A foglalkoztatási gondok egyik lehetséges megoldása, ha a dolgozó egyéni vállalkozóként próbál meg boldogulni. Sokszor arra is lehetőség nyílik, hogy a korábbi munkaviszony valamilyen munkavégzésre irányuló polgári jogi viszonnyá alakuljon át, s a volt dolgozó üzletfelévé váljon egykori munkáltatójának.
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerint bármelyik cselekvőképes, belföldi magánszemély alapíthat egyéni vállalkozást. A devizakülföldinek minősülő külföldi állampolgár – amennyiben a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény feltételeinek megfelel – természetes személyként egyéni vállalkozás alapítására is jogosult, feltéve hogy cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A külföldi állampolgár önálló vállalkozása ilyen esetben devizabelföldinek minősül, tehát minden esetben a belföldiekre vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárnia. (Az ingatlanszerzés szempontjából azonban a külföldi állampolgár önálló vállalkozó külföldi természetes személynek minősül.)
Vállalkozói igazolvány
Az egyéni vállalkozói tevékenység – a mezőgazdasági termelőtevékenység kivételével – kizárólag vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó székhelye, illetve tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamara adja ki, amelynek az egyéni vállalkozó a gazdasági kamaráról szóló 1994. évi XVI. törvény 7-10. §-ai alapján a tagjává válik. A kamarai tagság az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való jog fennálltáig tart. (Amennyiben a vállalkozó más területi kamara illetékességi területete alá helyezi át a székhelyét, tagsága megszűnik a korábbi területi kamaránál, de egyben a másik területi kamara tagjává válik.)
Kérelem
A vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét (leánykori nevét), születési helyét, anyja nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, tevékenységi körét, valamint a tevékenység pontos megnevezését.
A kérelemhez mellékelni kell a vállalkozó arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint vele szemben nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok. Amennyiben a tevékenység képesítési előíráshoz kötött, csatolni kell az előírt képesítés meglétét igazoló okiratot. Ehhez hasonlóan kell mellékelni a külön jogszabályban előírt más hatósági engedélyt is. A kérelem kötelező mellékletét képezi továbbá a társadalombiztosítási folyószámlaszám és adószám bejelentését igazoló okirat. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, de az igazolvány alapján több tevékenységet is folytathat, és több telephelyet, fióktelepet is fenntarthat. A kamara számítógépen rögzíti a beérkezett kérelmeket, s átvezeti a beállott változásokat, módosításokat is.
Kizárási okok
A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha annak kiadása jogszabályba ütközik. Nem kaphat vállalkozói igazolványt, akit gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre vagy szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek, valamint akit eltiltottak a tevékenységhez szükséges valamely foglalkozástól. Nem adnak vállalkozói igazolványt annak sem, aki korlátlanul felelős tagja valamely gazdasági társaságnak, illetve akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.
A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos államigazgatási eljárás a kamara hatáskörébe tartozik. A kamara a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az adatok megváltoztatásáról, az igazolvány bevonásáról értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, az Országos Egészségügyi Pénztár megyei pénztárát, az Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár megyei igazgatóságát, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságát, illetve az állami és az önkormányzati adóhatóságot. A kamara ezenfelül ellenőrzi a törvényben előírt feltételek meglétét, továbbá hogy az egyéni vállalkozó tevékenysége megfelel-e az igazolványban foglaltaknak.
Működési szabályok
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg a tevékenységét, és csak az abban meghatározott gazdasági tevékenységet végezheti. Gazdasági tevékenységnek minősül az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen – folytatott termelő- vagy szolgáltatótevékenység.
Képesítéshez kötött tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozó megfelel a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek vagy alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki rendelkezik az előírt képesítéssel.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenységben, de emellett alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. A tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.
Az egyéni vállalkozó az alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni a nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltatóegységét. (A cégtáblán szereplő üzleti elnevezésre a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvénynek a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.)
Egyéni cég
Az egyéni vállalkozó – kérelmére – egyéni cégként bejegyezhető a cégjegyzékbe. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény (1997. évi CXLIV. törvény) alapján egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során aláírása mellett köteles feltüntetni az egyéni vállalkozó" megnevezést vagy annak e. v." rövidítését, egyéni cég esetén pedig az egyéni cég" megnevezést, illetve annak e. c." rövidítését.
Adózás
Az adózás szempontjából az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-tv.) hatálya alá tartozik. Az egyéni vállalkozó – akkor is, ha bejegyeztette magát egyéni cégként – az szja-tv. rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemből a törvény szerinti adót fizet, meghatározott esetekben átalányadózást vagy tételes átalányadózást választhat.
Vállalkozói személyi jövedelemadó
Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből származó bevételeit a törvény 4. és 10. számú mellékletének rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét pedig a vállalkozói bevételből határozza meg úgy, hogy – legfeljebb annak mértékéig figyelembe veheti a törvényben meghatározott bevételnövelő és -csökkentő tételeket.
Átalányadózás
Az átalányadóra vonatkozó szabályokat az szja-tv. 50-57. §-ai tartalmazzák. Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhat, akinek az egyéni vállalkozásából származó bevétele az átalányadózást megelőző évben nem haladta meg a 3,5 millió forintot. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál az előbb említett értékhatár 15 millió forint. Nem tartozik az utóbbi körbe a szórakoztató játékautomata-termek üzemeltetése. Átalányadózást választhat az is, aki a megelőző adóévben legalább 183 napig gyakorolta az egyéni vállalkozói tevékenységét, és az egy napra jutó bevétel évesítése során nem lépte túl a meghatározott bevételhatárt.
Az átalányadózás választásának további feltétele, hogy a vállalkozó ne álljon munkaviszonyban, valamint hogy az egyéni vállalkozói igazolványában kizárólag a törvényben meghatározott tevékenységek szerepeljenek, s egyéni vállalkozóként kizárólag e tevékenységet folytassa az adózó. 1998-tól a mezőgazdasági őstermelők is választhatják ezt az adózási módot.
Az átalányadó alapja
Az átalányadó alapjának megállapítása során a ténylegesen elért vállalkozói, illetve kistermelői bevételt kell alapul venni, bevételcsökkentő kedvezményt nem lehet érvényesíteni. (Az áfa-fizetésre kötelezett egyéni vállalkozó az áfa nélkül veszi számításba bevételeit.)
Az átalányadó alapja a 3,5 millió forintig terjedő kategóriában a bevétel 20 százaléka, 15 millió forintos kategóriában pedig a bevétel 13 százaléka. Abban az esetben, ha a kiskereskedelmi tevékenység kizárólag az szja-tv. által kiemelt néhány üzletkörre terjed ki (élelmiszer jellegű áruház, élelmiszer jellegű vegyesüzlet, élelmiszerüzlet, zöldség- és gyümölcsszaküzlet stb.), az átalányadó alapja a bevétel 7 százaléka. Ha a kiskereskedő más – nevesített kategóriába nem tartozó – tevékenységet is folytat, úgy az egész vállalkozói tevékenységre a 20, illetve a 13 százalékos szabályok vonatkoznak azzal, hogy a nem kizárólag a kiskereskedelem körébe tartozó tevékenységek gyakorlása során a bevételhatár is az általános 3,5 millió forintra változik.
A mezőgazdasági kistermelő a 85 százalékos vélelmezett költséghányadon túl további 9 százalékos vélelmezett költséget érvényesíthet az élő állatok és állati termékek értékesítéséből származó bevétele után. E bevétel után az átalányadó alapja a bevétel 6 százaléka.
Az átalányadó mértéke
Az átalányadó mértéke
| 200 000 Ft -ig | 12,5%, |
| 200 001 Ft -tól 600 000 Ft-ig | 25%, |
| 600 001 Ft-tól 800 000 Ft-ig | 30%, |
| 800 001 Ft-nál magasabb adóalapnál | 35%. |
Tekintettel arra, hogy lineáris adóról van szó, az átalányadó kulcsát az átalányadó alapjának egészére kell alkalmazni. Az átalányadó alapja nem része a magánszemély összjövedelmének, az átalányadó összege adókedvezmény címén nem csökkenthető, vagyis például alapítványi befizetés esetén adókedvezmény nem vehető figyelembe. Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek, ha az e tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az évi 250 000 forintot, akkor ezt nem kell jövedelemként figyelembe vennie. E fölötti összegnél azonban az egész bevételt is beszámítva kell meghatározni az adóköteles jövedelmet.
Nyilvántartás
Az átalányadót választó egyéni vállalkozó köteles tételesen vezetni az adóhatóság által hitelesített pénztárkönyv bevételi adatait. Költségeinek bizonylatait öt évig meg kell őriznie.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik a bevételhatár túllépésének napján, valamint ha a vállalkozói tevékenység olyan tevékenységgel bővül, amely nem jogosít átalányadózásra, illetőleg ha a vállalkozó munkaviszonyt létesít. Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság akkor is, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási kötelezettségét.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul meg kell kezdeni a részletes pénztárkönyv vezetését, mégpedig olyan módon, hogy egy összegben kell bejegyezi a pénztárkönyvbe – annak megfelelő rovataiba – az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket. Az átalányadózásra való jogosultság ugyanis az adóév elejére visszamenőleg szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás szabályai szerint adózik.
Ha a mezőgazdasági kistermelő átalányadózásra való jogosultsága szűnik meg, akkor a kistermelőnek az szja-tv. idevonatkozó szabályai szerint kell adóznia azzal, hogy a bevételi és költségnyilvántartásban a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges egy öszszegben feltüntetnie.
Az átalányadózás időszaka alatt évenként elszámoltnak kell tekinteni az elhatárolt veszteség 20 százalékát. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó amortizációt is.
Az átalányadózást választó nem mentesül a kifizetői feladatokból eredő adózási szabályok megtartása és a számlaadási kötelezettség alól. Adóelőleget az átalányadózás időszakában negyedévente, a negyedévet követő 15-éig kell fizetnie.
Tételes átalányadózás
A tételes átalányadózás szabályait az szja-tv. 57/A, B, C §-ai tartalmazzák. A fodrász, a kozmetikus, a késes és köszörűs, a kosárfonó, a népi- és háziszőttes-készítő és a személyszállító az egyéni vállalkozói jövedelem szerinti adózás és az átalányadó helyett az erről szóló bejelentés évének első napjától kezdődően idén e tevékenységeire – az áfát is magában foglaló – tételes átalányadózást választhat, amennyiben a telephely szerint illetékes kamara igazolja, hogy a vállalkozó egyedül – alkalmazott, szakképzésben részt vevő tanuló, segítő családtag vagy más személy közreműködése nélkül – folytatja kizárólag az előzőekben felsorolt tevékenységek egyikét a tételes átalányadózás évében. A személyszállító tevékenységnél azt is igazolni kell, hogy saját tulajdonú vagy egyedül bérelt (lízingbe vett) személygépkocsiról van szó.
A fizető-vendéglátó tevékenységet végző magánszemély akkor választhatja a tételes átalányadózást, ha e tevékenységét saját lakásában vagy üdülőjében folytatja.
A bejelentkezés
Az egyéni vállalkozó az előző évre vonatkozó adóbevallásához, a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó pedig az adóhatósághoz való bejelentkezéshez fűzött nyilatkozatában, az illetékes kamarai igazolás számának feltüntetésével jelenti be, hogy a tételes átalányadózást választja.
A fizető-vendéglátást folytató magánszemély a közhitelű hatósági nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül – a jegyző által kiállított igazolás bemutatásával – az adóhatósághoz való bejelentkezéskor jelentheti be, hogy a tételes átalányadózást választja. Az 1998-as jövedelméről bevallásadásra nem kötelezett fizető-vendéglátást folytató magánszemély az szja-bevallás benyújtására előírt határidőig választhatja az átalányadózást. A falusi szállásadónak a tételes átalányadózásra vonatkozó választási lehetőséget akkor kell figyelembe vennie, ha a várható évi bevétele meghaladja a 400 ezer forintot.
Az adó mértéke
Az adó évi mértéke
| fodrászatnál | 100 000 Ft, |
| kozmetikánál | 100 000 Ft, |
| fodrászatnál és kozmetikánál együtt | 100 000 Ft, |
| késesnél és köszörűsnél | 100 000 Ft, |
| kosárfonónál | 100 000 Ft, |
| népi- és háziszőttes-készítőnél | 100 000 Ft, |
| személyszállítónál | 120 000 Ft, |
| fizető-vendéglátónál (szobánként) | 24 000 Ft. |
A tevékenységet év közben kezdőknél – kivéve a fizető-vendéglátót – a felsorolt mértékek napi időarányos részét kell figyelembe venni.
Az elszámolás módja
A tételes átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a tételes átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírást és az elhatárolt veszteségből évi 20 százalékot.
Jogosulatlan átalányadózás
Ha a magánszemély jogellenesen választotta a tételes átalányadózást, az általános szabályok szerint kell megállapítani a vállalkozói jövedelem szerinti adót, illetve a fizető-vendéglátó magánszemély önálló tevékenységéből származó jövedelem utáni adót.
Amennyiben az adózási mód választása jogszerű volt, de utóbb megszűnik a tételes átalányadózásra való jogosultság, 10 százalékkal növelten kell megfizetni a tételes átalányadót. Ugyanígy 10 százalékkal növelt összegű tételes átalányadót kell fizetne akkor is, ha a vállalkozó nem teljesíti számlaadási kötelezettségét.
Adófizetés
A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő 15-éig kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetést követő 15 napon belül kell befizetni az adót.
Verdung Andrea
