×

Adóváltozások 1999

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 14. számában (1999. február 15.)

 

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvénynek (Áfa-tv.) az 1998. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett módosításai többek között bevezetik az új termékazonosító rendszert, az éves adóbevallás intézményével csökkentik a kis- és közepes vállalkozások adminisztrációs terheit, valamint bővítik a nullakulcsos termékkört.

Új termékazonosító rendszer

Az idén már az adójogszabályok is a vámnómenklatúrán alapuló vámtarifarendszert használják a termékek azonosítására. Emiatt módosítani kellett a törvény szövegét és mellékleteit, ez azonban nem jelenti a szabályozás változását. A vámtarifaszámok váltják fel az ITJ-, a METJ-, a SZATJ-, valamint a KSH ipari, mezőgazdasági és számítástechnika-alkalmazási termékek jegyzékének azonosítószámait. Ezért az áfa-törvény 1. számú és 4. számú mellékleteiben ezentúl az 1998. június 30-án érvényes vámtarifaszámok szerepelnek. A besorolási szám alatt termékeknél – az ITJ, METJ, SZATJ helyett – a vámtarifaszámot kell érteni, építményeknél és szolgáltatásoknál viszont változatlanul az Építményjegyzéket (ÉJ) és a Szolgáltatások Jegyzékét (SZJ) kell használni. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az 1. számú és a 4. számú mellékletet a költségvetési törvény (1998. évi XC. tv.) 14. és 15. számú melléklete is módosította.

Továbbra sem változott azonban az a főszabály, miszerint az értékesítésről kibocsátott számlában, illetve egyéb bizonylatban csak akkor kell feltüntetni a termék vámtarifa- vagy jegyzékszámát, ha az kedvezményes adókulcs alá tartozik, vagy ha a törvény a termék megnevezésén kívül a besorolási számra is hivatkozik.

Számla és nyugta

Az új termékazonosító rendszer bevezetésével összefüggésben a számla, az egyszerűsített számla tartalmának meghatározásakor elhagyták a statisztikai besorolási rendre hivatkozást, helyette a besorolási számot kell feltüntetni (amennyiben az szükséges a termék és szolgáltatás azonosításához). Tehát egy 25 százalékos kulcsú termékértékesítésről vagy szolgáltatásról kiállított számlában (egyszerűsített számlában) nem kell feltüntetni a besorolási számot, ha azt az áfa-törvény besorolási számmal külön nem azonosítja.

Adókulcsok

Az adókulcsok az idén is 25, 12, illetve 0 százalékosak. A törvénymódosítás egyes termékeket és szolgáltatásokat kedvezőbb adókulcs alá sorolt. Így például 12 százalékos adómérték alá került néhány, korábban 25 százalékos adómértékű, egészségügyi ellátásban használatos gumi- és műanyaggyártmány, és bővült a kedvezményezett gyógyászati segédeszközök köre is. Az idén kedvezményes adókulccsal adóznak azok a könyvet helyettesítő oktató, ismeretterjesztő CD-lemezek is, amelyek kiegészítő hanganyagot is tartalmaznak, valamint a nyelvi oktatóanyagot tartalmazó CD-k is. Az idén az alap- és középfokú oktatásban használt – a szakirányú jogszabályi előírások szerint minősített és a hivatalos tankönyvjegyzékben felsorolt – tankönyvek áfa-kulcsa nulla százalék.

A szolgáltatások közül ezentúl kizárólag a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás tárgyi adómentes, a kereskedelmi rádiós és televíziós szolgáltatás 12 százalékos adókulccsal adózik. 12 százalékos adót kell felszámítani a vidámparki szórakoztatás és mutatványosszolgáltatások után is.

Adómegállapítás és adóbevallás

Az idén az adózás rendjéről szóló törvény helyett az áfa-törvény szabályozza a bevallások rendjét. Ezentúl is havonta tesz bevallást az a vállalkozás, amelynek a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adója pozitív előjelű volt és elérte az egymillió forintot. Akinek ennél kevesebb a pozitív előjelű elszámolandó adója – kivéve az éves bevallásra kötelezetteket -, negyedévente tesz adóbevallást. Új rendelkezés, hogy az a vállalkozás, amelynek a tárgyévet megelőző évben az áfát is magában foglaló bevétele nem haladja meg a hárommillió forintot, éves bevallás benyújtására kötelezett. Aki negyedévente tesz adóbevallást, továbbra is köteles áttérni a havi bevallásra, ha az év elejétől számított pozitív elszámolandó adója eléri az egymillió forintot.

Az idén is lehetséges a bevallási rendben való átjárás, illetve a gyakorított elszámolás. A havi bevalló kérheti az adóhatóságtól a havi kétszeri, a negyedévi bevalló pedig a havi vagy a havonkénti kétszeri elszámolás és bevallás lehetőségét, míg az éves bevalló kérheti a negyedéves vagy havi elszámolás és bevallás engedélyezését.

Adólevonási jog termék- és szolgáltatásimportnál

A költségvetési törvénybe foglalt módosítás szerint az adólevonási jog keletkezésének időpontja a kézhez vett határozat alapján az áfa-jogcímen teljesített befizetés időpontja, vagy ha az adó befizetése készpénzben teljesített vámbiztosíték elszámolásából áll, akkor az erről szóló határozat kelte.

Közraktárjegy

Annak ellenére, hogy az áfa-törvény évek óta kizárja az értékpapírok köréből az olyan dolgot helyettesítő okiratot, amelynek megszerzése egyúttal a benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti, a gyakorlatban a közraktárból való kitárolást megelőző értékesítési fázisokat – azaz a közraktárjegy, illetve az árujegy forgatását – tárgyi áfa-mentes értékpapír-átruházásnak tekintették. Ezentúl az áfa-törvényben nevesítve is szerepel, hogy a közraktárjegy nem minősül értékpapírnak, tehát a közraktárjegy, illetve annak árujegyrészének forgatásával termékértékesítés valósul meg és adófizetési kötelezettség keletkezik, ezért a közraktárjegy együttes vagy az árujegy önálló forgatásakor számlát kell kibocsátani.

Vevői kezesség

A vevő kezesi felelőssége akkor áll fenn az eladó adótartozásáért, ha a vevő nem fizette meg az eladónak az adóval növelt ellenértéket, miközben megnyílt az adólevonási joga. Az idén az áfa-törvény már nemcsak az engedményezéssel szerzett követelés beszámítását, hanem semmilyen beszámítással járó ügyletet nem ismer el a szállítóval szemben fennálló tartozás kiegyenlítésének.

Külföldi vállalkozás fióktelepe

Külföldi székhelyű vállalkozás a hatályos jogszabályok szerint kizárólag fióktelepen folytathat gazdasági tevékenységet. A fióktelep létesítése, cégbírósági bejegyeztetése azonban adott esetben aránytalanul nagy terhet róhat a külföldi vállalkozásra, ezért törvény felmentést adhat e kötelezettség alól. Ennek megfelelően a módosított áfa-törvény szerint – amennyiben törvény felmentést ad – a külföldi székhelyű vállalkozásnak nem szükséges fióktelepet létesítenie Magyarországon ahhoz, hogy belföldi adóalannyá váljon.

Hulladékforgalmazás

Az idén az az adózó is választhatja a különbözet szerinti adózást, aki az adófizetésre nem kötelezett magánszemélytől vásárolt hulladékot a továbbértékesítést megelőzően gépi technológiai művelettel átalakítja. Ezzel egyidejűleg kivették a jogszabályból a másodlagos nyersanyag fogalmát.

Hálózatfejlesztési hozzájárulás

Áfa-mentesek lettek a szennyvízcsatorna-hálózat építéséhez kapcsolódó fejlesztési hozzájárulások. Lényeges azonban, hogy csak a lakosság által fizetett hozzájárulásra terjed ki a mentesség.

Lakásépítési támogatás

Ugyan nem az áfa-törvény, hanem a 202/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet határozza meg a lakásépítéssel kapcsolatban igénybe vehető áfa-kedvezményeket, mindenképpen meg kell említenünk ezt a változást. A fenti kormányrendelet a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletet módosította. Eszerint a saját méltányolható lakásigényét kielégítő lakás építőjét, illetőleg az értékesítés céljára épített vagy építtetett ilyen új lakás vásárlóját az építési költség, illetőleg vételár megfizetéséhez adó-visszatérítési támogatás illeti meg. Az adó-visszatérítés összege a bizonylatok vagy az új lakás megvásárlásáról kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó 60 százaléka, lakásonként azonban legfeljebb 400 000 forint.

A jövedékiadó-tétel különbözete

Azok a vállalkozások, amelyek a jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó, az 1998. évi LXIV. törvény 4. számú mellékletében felsorolt terméket 1999. január 1. előtt továbbértékesítési célból jövedéki adóval növelt értéken szereztek be, továbbá a jövedéki termék belföldi előállítói vagy annak importálói, amennyiben nem adóraktárban készletezik a jövedéki terméket, és 1998. december 31-e után értékesítik azt, kötelesek fizetendő áfaként bevallani és megfizetni az 1999. január 1-jei – leltárral alátámasztott – készletükre jutó jövedékiadótétel-különbözetet. A 4. számú melléklet tartalmazza az 1999. január 1-jén és az 1998. december 31-én érvényes adótételek különbözetének összegét.

AZ ADÓZÁS RENDJE

Az adózás rendjéről szóló törvényt módosító 1998. évi LXII. törvény szabályai elsősorban a járulékigazgatási reformhoz, az adózási fegyelem erősítéséhez, illetőleg az adózók adminisztrációs terheinek csökkentéséhez kötődnek.

APEH

Ezentúl az állami adóhatóság járulékigazgatóságai szedik be a társadalombiztosítási járulékokat is, ezért az Art. tárgyi hatálya kiterjed a járulékokra is, amelyeket – eljárási szempontból – adókká minősítettek.

Január 1-jétől az APEH irányítja a megyei egészségbiztosítási pénztárakat, illetve a társadalombiztosítás járulékbeszedéssel foglalkozó területi és országos szerveit. Nevük ezentúl APEH-járulékigazgatóság, azaz JAPEH. Ezzel a társadalombiztosítási járulékok elsőfokú adóhatósága a MEP helyett az APEH területileg illetékes járulékigazgatósága, a másodfokú ügyintézés pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól az APEH központjához került. Felügyeleti intézkedésre a Pénzügyminisztérium jogosult.

Az adó- és járulékbeszedési hatóságok összevonása ellenére 1999-ben a társadalombiztosítási járulékokkal foglalkozó igazgatóságok gyakorlatilag ugyanúgy, többnyire ugyanazon a helyen működnek majd, mint eddig. Tehát a járulékok fizetésére kötelezettek a módosított, de főbb elemeiben már ismert bevallási és befizetési előírások szerint teljesíthetik kötelezettségüket.

Az egészségügyi hozzájárulást azonban az idén az APEH számára – tehát a megyei, illetve fővárosi igazgatóságoknál és nem a járulékigazgatóságnál – kell bevallani és megfizetni, mégpedig a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok szerint. Így tehát a foglalkoztatóknak minden hónap 12-éig kell fizetniük, bevallást pedig méretüktől függően havonta, negyedévente vagy évente kell benyújtaniuk.

Az adó és a társadalombiztosítási járulék beszedése várhatóan 2001-től kerül közös irányítás alá. Ennek oka a két szervezet eltérő információs rendszerében keresendő, hiszen jelenleg a járulékokat TAJ-számon, az adót pedig adószámon tartják nyilván.

Az adóhatóság hatáskörének bővülése indokolttá tette, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben rendezzék az állami adóhatóság járulékbeszedő igazgatóságai és az ellátások finanszírozását ellátó társadalombiztosítási szervek közötti információáramlás szabályait is. Ennek megfelelően az állami adóhatóság az ellátások megállapítása, folyósítása jogszerűségének biztosítása érdekében adatot szolgáltat a társadalombiztosítási igazgatási szervek részére az adóval, járulékkal összefüggő adatról, tényről, körülményről, a társadalombiztosítási igazgatási szerv pedig – az adóhatóság írásbeli megkeresésére – tájékoztatást ad minden olyan általa kezelt adatról, amely szükséges az adóhiány megállapításához.

Új alapelvek

A piaci ártól való eltérés tilalma

Az egyes adótörvények az adókikerülés korlátozására eddig is tartalmaztak speciális szabályokat az egymástól nem független felek között alkalmazott – a piaci forgalmi értéktől eltérő – úgynevezett transzferárakra. Az új alapelv – minden adónemre vonatkozóan – mondja ki, hogy a kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.

Törvénytelenül szerzett jövedelmek adózása

Az adókötelezettséget eddig sem befolyásolta az a körülmény, ha az ügylet érvénytelen szerződésen alapult. 1999-től minden illegális, törvénybe ütköző, a jó erkölcsöt sértő ügylet is adókötelezettséget von maga után, ha annak gazdasági eredménye – a cselekményből származó anyagi előny – kimutatható.

Rendeltetésszerű joggyakorlás

A jogokat az adójogviszonyokban is rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az, ha az ügylet valódi célja az adótörvények rendelkezéseinek megkerülése. Amennyiben az ügylet valódi célja az adókikerülés, akkor az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlásra irányadó szabályok szerint állapítja meg az adóalapot és az adót, szükség esetén adóbecslést is alkalmazhat.

Bejelentési kötelezettségek

Készpénzfizetés

Bár az Alkotmánybíróság tavaly hatályon kívül helyezte a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó – az egyes adótörvényekbe is beépített – rendelkezéseket, nem vitatta az államnak azt a jogát, hogy hatékony intézkedéseket tegyen a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ezt a célt szolgálja többek között az az Art.-ba iktatott módosítás, amely szerint ezentúl a vevő és a szolgáltatás igénybe vevője a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, ha készpénzben fizette meg az ellenértéket. Nem kell bejelenteni a vállalkozási tevékenységet nem végző magánszemélyek közötti készpénzes ügyleteket, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti egymillió forintot, nem kapcsolt vállalkozások közötti tranzakcióknál pedig az ötmillió forintot meg nem haladó készpénzes ügyleteket.

Ingatlanátruházás

Az adóhatóság évek óta nem tudja hatékonyan ellenőrizni a magánszemélyek ingatlanértékesítéseiből, illetve ingatlanhoz fűződő vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos ügyleteiből származó jövedelmét. Ezentúl amikor a magánszemélyek benyújtják az adott visszterhes jogügyletet (adásvételi szerződés, használati jogot alapító szerződés, csereszerződés) tartalmazó okiratot a földhivatalhoz, ezzel egy időben – az erre a célra rendszeresített APEH 99400-as formanyomtatványon – természetes azonosítóadataikon túl be kell jelenteniük adóazonosító jelüket is, külföldi magánszemélyeknek pedig az útlevélszámukat.

Változásbejelentés

Azokat a változásokat, amelyekről a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara nem köteles értesíteni az adóhatóságot, a változástól számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami és az önkormányzati adóhatóságoknak is.

Adóazonosító jel bejelentése

A munkáltató és a kifizető ezentúl mindaddig nem fizethetnek ki egyetlen fillért sem a velük szerződéses kapcsolatban álló magánszemélynek, ameddig az nem közli az adóazonosító jelét (külföldi az útlevélszámát), más adatszolgáltatásra kötelezett szervezet (például biztosító, brókercég) pedig megtagadhatja emiatt az adókedvezményre jogosító és egyéb igazolás kiadását. Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet hiányosan teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét – az adóazonosító jel hiánya ilyennek minősül -, 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Összefüggésben az adóazonosító jel használatával kapcsolatos változásokkal, a törvénymódosítás rögzíti, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett személyek adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a magánszemélyek adóazonosító jelét. Tehát a jövőben nincs arra lehetőség, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget a magánszemélyek természetes azonosítóadatainak segítségével teljesítsék. Ezt a követelményt elsősorban az indokolja, hogy a természetes azonosítóadatokban vétett legkisebb hiba is meghiúsíthatja az adatszolgáltatás információtartalmának célszerű felhasználását az adóhatósági munka során.

A bevallás rendje

A törvény 1. számú mellékletében részletezett új bevallási rend a vállalkozók adminisztrációs terheit hivatott csökkenteni. Ezeket a szabályokat az 1998-as kötelezettségek teljesítésekor még nem kell alkalmazni.

A havi vagy évközi bevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról időszaki részletezésben éves bevallást köteles tenni. Ez azt is jelenti, hogy megszűnik a havi vagy évközi bevallásra kötelezett adózó éves öszszesítő bevallási kötelezettsége.

A havi vagy évközi bevallásra kötelezett adózónak a fogyasztási adóról negyedévente, a többi adózónak pedig évente kell szolgáltatáscsoportonkénti részletezésű összesítő bevallást készítenie.

Az általánosforgalmiadó-bevallások gyakoriságának feltételeit 1999-től az áfa-törvény határozza meg, az Art. csak a bevallások határidejét rögzíti.

Az éves bevallások határidői változatlanul február 15., március 20., illetve május 31. A havi és negyedéves áfa-bevallás határideje nem változott, az új szabályok szerinti éves áfa-bevallás a tárgyévet követő február 15-éig nyújtható be.

Tekintettel arra, hogy a költségvetési támogatás nem kötelezettség, az Art. csak arra az esetre rendelkezik a bevallás benyújtásának határidejéről, amikor az adózó – az adóhatóság engedélye alapján – a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-, tíz-, tizenöt naponkénti) igénybevételére jogosult. Ilyenkor havonta kell megállapítani a költségvetési támogatást, és a tárgyhót követő hónap 20-áig kell róla benyújtani a bevallást.

Az adó megfizetése

Az általános forgalmi adóról éves bevallás benyújtására kötelezett adózó az éves nettó, elszámolandó adóját az adóévet követő év február 15-ig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

A törvénymódosítás egységesíti a befizetések és a támogatások igénylésének esedékességi időpontjait. Az új szabályok szerint – a személyi jövedelemadó és jövedelemadó-előleg, illetve az osztalékadó kivételével – a befizetési kötelezettséget általában a tárgyhót követő hónap 20-áig kell teljesíteni, illetve ettől az időponttól igényelhető a támogatás. Ezentúl az osztalékadót is – a többi kifizetői adófizetéssel azonos időpontban – a levonást, a juttatást követő hónap 12-éig kell megfizetni.

Elszámolás

Az azonos esedékességű adófizetési kötelezettségek és támogatási jogosultságok – az adózó rendelkezése szerint – egymással szemben elszámolhatók, a támogatás az adófizetési kötelezettségbe közvetlenül beszámítható. A támogatás kiutalásának, illetve az adó megfizetésének a költségvetési támogatás esedékességének napját kell tekinteni.

Bizonylat és igazolás osztalékfizetésnél

A törvénymódosítás kiegészíti az adózás rendjéről szóló törvény kifizetőiigazolás-kiállítási kötelezettséget előíró szabályait, hiszen az nem tartalmazta, hogy a kifizetőnek milyen tartalmú igazolást kell kiállítania az osztalékban részesülő személynek és a külföldi szervezetnek. Az osztalékban részesülő személy és a külföldi szervezet részére kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a kifizető és a bevételt, jövedelmet szerző személy nevét, adóazonosító számát, székhelyét, a kifizetés jogcímét, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Osztalékelőlegnél, továbbá ha a kifizető nem vonta le az osztalékadót, nem állítható ki adó-visszatérítésre jogosító igazolás.

Nyilatkozat az üzleti partnerekről

Ezentúl az adózó a vele szerződésben állt vagy álló adózókról – akár az összes üzleti partneréről – nyilatkozni köteles az adóhatóságnak a rendelkezésére álló, az érintett adózói kör adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának, költségvetési támogatásának megállapítását, ellenőrzését lehetővé tevő, segítő információkról. Az ilyen adatok kizárólag az adókötelezettség teljesítésének igazolásához használhatók fel. A jogalkotók szerint ez a rendelkezés javíthatja az ellenőrzés hatékonyságát, hozzásegíthet a vállalkozások beszerzési forrásainak felderítéséhez. Ez a szabály például lehetővé teszi azt is, hogy a nagykereskedőktől megszerzett információk alapján az adóhatóság ellenőrizhesse, hogy a vállalkozások szerepeltetik-e nyilvántartásaikban beszerzett áruikat.

Adótitok kiadása

A korábbi szabályozás szerint az adóhatóság a felügyeletet ellátó miniszter által jóváhagyott megkeresés alapján tájékoztatta az adótitokról a nemzetbiztonsági szolgálatokat, ha az adótitok kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal vagy illegális fegyverkereskedelemmel függött össze. A módosítás – a feketegazdaság visszaszorítása érdekében – ennél jóval megengedőbb az adótitok kiadása tekintetében. Ezentúl az adótitok minden olyan esetben kiadható a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, amikor az a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges. Az adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatójának írásbeli engedélye alapján lehet kérni az adóhatóságtól.

Helyszíni ellenőrzés, próbavásárlás

A helyszíni ellenőrzés ezentúl egyértelműen kiterjed a székhelyen, telephelyen kívül tartott eszközökre, iratokra is. Amenynyiben a képviselő, illetőleg meghatalmazott jelenlétét nem tudják biztosítani, az ellenőrzés két hatósági tanúval is megkezdhető. Az általános megbízólevéllel rendelkező revizorok az adókötelezettséget érintő adatok, tények, körülmények vizsgálatát is megkezdhetik az alkalmazott jelenlétében, tehát ilyenkor nem kell hogy a képviselő, a meghatalmazott vagy a két hatósági tanú a helyszínen tartózkodjon.

Adóbecslés

Az eddigi szabályok szerint az adóhatóság akkor állapíthatta meg becsléssel az adóalapot, ha jelentősnek tekinthető tény, adat, körülmény folytán alaposan feltételezhető volt, hogy a vállalkozás iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására. A módosítás meghatározza, hogy – többek között – jelentősnek tekinthető tény, adat, körülmény különösen a számla-, az egyszerűsített számla- és nyugtaadási kötelezettség éven belüli ismételt elmulasztása, az igazolatlan eredetű áru forgalmazása, továbbá a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása adhat alapot az adóbecslés alkalmazására. Ezzel az új szabállyal összefüggésben egészült ki a bevallás azonnali ellenőrzésének, az adóhatóság általi megállapításának intézménye.

Üzlethelyiség bezárása, a tevékenység felfüggesztése

Az Art. eddig is lehetővé tette az adóhatóságnak – a mulasztási bírság kiszabása mellett – az üzlethelyiség, az üzlet, a telephely bezárását, amennyiben a vállalkozás az adott éven belül ismételten elmulasztotta teljesíteni számla- és nyugtaadási kötelezettségét. A jogalkotó a feketegazdaság visszaszorítása érdekében – összhangban a törvénymódosítás más rendelkezéseivel – az üzletbezárás lehetőségét kiterjesztette arra az esetre is, ha a vállalkozás ismeretlen eredetű árut forgalmaz vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat. Az üzletbezárás fogalmába e két utóbbi esetben – figyelemmel a tevékenység jellegére – a tevékenység felfüggesztése is beletartozik, amennyiben azt nem üzlethelyiségben, telephelyen folytatják. Első alkalommal a vállalkozási tevékenység korlátozásának időtartama 12 nap, ismételt előforduláskor pedig 60 nap.

Jogorvoslat

Az eddig hatályos rendelkezések garanciális szabályai megtiltották az adóhatóságnak, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált jogszabálysértő határozatát – a jogbiztonság és a jóhiszemű adózó védelmében – a határozat közlésétől számított egy éven túl a vállalkozás terhére módosítsa. Bizonyos esetekben azonban a jogszabály felmentést ad a korlátozás alól (például ha a vállalkozás adócsalást követett el). A jogszabályi környezet változásai szükségessé tették e szabályok pontosítását. Mindezekre figyelemmel ezentúl a vállalkozás terhére történő korlátozás nem érvényesülhet akkor, ha az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, illetve adó- és társadalombiztosítási csalást követett el.

Végrehajtási eljárás

Szigorú – és a munkáltatók, kifizetők, hitelintézetek és más adózók által megszívlelendő – új szabály került be az adózás rendjéről szóló törvénybe. Amennyiben harmadik személyek magatartásukkal meghiúsítják az adóhatóság eredményes beszedési tevékenységét, azaz az adóhatóság felhívása ellenére elmulasztják vagy nem szabályszerűen teljesítik a levonást, az átutalást, a megfizetést, úgy az adóhatóság határozatban kötelezi őket a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott adótartozás megfizetésére. A határozatban közölt kötelezettség elmulasztásakor az adóhatóság – a rá vonatkozó szokásos végrehajtási szabályok szerint – intézkedik a beszedésről, a határozatban foglaltak teljesítésének kikényszerítéséről. Ez azt jelenti, hogy a le nem vont, át nem utalt összeg erejéig a mulasztó kvázi készfizető kezesként felel.

Elektronikus bejelentés

A bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthető. A korábbi szabályozás szerint csak a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó vállalkozások voltak határozatban kötelezhetők arra, hogy e kötelezettségeiket mágneses adathordozón vagy elektronikus úton teljesítsék. Ez a szabály annyiban módosult, hogy szélesebb – kormányrendeletben meghatározott – adózói kör is kötelezhető a szóban forgó adókötelezettségek mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő teljesítésére.

Ki a kifizető?

A törvényben meghatározott adókötelezettségek kizárólag belföldi illetőségű adózóra, vállalkozóra vonatkoznak. A fogalommeghatározás kísérletet tesz arra, hogy félreérthetetlenné tegye, kit tekintsünk kifizetőnek a közvetítőn keresztül megszerzett – különböző jogcímű – jövedelmeknél.

Főszabály, hogy a kifizetői minőséget nem érinti a jövedelem kifizetésének megbízó útján történő teljesítése. Ettől eltérő sajátos szabály vonatkozik a kamatjövedelmekre, az osztalékra, a tőzsdei kereskedelemmel kapcsolatos kifizetésekre, a külföldről származó jövedelmekre, a külföldi vállalkozásoktól származó jövedelmekre, továbbá az adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra. Kamatjövedelemnél kifizető a kölcsön igénybe vevője, a kötvény kibocsátója, osztaléknál az a vállalkozás, amelynek vagyona terhére kifizették az osztalékot, tőzsdei kereskedelmi ügyletnél pedig a bróker (a megbízott, a bizományos) minősül kifizetőnek, külföldről származó jövedelemnél pedig a belföldi megbízott, kivéve ha a megbízott belföldi hitelintézet és megbízása kizárólag a kifizetés teljesítésére korlátozódik.

Puskás Attila

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem