×

A munkavédelmi képviselő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 15. számában (1999. március 15.)

 

Sorozatot indítunk, amelyben számba vesszük a munkavállalók érdekvédelmét ellátó személyek fajtáit, jogállását, lehetőségeit és kötelezettségeit. Az érdekvédelmet ellátó személyek különös státusa abból adódik, hogy ők egyrészt a munkavállalók védelmében lépnek fel a munkaadóval – és néha a munkavállalóval – szemben, másrészt viszont ők is a munkáltató kenyerét eszik. E kettősség miatt a törvényhozók is nehéz helyzetben voltak, amikor megalkották az érdekvédelmi szervekre vonatkozó passzusokat.

 

A munkavédelmi törvény

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.

A munkavédelmi képviseletre vonatkozó szabályok harmóniában állnak az európai passzusokkal, a nemzetközi (155. számú ILO) egyezmény és az ahhoz kapcsolódó (164. számú) ajánlás is szükségesnek tartja a munkavállalók ilyen érdekvédelmét.

Főszabályként a munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani. A munkáltató köteles biztosítani a képviseleti jog gyakorlásához szükséges működési feltételeket (szabadidő, megfelelő eszközök, írószerek, védőeszközök, továbbképzés) is.

E kötelezettségének teljesítésén kívül a munkaadó feladata megadni a munkavállalónak a szükséges utasításokat és tájékoztatást, valamint rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Ezenkívül a törvény a munkaadó feladatává teszi a megfelelő munkaeszközök biztosítását a munkavállalók részére. Új technológiák bevezetése előtt a munkáltató köteles kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi képviselőkkel a beindított technológia egészségre és biztonságra kiható következményeit.

A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban megkaphassák a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól a szükséges felvilágosítást.

A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt arról is, hogy ki látja el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos – őt terhelő – feladatokat. E passzus azért lényeges, mert így a munkavédelmi képviselő közvetlenül ahhoz a személyhez fordulhat kérdésével vagy kérésével, aki felel az egészséges és biztonságos munkakörülményekért.

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről és a felügyeletek ellenőrzésének megállapításairól is.

A munkavédelmi képviselő

A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani, amennyiben a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma a 10 főt, illetőleg a kizárólag vagy döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál a 20 főt meghaladja. E passzus nem teszi kötelezővé a munkavédelmi képviselet ellátását, még akkor sem, ha a munkáltató tevékenységi körének veszélyessége, a munkavállalók létszáma ezt netán objektíve indokolttá tehetné. Ugyanakkor a törvény e jog gyakorlásához foglalkoztatotti alsó létszámhatárt állapít meg, amely alatt már nem működhetne megfelelően ez az intézmény. A gyakorlatban e létszám alatt is működhet képviselő, de ekkor már nem a törvény érvényesítéseként, hanem munkáltatói jóváhagyás alapján.

A munkavédelmi képviselők számára, megválasztásuk és visszahívásuk rendjére, működésük területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A képviselők munkajogi védelmet élveznek éppúgy, mint a választott szakszervezeti tisztségviselők.

A képviselő jogai

A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, valamint a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre felkészítéséről és felkészültségéről.

A munkavédelmi képviselő működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól, részt vehet a munkáltató olyan döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is. A képviselő a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, tájékoztatást kérhet, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét, részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, és indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat. A felügyelet felkérése természetesen csak akkor indokolt, ha a munkáltatóval való együttműködés teljesen sikertelen maradt, és hatósági intézkedésre is csak akkor számíthat a képviselő, ha a kifogásolt hiányosság valóban munkavédelemre vonatkozó szabályba ütközik.

A munkavédelmi képviselő a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

A munkavédelmi képviselő jogosult a munkavédelmi kérdésben szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel. A szakértő igénybevételénél a képviselőnek a munkáltatóval ebben előzetesen meg kell egyeznie. Adott esetben igen jelentős anyagi terhet jelenthet a szakértői vizsgálat, ezért ebben konszenzust kíván meg a törvény. Egyezség hiányában a megkeresett felügyeletnek lesz módja szakértőt kirendelni, de maguk a munkavállalók is megelőlegezhetik a költséget.

Amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése is szükséges. Ha a munkavédelmi képviselő tájékoztatást kér a munkáltatótól olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés területét, vagy intézkedést kezdeményez, akkor a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül írásban válaszolnia kell. Ugyanígy kell eljárnia a munkaadónak akkor, ha a képviselő a munkabalesetek kivizsgálásában vagy a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában vesz részt, és emiatt kér tájékoztatást, illetve intézkedést.

Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, írásban köteles közölni álláspontját és indokait. Azonnali intézkedést követelő esetben először szóban, később írásban köteles a munkáltató közölni véleményét, hogy a munkavédelmi képviselő haladéktalanul értesülhessen a munkáltatói álláspontról.

A képviselő kötelességei

A munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.

A munkavédelmi képviselőnek rendeltetésszerűen kell gyakorolnia a jogait, emiatt őt hátrány nem érheti. Jogával él vissza a munkavédelmi képviselő, ha indokolatlanul kér nyilvánvaló kérdésekben felvilágosítást ismételten is, akadályozza a munkafolyamatot a felesleges vizsgálataival, vagy indokolatlan esetben kezdeményezi a munkavédelmi hatóság eljárását.

A munkavédelmi képviselő az átlagos munkavállalónál több információ birtokába juthat, ezért a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatalánál – az üzemi tanács tagjához hasonlóan – be kell tartania a titokvédelmi szabályokat.

Munkabaleset

Főszabályként a munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.

A munkabalesetről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek a munkáltatóétól eltérő megállapítása, véleménye. A munkavédelmi képviselő véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni.

Munkavédelmi program

A munkavédelmi képviselő munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot. E rendelkezés összhangban áll a 164. számú ILO-ajánlással.

Meghatározott tevékenységű és létszámot foglalkoztató munkáltatónál a javaslat elutasítása miatt a munkavédelmi képviselő kollektív munkaügyi vitát is kezdeményezhet.

Munkavédelmi bizottság
Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottság hozható létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat – ha azok a munkavállalók összességét érintik – a bizottság gyakorolja, ilyenkor nem a képviselők egyenként, hanem a bizottság gyakorolja az általános képviselői jogokat.

A bizottság tárgyalásán – annak kezdeményezésére – a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni. Ez az egyik garanciája az együttműködési kötelezettség megvalósulásának, de ugyanakkor e passzus szolgálja a munkáltatói érdekeket is, mivel így a munkáltató közvetlenül kaphat tájékoztatást, illetve intézkedési lehetőséget.

A bizottság maga dönt ügyrendjéről, működési, feladatmegosztási szabályairól. A képviseleti és együttműködési elvnek megfelelően ezekről az összes munkavállalót, illetve munkáltatót részletesen tájékoztatni kell.

Munkavédelmi szabályzat

A törvény nem teszi kötelezővé a munkavédelmi szabályzat (MvSZ) kiadását, de ha a munkáltató célszerűnek találja ilyen szabályzatban rögzíteni a követelményekkel kapcsolatos feladatokat és felelősségi köröket, úgy ennek kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése szükséges.

A munkáltató – a munkavédelmi képviselővel egyetértésben – szabályzatban határozza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és szabványok keretein belül. A munkafolyamatok egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartásbeli és egyéb követelményeit a technológiai, műveleti, kezelési utasításokban kell meghatározni, mégpedig az erre vonatkozó állami szabvány figyelembevételével.

Az MvSZ-t és esetleges későbbi módosításait a munkavállalók részére könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, és abból egy-egy példányt meg kell őrizni a munkáltató vezetőjénél, a szakszervezet munkahelyi szervénél, a munkavédelmi képviselőnél, valamint azoknál a vezetőknél és munkavállalóknál, akiknek munkaköri kötelessége az MvSZ rendelkezéseinek alkalmazása, betartatása.

Munkaidőkedvezmények

A munkáltató feladata a munkavédelmi képviselő joggyakorlásához szükséges feltételek biztosítása. Ezért a munkaadó köteles kiadni az indokolt eljárásához kellő – átlagkeresettel fizetett – szabadidőt és a szükséges eszközöket. A munkáltató köteles lehetőséget adni a képviselőnek, hogy egy választási ciklusban, a megválasztását követő egy éven belül legalább 32 órás – amennyiben a munkavédelmi képviselő munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik, úgy 8 órás – képzésben részt vegyen. Az ezekkel járó költségek a munkáltatót terhelik.

A képviselő sérthetetlensége

Nem lehet kizárni, hogy a munkavédelmi képviselő a munkáltatójával ellentétbe kerülhet, mert javaslataival, véleményével nincs tekintettel a munkáltató érdekeire. A törvény ezért kimondja, hogy jogszerű eljárása miatt a képviselőt hátrány nem értheti. Ez a hátrány megmutatkozhat a jövedelem csökkentésében (nem fizetik a tevékenysége érdekében felhasznált munkaidőt), erkölcsi elmarasztalásban vagy a foglalkoztatás más területein (figyelmeztetés, áthelyezés, felmondás).

A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így a választott munkavédelmi képviselővel szembeni rendes és rendkívüli felmondás vagy hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásáról a felettes szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

Szabálysértés

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 76/A §-a szerint az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A 76/B § alapján az a foglalkoztató, aki

  1. a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,
  2. a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,
  3. a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket

megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértési eljárás – az általános eljárási szabályok által megállapított keretben – munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, illetőleg a munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.

Nagy Zsolt
A munkavédelem hatósági felügyelete
A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek az OMMF, az ÁNTSZ és helyi szervei, illetve a bányafelügyelet általános jelleggel látják el a munkavédelemre vonatkozó szabályok ellenőrzését. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói végzik a munkaügyi ellenőrzést.

A felügyeletek tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és a munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. A felügyelő a foglalkoztatónál külön engedély és előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést tarthat.

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed

  1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezések, illetve az e jogviszony létesítésével összefüggő munkaügyi bejelentési és nyilvántartási kötelességek,
  2. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmának,
  3. a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
  4. a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített rendelkezések,
  5. a jogszabályban megállapított munkabér összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére vonatkozó, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezések,
  6. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának,
  7. a külföldi munkavállalók alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések,
  8. a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
  9. a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályok,
  10. a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok betartására.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem