×

Munkaegészségügy

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 15. számában (1999. március 15.)

 

Milyen terheket ró a munkáltatókra a régen üzemorvosinak, ma foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak nevezett szolgáltatás? Mit várhatunk el a szolgáltatást végzőktől? Milyen üzlet rejlik e területben?

 

A rendszerváltozás előtt az üzemorvosi ellátás egyszerűen működött: a nagyobb gyárak, foglalkoztatók egy bizonyos munkáslétszám felett üzemorvost alkalmaztak, üzemorvosi rendelőt tartottak fenn. A biztosítási rendszer bevezetésével kissé szabályozatlan lett az egészségügynek ez az ága: elvileg a társadalombiztosítás finanszírozta, de nem volt kötelező mindegyik munkáltatónak üzemorvost alkalmazni, az alkalmassági vizsgálatokat is jórészt a háziorvosok látták el. 1993-ban megszületett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), 1997-ben pedig az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény. 1995-ben alsóbb rendű jogszabályokkal [89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, illetve 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról] szabályozták a foglalkozás-egészségügyet, amelyeket azóta két ízben is – a múlt év végén és idén januárban – átfogóan módosítottak. A jelenlegi szabályozás szerint a foglalkozás-egészségügy kikerült a társadalombiztosítási finanszírozás alól.

Újabb adófajta?

A mostani szabályozás szerint minden munkáltatónak valamilyen formában hozzá kell járulnia a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz: vagy úgy, hogy külön szolgálatot tartanak fenn, vagy térítési díjat fizetnek a szolgáltatást végzőnek. A kisebb – pár főt foglalkoztató – cégek vonatkozásában úgy tűnik, hogy újabb „adófajtával" állunk szemben, hiszen felesleges külön foglalkozás-egészségügyi szolgálatot fenntartani, finanszírozni, ahol a munka jellege nem indokolja azt, és az egészségügyi problémákat a „rendes" orvos is ellátja. A munkáltatók, a biztosítottak így is óriási összegeket fizetnek a társadalombiztosítás kasszájába. Sok háziorvos – ezt felismerve – megszerzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat fenntartásához szükséges szakvizsgáját is, és ezzel együtt látja el ezeket a feladatokat. Kisebb településeken tehát a háziorvos egyben a település üzemorvosa is. Természetesen más a helyzet az olyan munkahelyeken, ahol elengedhetetlen az orvos állandó jelenléte, ahol nagyobb a munkavállalói létszám, és ahol veszélyes anyagokkal vagy balesetnek, esetleg betegségeknek, stressznek könnyebben kitett munkavállalók dolgoznak.

Munkavédelem

Az 1994. január 1-jén hatályba lépett Mvt. előírja, hogy a munkáltatónak valamennyi munkavállalójára kiterjedően biztosítania kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a törvényben előírt feladatok (munkabiztonság, munkabaleset kivizsgálása, veszélyforrások kiküszöbölése, munkahelyi elsősegélynyújtás, alkalmassági vizsga, megelőzés, kockázati tényezők felderítése, munkakörülmények javítása, egyéni védőeszköz biztosítása) ellátásához.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat – a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával – közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében. A munkavállalók joga, hogy a munkakörülményeikkel és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban a szolgálattól megkaphassák a szükséges felvilágosítást.

A szolgálatok

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet szabályozza, amelyet idén január 27-én a 9/1999. (I. 27.) Kormányrendelet módosított. A módosítás a rendelet hatályát is érintette, így a kormányrendelet ezentúl nemcsak a munkavédelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra terjed ki – kivéve a honvédséget, a határőrséget, a rendőrséget, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságot, a polgári védelmet, a büntetés-végrehajtás szerveit, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, hanem a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeikre, valamint a szakképzést folytató intézményekre – ide nem értve a szakképzésről szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket -, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végzőkre is.

ÁNTSZ

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatkörébe tartozik. A munkáltatóknak a működésük megkezdését követő egy hónapon belül be kell jelenteniük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat telephelyük szerint illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetének:

  • munkavállalóik létszámát és tevékenységét,
  • a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetője minden év június 30-ig, illetve december 31-ig köteles eljuttatni a jelentését az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének, illetőleg a szolgálat fenntartójának. Ha a foglalkoztató tevékenysége megkezdődik, megszűnik, átmenetileg szünetel, a változást 8 napon belül be kell jelenteni.

Az ÁNTSZ a munkáltató kérelmére tájékoztatást ad a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének helyi lehetőségeiről. Az ÁNTSZ illetékes szervei ezenkívül ellátják a foglalkozás-egészségügy szakmai irányítását, ebben a körben a munkáltató nem adhat utasítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak. Az Országos Közforgalmú Vasutaknál az ÁNTSZ a MÁV Rt. illetékes szerveinek bevonásával látja el ezt a tevékenységét. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört szintén az ÁNTSZ gyakorolja.

Besorolások

A munkáltatókat – tevékenységük egészségkárosító kockázatai alapján – foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolják be, amely „A"-tól „D" osztályig terjedhet. Ez határozza meg azt is, hogy a munkáltató milyen létszám felett köteles biztosítani főműszakidőben egy orvos és egy ápoló jelenlétét, vagy milyen térítési díjat kell fizetnie a szolgáltatást végzőnek. Az „A" foglalkozás-egészségügyi osztályba tartoznak az egészségi, munkabiztonsági szempontból legveszélyeztetettebb gazdasági tevékenységek (például a bányászat, a kohászat, a rákkeltőkkel exponáltak, a sugárzó vagy ismeretlen anyagokkal végzett tevékenységek, az állatkísérletek, a korkedvezményre jogosító munkakörökben dolgozók foglalkoztatása). Ebben a kategóriában 1000 munkavállalónként kell biztosítani főműszakban egy orvos és egy ápoló jelenlétét, míg a „D" foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolt tevékenységeknél – például kutatás-szervezés, kulturális, oktatási tevékenységek – elég 2000 munkavállalónként biztosítani ugyanezt.

Ha a munkáltató vegyesen foglalkoztat munkavállalókat, tehát több foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolható, akkor egy képlet segítségével lehet meghatározni a szolgálat által ellátandó dolgozói létszámot: [(Ae/A)+(Be/B)+(Ce/C)+ (De/D)] x 100 = F (ahol Ae, Be, Ce, De: az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségügyi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségi osztály létszámhatárainak számértékei). Ha F = 100ą20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani. Eredetileg a rendelkezés úgy szólt, hogy főműszakban kell alkalmazni egy orvost és egy ápolót, ezen az elképzelésen azonban a törvényhozó lazított, így előfordulhat, hogy több munkáltató alkalmaz egy orvost, azzal a megkötéssel, hogy az orvosnak, ápolónak mindegyiküknél rendelkezésre kell állnia.

Mibe kerül a szolgálat?

A rendelet melléklete meghatározza a térítési díjakat az olyan munkáltatók, munkaügyi központok, szakképző intézmények számára, amelyek nem tartanak fenn szolgálatot. Megállapodás alapján fizet a megrendelő munkáltató

  • az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges munkahigiénés vizsgálatért,
  • a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli alkalmatlan minősítéssel záruló vizsgálata miatt sorra kerülő foglalkoztathatósági vizsgálatáért.

A rendelet előírja, hogy a szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani, amennyiben pedig egy munkahelyen az „A" és „B" foglalkozás-egészségügyi osztályba tartozó – legveszélyeztetettebb – munkavállalók száma 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes intézet előírhatja a foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátás – beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit – helyszíni biztosítását is.

Térítési díjak az olyan munkáltatók számára, amelyek nem tartanak fenn foglalkozás-egészségügyi szolgálatot
  • „D" foglalkozás-egészségügyi osztály: 5000 Ft/fő/év,
  • „C" foglalkozás-egészségügyi osztály: 6800 Ft/fő/év,
  • „B" foglalkozás-egészségügyi osztály: 8400 Ft/fő/év,
  • „A" foglalkozás-egészségügyi osztály: 10 000 Ft/fő/év.

A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által – eltérő megállapodás hiányában – fizetendő díjak:

A munkaügyi központ által beutalt személynél:

  1. munkaköri alkalmassági vizsgálat a közhasznú munka előkészítése érdekében: 1800 Ft/fő/eset,
  2. szakmai alkalmassági vizsgálat beiskolázás előkészítése érdekében: 2500 Ft/fő/eset,
  3. szakmai alkalmassági vizsgálat munkaközvetítés előkészítése érdekében: 2800 Ft/fő/eset,
  4. foglalkoztathatóság szakvéleményezése 3000 Ft/fő/eset.
A tevékenységek foglalkozásegészségi osztályba sorolása
„A" osztály:
  • bányászat,
  • kohászat

fizikai munkaköreiben dolgozók, valamint azok a nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az „A" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át,

  • rákkeltőkkel exponáltak,
  • sugárzó anyagokkal, ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,
  • állatkísérletes munkakörben foglalkoztatottak,
  • korkedvezményes munkakörben foglalkoztatottak,
  • munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,
  • vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók, függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.
„B" osztály:
  • mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás,
  • építőipar,
  • élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás,
  • textilgyártás,
  • ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés,
  • bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása,
  • fafeldolgozás,
  • kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás,
  • vegyi alapanyagok és termékek gyártása,
  • gumi- és műanyag termékek gyártása,
  • nemesfém ásványi termékek gyártása,
  • nyersanyag visszanyerése hulladékból,
  • szárazföldi és csővezetékes szállítás,
  • vízi szállítás,
  • légi szállítás,
  • bútorgyártás,
  • egészségügyi és szociális ellátás,
  • állat-egészségügyi tevékenység,
  • nyomdaipari termékek gyártása

fizikai munkakörei, valamint azok a nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a „B" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

„C" osztály:

az „A" foglalkozásegészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat

  1. ipari,
  2. szolgálatató,
  3. kutató,
  4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos

fizikai munkakörei, valamint azok a nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a „C" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik a munkaidejük több mint 50%-át.

„D" osztály:
  • kutatás-szervezési,
  • kulturális,
  • oktatási,
  • egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az „A", „B" és a „C" foglalkozásegészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.

A szolgáltatás

A munkaegészségügy külön ága az egészségügynek, amelynek két nagy területe van: munkahigiéne (munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése), valamint a tulajdonképpeni foglalkozás-egészségügy (munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése, és elősegítése).

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást szabályozza a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet, amelyet a megjelenése óta két ízben is [a 30/1998. (XII. 27.) és az 1/1999. (I. 27.) EüM rendeletek] módosítottak.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire, harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez azok testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően, negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése a munkájukkal kapcsolatban.

A szolgálat több formában is működhet:

  • alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként,
  • foglalkozás-egészségügyi központként,
  • foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatként.

Alapszolgáltatás

Alapszolgáltatásként a következő feladatokat látják el:

  • munkaköri alkalmassági vizsgálatok,
  • foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása,
  • munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata,
  • egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás,
  • munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítás,
  • közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata.

A szolgálat ezenkívül közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, az elsősegélynyújtás, a sürgősségi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, illetve a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

A szolgálat igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járóbeteg-szolgáltatást nyújtó szakrendelésre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig – sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján – az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Fekvőbeteg Osztályára utalhatja a beteget.

Foglalkozás-egészségügyi központ

A foglalkozás-egészségügyi központ az alapfeladatokon kívül ellátja a munkavállaló:

  • munkahigiéniés,
  • pszichológiai,
  • ergonómiai,
  • toxikológiai vizsgálatát, gyógyítását is.

A központ olyan szervezeti forma, ahol komplex módon van jelen a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, és ahol az alapellátás több, a munkaegészségüggyel összefüggő szolgáltatással is kiegészül. A központban az alapszolgáltatás személyzetén kívül munkahigiénikus, munkapszichológus és ergonómiai szakember dolgozik.

Szakellátás

A szakellátás feladatai az 1/1999. (I. 27.) EüM rendelettel lényegesen módosultak, idéntől a szakellátás a székhelye szerinti megyében (fővárosban) a következő feladatokat látja el, a korábban szűkebb körben meghatározott feladatok helyett:

  • munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálata,
  • kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokú elbírálása,
  • munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata,
  • közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata,
  • szakellátás a foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára, konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből,
  • munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére,
  • a megyei tiszti főorvos felkérésére közreműködés a foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint a megyei (fővárosi) foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos irányításával az alapellátást nyújtó szolgálatok ellenőrzésében,
  • a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai alkalmassági vizsgálata,
  • a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára.

Ki lehet szolgáltató?

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat működtetésére jogosult:

  • a természetes személy,
  • a jogi személy,
  • a jogi személyiséggel nem rendelkező társaság.

Foglalkozás-egészségügyi magángyakorlatot folytató orvos csak alapszolgáltatást végezhet. A szolgálat működtetésére jogosultaknak személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek kell megfelelniük. A törvényhozó külön feltételrendszert határoz meg az alapellátást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, illetve a szakellátásnak.

Feltételek

A működtetés tárgyi feltétele a megfelelő helyiségek, a felszerelés, a gép- és műszerellátottság biztosítása, személyi feltétele az orvossal és az ápolóval szemben támasztott szakmai követelményrendszer teljesítése.

A szakmai követelményeket a 30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet megszigorította. A jelenlegi szabályozás szerint foglalkozás-egészségügyi tevékenységet csak foglalkozás-orvostan szakorvos vagy üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos vagy a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az az orvos végezhet, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – 1995. augusztus 3-ától számítva – legfeljebb 5 éve van hátra, és legalább 10 éves, teljes munkaidőben töltött üzemi orvosi gyakorlattal rendelkezik. 1999. június 1-jéig az az orvos is elláthatja ezeket a feladatokat, aki 1998. december 31-éig letöltötte a szakmai gyakorlatát, és bejelentkezett szakvizsgára, továbbá 1999. január 31-éig az ÁNTSZ megyei intézete részére igazolta az ehhez szükséges adatokat. Az alapellátási tevékenységet ezenkívül foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan szakorvosjelölt is végezhet, amennyiben foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett dolgozik.

Az ápolókkal szemben a rendelet szintén szakmai követelményeket állít fel. Eszerint csak diplomás ápoló, üzemi ápoló vagy foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthatja el a foglalkozás-egészségügyi feladatokat. A rendelet bizonyos esetekben mentesítést biztosít a képzési követelmények alól.

A szakmai környezettel szemben támasztott minimumfeltétel a munkarend, az egyéb infrastruktúra, a diagnosztikus háttér (általános orvosi laboratórium, radiológia, audiológia, stb...). A szakmai minimumfeltételeket a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet tartalmazza.

A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelését a 30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet melléklete határozza meg, amely szerint munkahigiénikus és toxikológus, illetve munkapszichológus, ergonómiai szakember stb... foglalkoztatása esetén a központ az alapellátást nyújtó szolgálatatás minimumfeltételein túl kiegészítendő a szakmához elengedhetetlen, szokásos segédletekkel, műszerekkel, illetve a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékkel, direkt leolvasású eszközökkel.

Topmenedzserszűrés

Azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások kikerültek a tb-finanszírozás alól, megjelentek a piacon a kifejezetten erre specializálódott vállalkozások, amelyek a fizetőképes cégeket célozzák meg szolgáltatásaikkal. A törvényben előírt (alap)szolgáltatásokon kívül széles körű egészségügyi vizsgálatokkal állnak a cégek rendelkezésére (belgyógyászat, kardiológia, fogászat, teljes körű laborvizsgálatok, ultrahang, neurológia, pszichológia, szemészet, nőgyógyászat stb...), de természetesen a komplett szűrő- és egyéb, speciális vizsgálatokért külön díjat számolnak fel. Megjelent a piacon az úgynevezett „topmenedzserszűrés" is, amely a megváltozott életforma egészségre káros hatásait kívánja kiszűrni. A verseny tehát ezen a területen is kialakult, és nem elég alapszolgáltatásokkal a piacra lépni, hanem szükség van valamilyen többletre is, így tulajdonképpen ezek a vállalkozások nemcsak foglalkozás-egészségüggyel foglalkoznak, hanem megpróbálnak teljes körű egészségügyi szolgáltatással versenyben maradni.

Kádár Petra 
Szerződésminta
Megbízási szerződés,

amely létrejött

egyrészről (neve, székhelye, számlaszám, adószám), mint megbízó, a továbbiakban Megbízó,

másrészről (neve, székhelye, adószám, számlaszám), mint megbízott, a továbbiakban Megbízott között az alulírott helyen és napon, foglalkozás-egészségügyi ellátás tárgyában.

1. A szerződés tárgya

1.1. A Megbízó azzal bízza meg a Megbízottat, hogy biztosítsa a mindenkori hatályos jogszabályok szerinti foglalkozás-egészségügyi ellátást a Megbízó munkavállalói részére.

2. A Megbízott kötelességei

2.1. A Megbízott a jelen szerződés ellátása során az alábbi szolgáltatásokra köteles:

2.1.1. a Megbízótól kapott információ alapján elvégzi a foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolást,

2.1.2. elvégzi az alapszolgáltatásokat, ennek keretében:

  • alkalmassági vizsgálatokat,
  • foglalkozási megbetegedések vizsgálatát,
  • a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát,
  • az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást,
  • felvilágosítást ad a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatban,
  • javaslatot tesz a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldására,

2.1.3. közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók felkészítésében, a rehabilitációs tervek kidolgozásában,

2.1.4. a Megbízott vállalja a megfelelő betegdokumentáció vezetését, és eleget tesz az előírt jelentési kötelezettségének,

2.1.5. elvégzi az időszakos vizsgálatokat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint.

2.2. A Megbízott a fenti pontokban felsorolt szolgáltatásokat a Megbízó által megjelölt orvosi rendelőben teljesíti a Megbízott által megjelölt rendelési időben.

2.3. A Megbízott külön megbízási szerződés, illetve megrendelés alapján olyan szolgáltatásokat is vállal, amelyek segítenek a munkaképes, de idült betegségben szenvedő foglalkoztatottak gondozásában, egészségi állapotuk további romlásának megelőzésében.

2.4. A Megbízott külön megállapodás és díjfizetés ellenében vállalkozik a különböző rizikócsoportok komplex szűrésére (nagy megterhelésnek kitett munkavállalók időszakos szűrése, felsővezetésnek menedzserszűrése stb...).

2.5. A Megbízott lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek alkalmassági vizsgálatát a hatályos jogszabályok szerinti díjazás ellenében végzi.

3. A Megbízó kötelezettségei

3.1. A Megbízó a jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatást ......................... fő munkavállalói létszámra veszi igénybe, e munkavállalók nevét, címét és pontos munkakörét a Megbízó legkésőbb a jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg írásban közli a Megbízottal.

3.2. A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, ha a munkavállalói létszám megváltozik, ezt a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül a Megbízott tudomására hozza. A szerződő felek a létszám növekedését, csökkenését a soron következő negyedév számlázásánál figyelembe veszik.

3.3. A megbízási díj, annak esedékessége:

Az ellátást a Megbízó a munkavállalói létszámára veszi igénybe: .............................. fő, amely munkavállalók közül:

fő az „A" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év.

fő a „B" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év.

fő a „C" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év.

fő a „D" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év.

A foglalkozásegészségi osztályba sorolás alapján számított összes éves ellátási díj: Ft.

3.4. Fizetés módja:

3.5. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó ......................%-os késedelmi kamatot köteles fizetni.

3.6. A Megbízott a megbízási díjon felül költségtérítésre jogosult/nem jogosult.

4. Egyéb rendelkezések:

4.1. A szerződést a szerződő felek határozatlan időre kötötték, a felek a szerződést ................. napos felmondási idő közbeiktatásával bármelyik gazdasági év végére felbonthatják. A díj fizetésének elmaradása felmondásra okot adó tényező.

4.2. A Megbízott a megbízás ellátása során közreműködő igénybevételére jogosult.

4.3. A Megbízó részéről nyilatkozattételre jogosult: (neve, címe, telefonszáma).

4.4 A Megbízott részéről nyilatkozattételre jogosult: (neve, címe, telefonszáma).

4.5. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók.

4.6. Peres eljárás esetén a felek a ................................. bíróság illetékességét kötik ki.

A jelen szerződést a szerződő felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.

 

Dátum, aláírás.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem