támogatási feltételek

A munkaügyi központ a képzésre jelentkezők közül kiválasztja azokat a személyeket, akiknek javasolja a képzésben való részvételét. Csak az a személy jelentkezhet, aki munkanélküli, vagy munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és vállalja a képzésben való részvételt, továbbá aki munkaviszonyban áll, és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. A javasolt személy a listán szereplő intézmények közül kiválasztja a képzési programot lebonyolító intézményt.

Képzési támogatás csak akkor adható, ha a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy az abban való részvétellel egyetértett. A támogatást a pályaorientációs tanácsadás, a képzés és a képzéshez szükséges, munkáltatónál eltöltött szakmai gyakorlat időtartamára biztosítják.

A munkaviszonyban állók képzése akkor támogatható, ha a képzés megfelel a fenti feltételeknek, és a munkaadó írásban vállalja, hogy a képzésben részt vevőket a képzés befejezését követően legalább a képzés időtartamával azonos időtartamra tovább foglalkoztatja, továbbá hozzájárul a képzés költségeihez, vagy saját maga, illetve a képző intézmény bevonásával biztosítja a képzés lebonyolításához szükséges szakmai, tárgyi, technikai és személyi feltételeket. A képzés támogatására a munkáltatónak a munkaadó telephelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltséghez benyújtott ajánlata alapján nyílik lehetőség. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a képzés szükségességének indoklását, célját, gazdálkodási és foglalkoztatási szempontból várható eredményét, a képzési program rövid ismertetését, a megszerezhető képesítést, a képzésben részt vevők létszámát, kor és iskolai végzettség szerinti összetételét, a képzés lebonyolításához szükséges feltételeket, a képzési program összes, illetve fajlagos költségeit (Ft/fő, Ft/fő/óra), a munkaadói hozzájárulás mértékét, a képzésben részt vevők további foglalkoztatására vonatkozó munkaadói nyilatkozatot.

A munkaügyi központ és a munkaadó külön állapodik meg a képzés lebonyolításával összefüggő kötelezettségekben, a pénzügyi átutalás és elszámolás módjában, valamint a megállapodás megszegésének jogkövetkezményében.

Keresetkiegészítés és költségtérítés

A munkaügyi központ a keresetpótló juttatást vagy a keresetkiegészítést - amely a képzés alatt elért kereset és az azt megelőző átlagkereset különbözetéig terjedhet -, valamint a költségtérítésnek a szállás és az élelmezés költségeit tartalmazó részét havonta utólag folyósítja a képzésben részt vevő személynek, amennyiben pedig képzési támogatásként a képzéssel kapcsolatos helyi, illetőleg helyközi utazás költségeit is megtéríti, ezt meg is előlegezheti. Amennyiben a képző intézmény szállást, étkezést is biztosít a képzésben részt vevőknek vagy a gondoskodik a hallgatók szállításáról, ezek költségeit a munkaügyi központ - a képzési költség által átvállalt részével együtt - közvetlenül utalja át a képző intézménynek.

Utazási költségek,lakhatási támogatás

A 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának 86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. osztályán, illetve 80 százalékát, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár a munkavállalónak, ha állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudná azt igénybe venni, illetve mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.

A 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből különböző támogatási lehetőségeket biztosít a munkáltatóknak.

Helyközi utazás

A munkaadónak legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek az őt terhelő - fentiekben meghatározott - része, amennyiben

  • olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja - pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy legalább három hónapja - a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli, és
  • hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - a működésével összefüggő okból - nem szüntette meg.

Csoportos személyszállítás

Támogatás adható annak a munkaadónak is, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük közötti oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen legyen, ahol tömegközlekedéssel nem, vagy csak aránytalan nehézséggel - napi két órát meghaladva - oldható meg az oda-vissza utazás. Az ilyen települések körét - a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával - a munkaügyi központ határozza meg.

Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.

A támogatás szempontjából előnyben részesül az a munkaadó, aki nagyobb arányban oldja meg olyan személyek lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és visszautazását, akik megváltozott munkaképességűek, vagy alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküliek voltak.

A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

Lakhatási hozzájárulás

Legfeljebb egy évre támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli foglalkoztatását vállalja, és a munkavállalók által igénybe vett lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat díjának megfizetéséhez havonta hozzájárul, illetőleg ezeknek a munkavállalóknak az elhelyezését munkás- (orvos-, nővér- stb.) szállás útján oldja meg. A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a munkanélküli-járadék - a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos - alsó határát.

Munkaerő-toborzás

Támogatható az a munkaadó, aki munkaerő-toborzást szervez a munkaügyi központ által meghatározott olyan településen, ahol a munkanélküliségi mutató az országos átlagot meghaladja. További feltétel, hogy a munkaadó hitelt érdemlően igazolja, hogy a munkaerő-toborzás valós munkaerőigény kielégítésére irányul. A munkaerő-toborzás szervezésével kapcsolatos költségek téríthetők meg, a munkaügyi központ által előzetesen elfogadott költségvetés alapján. A támogatás mértéke alkalmanként nem haladhatja meg az 500 000 Ft-ot.

Eljárási szabályok, a kérelem benyújtása

A helyközi utazás és a lakhatási hozzájárulás támogatását kérő munkaadónak a kérelemben meg kell jelölnie a foglalkoztatni kívánt munkanélküli nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, munkakörét, foglalkoztatásának tervezett helyét, a költségeket, az igényelt támogatás mértékét, időtartamát, valamint nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a támogatással érintett munkavállaló munkaköréhez hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból nem szüntette meg.

A csoportos személyszállítás támogatását célzó kérelemnek tartalmaznia kell a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét), munkakörét, foglalkoztatásának helyét, a munkaadó költségeinek megjelölését, valamint az igényelt támogatás mértékét és időtartamát.

A munkaerő-toborzási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a munkaadó megjelölését, adatait, a munkaerő-toborzás helyét, a munkaadó azzal kapcsolatos költségeinek és az igényelt támogatásnak a megjelölését.

A támogatás odaítéléséről a munkaügyi központ - a foglalkoztatni kívánt személyt munkanélküliként nyilvántartó - kirendeltsége, a csoportos személyszállítás támogatásáról a munkaügyi központ - a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes - kirendeltsége, a munkaerő-toborzási támogatásról pedig a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt.

Megyei Munkaügyi központok címlistája
Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ

6000 Kecskemét, Balaton u. 24.
6001 Pf. 291
Telefon: (76) 320-266. Fax: (76) 478-828

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Munkaügyi Központ

5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8.
5001 Pf. 183
Telefon: (56) 423-233. Fax: (56) 420-285

Baranya Megyei Munkaügyi Központ

7621 Pécs, Széchenyi tér 9.
7601 Pf. 230
Telefon: (72) 236-883. Fax: (72) 226-417

Komárom-Esztergom Megyei
Munkaügyi Központ

2801 Tatabánya, Komáromi út 6.
2801 Pf. 178
Telefon: (34) 316-099. Fax: (34) 338-010

Békés Megyei Munkaügyi Központ

5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6.
5601 Pf. 270
Telefon: (66) 444-211. Fax: (66) 441-221

Nógrád Megyei Munkaügyi Központ

3100 Salgótarján, Alkotmány út 11.
3101 Pf. 202
Telefon: (32) 311-825. Fax: (32) 310-327

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Munkaügyi Központ

3525 Miskolc, Városház tér 1.
3501 Pf. 56
Telefon: (46) 322-011. Fax: (46) 412-018

Pest Megyei Munkaügyi Központ

1117 Budapest, Karinthy F. u. 3.
1519 Pf. 292
Telefon: (1) 385-2411. Fax: (1) 366-5311

Csongrád Megyei Munkaügyi Központ

6724 Szeged, Bocskai u. 10-12.
6701 Pf. 172
Telefon: (62) 485-285. Fax: (62) 326-044

Somogy Megyei Munkaügyi Központ

7400 Kaposvár, Fő u. 37-39.
7401 Pf. 146
Telefon: (82) 420-801. Fax: (82) 413-019

Fejér Megyei Munkaügyi Központ

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.
8002 Pf. 241
Telefon: (22) 327-950. Fax: (22) 311-139

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Munkaügyi Központ

4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15.
4401 Pf. 222
Telefon: (42) 314-111. Fax: (42) 310-412

Fővárosi Munkaügyi Központ

1056 Budapest, Bástya u. 35.
1304 Pf. 224
Telefon: (1) 318-7388. Fax: (1) 317-5194

Tolna Megyei Munkaügyi Központ

7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13.
7101 Pf. 178
Telefon: (74) 419-122. Fax: (74) 311-773

Győr-Moson-Sopron Megyei
Munkaügyi Központ

9021 Győr, Városház tér 3.
9001 Pf. 224
Telefon: (96) 328-588. Fax: (96) 319-399

Vas Megyei Munkaügyi Központ

9700 Szombathely, Hollán E. u. 1.
9701 Pf. 278
Telefon: (94) 326-475. Fax: (94) 312-858

Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ

4024 Debrecen, Piac u. 54.
4002 Pf. 73
Telefon: (52) 311-464. Fax: (52) 418-229

Veszprém Megyei Munkaügyi Központ

8201 Veszprém, Megyeház tér 3.
8201 Pf. 312
Telefon: (88) 424-832. Fax: (88) 320-689

Heves Megyei Munkaügyi Központ

3300 Eger, Kossuth L. u. 9.
3301 Pf. 279
Telefon: (36) 321-347. Fax: (36) 312-195

Zala Megyei Munkaügyi Központ

8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 7-9.
8901 Pf. 266
Telefon: (92) 313-697. Fax: (92) 312-170

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. április 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.