×

Az AM-könyv bevezetésének tapasztalatai

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 13. számában (1999. január 15.)

 

Lassan másfél éve kiválthatók az alkalmi munkavállalói könyvek (AM-könyvek), és kaphatók a hozzájuk kapcsolódó közteherjegyek. A jogalkotók sokat vártak a jogszabálytól, hiszen munkáltatói oldalról a feketefoglalkoztatás visszaszorítását, munkavállalói oldalról pedig a munkanélküliek hatékonyabb elhelyezkedését remélték. A tapasztalatok azonban nem egészen azt mutatják, hogy ezek a remények valóra is válnak. Összeállításunk a Szociális és Családügyi Minisztériumban rendelkezésre álló adatokra támaszkodik.

 

Ki és kiket foglalkoztathat AM-könyvvel?

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 1997. szeptember 1-jén lépett hatályba. (A Munkaadó Lapja 1997/9. számában részletesen ismertettük a jogszabály munkáltatókat és munkavállalókat érintő rendelkezéseit.)

A törvény alapvetően annak a munkáltatói körnek az igényeire épült, amely rendszeresen nem foglalkoztat alkalmazottakat, így munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási és számviteli ismeretei is minimálisak, ugyanakkor alkalomszerűen érdekeltté válhat külső munkaerő alkalmazásában.

A törvényt az alkalmi munkaviszony keretében foglalkoztató magánszemély munkáltatókra kell alkalmazni. Ebbe a körbe tartoznak az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők és az egyéni vállalkozók is. Több helyről jelezték azt, hogy a társas vállalkozások is foglalkoztattak alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) munkavállalókat, és igénybe vették az ehhez kapcsolódó kedvezményeket, amely a törvény alapján nem járna nekik. Ezzel egyidejűleg több munkáltató és önkormányzat is jelezte azt, hogy érdemes lenne kiterjeszteni ezt a foglalkoztatási formát más munkáltatókra is, például a gazdasági társaságok közül a betéti társaságokra és a kft.-kre. A munkáltatók részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a legális foglalkoztatás keretei között legyen olyan foglalkoztatási forma, amely az alkalomszerű és idénymunkáknál megkönnyíti a munkáltatók helyzetét. Ez a jogszabály alkalmas lehetne erre a célra, amennyiben bővítenék a munkáltatói kört.

A törvény hatálya másrészt a Munka Törvénykönyve 72. §-ában meghatározott munkavállalókra terjed ki, tehát minden magyar állampolgárra, aki teljesítette tankötelezettségét.

Hány AM-könyvet váltottak ki?

Az első évben, azaz 1997. szeptember 1-jétől december 31-éig összesen 11 034 db alkalmi munkavállalói könyvet (a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Csongrád megyében) váltottak ki.

A munkavállaló a tárgyévet követő év január 15-éig köteles leadni az AM-könyvet a kiállítójának (ez a munkaügyi központ vagy az önkormányzat jegyzője), aki január 31-éig igazolást állít ki, amely többek között tartalmazza a munkaviszony időtartamát, az év során megszerzett jövedelemből ellátási alapnak minősülő összeget (ez a bruttó munkadíj) és a megfizetett adóelőleget. Mivel az 1998-ban kiállított AM-könyveket 1999. január 15-éig kell leadni, ezért az 1998-ban kiváltott könyvekről csak részleges adatok állnak rendelkezésre.

1998. I. fél évében 14 239 fő váltott ki AM-könyvet a megyei munkaügyi központoknál. Az önkormányzatoknál kiváltott AM-könyvekről egyelőre nincs információ. Az idén Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban adták ki a legtöbb AM-könyvet.

Milyen munkakörökben használják?

Ez a foglalkoztatási forma az alábbi munkaterületeken és munkakörökben volt a legnépszerűbb:

  1. mezőgazdaság (szőlészet, paprikaszedés, uborkaszedés, kukoricaszedés, vöröshagyma-tisztítás, kerti munka, ültetés, műtrágyázás, méhészeti munka);
  2. vendéglátás és kereskedelem (pultos, bolti eladó, szakács, felszolgáló, kézilány, zeneszolgáltatás);
  3. szolgáltatás (villanyszerelő, festő-mázoló, fuvarozó, kőműves, lakatos, autószerelő, takarító, gépjavító, könyvelő, telefonkezelő, kérdezőbiztos, parkolóőr, újságkihordó);
  4. egyéb (építőipari területen segédmunka, betanított munkák, adminisztratív tevékenységek).

Kik váltják ki az okiratot?

Az AM-könyvet kiváltók között találhatók munkaviszonyban állók, tanulók, nyugdíjasok, munkanélküli-járadékosok, pályakezdő munkanélküliek és jövedelempótló támogatásban részesülők, háztartásbeliek, valamint gyesen lévők is.

1997-ben országos szinten az AM-könyvet kiváltók 59,4 százaléka volt regisztrált munkanélküli. Ez az arány jelentős szóródást mutat. Vannak olyan megyék, ahol 80 százalék feletti, míg a másik póluson alig több mint 20 százalékos ez az arány. 1998-ban gyakorlatilag hasonlóan alakul a helyzet, az AM-könyvet kiváltók több mint kétharmada regisztrált munkanélküli.

A törvény egyik célja az volt, hogy ezzel a foglalkoztatási formával lehetőséget teremtsenek arra, hogy a munkanélkülieket munkaviszony keretében foglalkoztassák. Ezzel ugyanis ellátásuk kimerítését követően ismételten jogosultságot szerezhetnek munkanélküli-ellátásra. Két év alatt így megszerezhetik alkalmi munkával azt a 180 nap munkaviszonyban töltött időt, amely az ellátás ismételt megállapításához szükséges.

A regisztrált munkanélkülieken belüli megoszlás mindkét évben azonos módon alakult. A legnagyobb arányban közülük a jövedelempótló támogatásban részesülők váltották ki az AM-könyvet, ők a regisztrált munkanélküliek kb. 50 százalékát teszik ki, a regisztrált munkanélküli-járadékosoknak pedig mintegy 30 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A munkanélküli-járadék folyósítását szüneteltetni kell azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli-járadékban részesülő személy az AM-könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ilyenkor – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó munkanélküli-járadék összegével csökkentett összegben folyósítja a munkanélküli-járadékot.

Mi minősül alkalmi foglalkoztatásnak?

A törvény szerint alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül azonban legfeljebb 90 napig létesít munkaviszonyt.

Az 1997-es év adatai szerint az egyszeri munkavállalás időtartama országos szinten átlagosan 1,7 nap volt. Ez azt mutatja, hogy jellemzően rövid időtartamú munkavégzésre használták az AM-könyvet.

Az egy főre jutó, munkaviszonyban töltött összes napok száma országosan 3,1 nap volt. Ez az alacsony szám valószínűleg azzal magyarázható, hogy a téli hónapokban lényegesen kevesebb a lehetőség az alkalmi munkavégzésre. 1998-ban várhatóan magasabb lesz ez a szám, mivel már az egész évben lehet munkát végezni AM-könyvvel. Előzetes adatok szerint az egy főre jutó munkanapok száma növekedést mutat.

Az alkalmi foglalkoztatás másik kritériuma, hogy az egy napra kifizetett munkadíj (nettó) öszszege 700 és 2400 Ft között mozogjon. A törvény három munkadíj-kategóriát nevesít. A leadott könyvek döntő többsége a legalsó kategóriához (700-1299 Ft) tartozó összeget tartalmazza. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a minimálbérnek megfelelő összegért foglalkoztatták a munkavállalókat, másrészt pedig azt, hogy mivel az ehhez a sávhoz tartozó közteherjegy a legolcsóbb, ezért ez érte meg legjobban a munkáltatóknak.

Közteherjegy

A munkáltató az alkalmi foglalkoztatáskor közteherjeggyel teljesítheti a munkáltatót és a munkavállalót érintő összes közteher-befizetési és -levonási kötelezettségét. A közteherjegy tartalmazza a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói és munkavállalói járulékot, valamint az adóelőleget. A közterhek közül egyedül az egészségbiztosítási járulékot nem tartalmazza a közteherjegy, ezért az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – kivéve a baleseti táppénzt – nem illetik meg az alkalmi munkavállalót, egészségügyi szolgáltatásra azonban jogosult.

Igazolás

Az 1997-ben kiváltott 11 034 db AM-könyvnek csupán a 60 százalékát mutatták be 1998. január 15-ig igazolás céljából a munkaügyi központnak.

Ennek több oka is lehetett:

  • a kiváltott AM könyvvel nem dolgoztak, vagy
  • nem volt információjuk arról, hogy a könyvet le kell adni igazolás kiállítása céljából, vagy
  • csak azok adták le az AM- könyvet, akiknek érdekükben állt, hogy igazolást szerezzenek a munkaviszonyukról (jövedelempótló támogatásban részesülők, munkanélküli-járadékosok).

A bemutatott AM-könyvek közül az elfogadottak aránya 95,4 százalékos volt. Elutasítási ok volt többek között, hogy nem magánszemély munkáltatónál dolgozott az AM-könyv birtokosa, a törvény szerint ugyanis ez az egyik feltétele az AM- könyvvel történő foglalkoztatásnak. Szintén elutasítási ok volt, hogy nem közteherjeggyel, hanem illetékbélyeggel rótták le a közterhet.

Tapasztalatok

Az első év adatainak birtokában összegzésként megállapítható, hogy

  • a munkavállalók jóval többet vártak ettől a foglalkoztatási formától, ezt bizonyítja, hogy több könyvet váltottak ki, mint amennyivel ténylegesen dolgoztak, továbbá az a tény is ezt igazolja, hogy elég alacsony az egy munkavállalóra eső, ledolgozott munkanapok száma;
  • a törvény hatályának a magánszemély munkáltatóra való leszűkítése gátolta ennek a foglalkoztatási formának az elterjedését, ezért a munkáltatói kör kiterjesztése kedvezően befolyásolhatná az alkalmi munkavállalói könyvvel való munkaerő-felvételt (a mezőgazdasági idénymunkák nagy része szövetkezetekben, gazdasági társaságoknál zajlik, ahol ezt a kedvező alkalmazási formát nem tudták igénybe venni);
  • hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy mind a munkavállalók, mind a munkaadók megismerjék előnyeit, és igénybe vegyék az AM-könyvet, s ez a foglalkoztatási forma remélhetőleg segíteni fog abban, hogy legálissá váljon az alkalmi munkavégzés;
  • a munkáltatók adminisztrációs kötelezettségei egyszerűbbé váltak, viszont a foglalkoztatás költségeinek csökkentése még vonzóbbá tehetné ezt a foglalkoztatási formát.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem