×

Az adóvégrehajtás foganatosítása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 13. számában (1999. január 15.)

 

Sajnos előfordulhat, hogy adóhiány terheli a munkaadót, és a behajtás miatt megjelenik a végrehajtó. Ilyenkor jó tisztában lenni az adó-végrehajtási passzusokkal, már csak azért is, hogy az adósok az eljárásban a számukra kedvező lehetőségekkel élni tudjanak. Persze senkinek sem lehet az a célja, hogy a végrehajtás alól kibújjon, ám a végrehajtás gyors lefolytatása – legfőképp a nem csekély költségek miatt – talán minden résztvevő érdeke.

 

Hatásköri szabályok

A hatáskör minőségi munkamegosztást jelent a különböző adóigazgatási szervek között. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 6. § (1) bekezdése határozza meg a különböző adóhatóságokat, ilyenek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság), a települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) és az illetékhivatal. Az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény (Áe.) 5. § (1) bekezdése szerint mindig jogszabálynak kell megállapítani a hatáskört, és itt kell kijelölni az első fokon eljáró szervet is.

Az állami adóhatóság feladatait, szerveit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet határozza meg. E rendelet szerint a hivatal feladata az adóztatás, vagyis az adók és költségvetési támogatások megállapítása, beszedése, visszatérítése, kiutalása, nyilvántartása, végrehajtása és ellenőrzése. E szabály nem rendezi az adóhatóságok hatáskörét, azt az Art. 49. §-a állapítja meg. E szerint az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében – ha törvény másként nem rendelkezik – első fokon az APEH területi szerve (megyei, fővárosi szerve mint első fokú állami adóhatóság) jár el. Az igazgatóságok felettes szerve az APEH, a hivatal határozatainál a felettes szerv a hivatal elnöke. Elvben elképzelhető, hogy a hivatal elnöke előtt folyó eljárásban születik meg az első fokú határozat (pl. az eljárás felfüggesztése vagy az iratbetekintés megtagadása), ilyenkor a jogorvoslati fórum a pénzügyminiszter.

A vám- és pénzügyőrség feladatát, szervezetét, hatáskörét és eljárásának szabályait az 1995. évi C. törvény, az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet, a vámszervezet hatósági jogkörrel rendelkező szerveinek létesítését, elnevezését, székhelyét, illetékességét és megszüntetését pedig pénzügyminisztériumi rendelet határozza meg.

A helyi adók, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében az önkormányzat jegyzője jár el első fokon.

Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon a fővárosi önkormányzat főjegyzője, illetve a megyei önkormányzat főjegyzője jár el. A hivatali feladatokat – a főjegyző hatósága alatt – illetékhivatal néven elkülönült szervezetek látják el.

Illetékességi szabályok

Az illetékesség meghatározza, hogy az azonos típusú, azonos hatáskörű szervek közül az adott konkrét ügyben melyik területi szerv jár el. Az illetékesség tehát mennyiségi munkamegosztást jelent az azonos hatáskörű államigazgatási szervek között. Azt az okot, amely az államigazgatási szerv területével hozza kapcsolatba az ügyet és megállapítja az államigazgatási szerv illetékességét, illetékességi oknak nevezzük. Az Art. illetékességi szabályai szerint (50. §) a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – ideértve a vállalkozó magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye, a jogi személy székhelye, az ingatlannal vagy az ingatlanhoz fűződő vagyoni joggal kapcsolatos adóügyben az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság az illetékes.

Ha a vállalkozónak több telephelye van, az ellenőrzésre és az eljárásra az elsőként bejelentett telephely szerinti első fokú állami adóhatóság az illetékes. A később bejelentett telephely szerint illetékes első fokú állami adóhatóság is jogosult az adózó telephelyén – az egyes adó, költségvetési támogatás alapja és összege megállapításának kivételével – az egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére.

A fővárosi igazgatóságok a főváros egész területén, a kiemelt adózók igazgatósága Pest megye és a főváros egész területén végezhet helyszíni ellenőrzést és eljárási cselekményt.

A kizárólag általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult építőközösség, társasházközösség visszaigénylési ügyében az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság az illetékes.

A jegyzőkönyv tartalmazza
  1. a végrehajtó, a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét,
  2. az eljárás helyét és idejét,
  3. a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),
  4. a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,
  5. a végrehajtási cselekmény leírását,
  6. a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,
  7. a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

Egyéb hatásköri és illetékességi szabályok

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervezeti tagoltságából eredően az adótartozás beszedése az első fokú adóhatóság végrehajtási egységének a feladata.

Hatásköri összeütközés esetén, ha több végrehajtó is lefoglalta az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant, az eljárás további folytatására a bírósági végrehajtó és adóvégrehajtó összeütközése esetén a bírósági végrehajtó jogosult, több közigazgatási végrehajtó viszonyában az időbeli megelőzés dönt.

Az adótartozások feltárása, a tényleges adótartozás megállapítása – ideértve a folyószámla-egyeztetést és a helyszíni pénzforgalmi ellenőrzés lefolytatását is -, valamint a végrehajtás kérése az igazgatóságok adókönyvelési és pénzforgalmi szervezeti egységeinek a feladata. A végrehajtási eljárás elrendelésére (a megyei vagy fővárosi igazgatóság közigazgatási területén) a végrehajtási osztály vezetője rendelkezik hatáskörrel. E paszszusok azt jelentik, hogy a végrehajtási eljárás elrendelésére mindig az az igazgatóság jogosult, amelyik az Art. illetékességi szabályai alapján az adózót nyilvántartja. Ez a végrehajtási eljárás elrendelése szempontjából az adó megfizetésére kötelezett személyre is vonatkozik, mivel nem az eredeti kötelezett (adós) hovatartozása, hanem az adó megfizetésére kötelezett személyre vonatkozó szabályok határozzák meg a hatáskört és az illetékességet.

Ingatlan-végrehajtás elrendelésére az első fokú adóhatóság vezetője (igazgatója) jogosult, az igazgatóság más szervezeti egységére nem ruházhatja át e jogkörét.

Az illetékesség megállapítása során különbség van az adós személyéhez, illetőleg a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaihoz kötődő illetékességi okok között.

Ha az eljárás folyamán az adós lakóhelye, telephelye stb. úgy változik meg, hogy az más igazgatóság területére kerül, a végrehajtási osztály az ügyet az adózó valamennyi iratával együtt az illetékes igazgatósághoz teszi át.

Amennyiben a végrehajtási eljárás során (az adós telephelyének, székhelyének változása következtében) a végrehajtási osztály észleli az illetékesség hiányát – az áttétel miatt -, az adóalany-nyilvántartási osztálylyal egyeztetést folytat, mivel az illetékesség hiánya az igazgatóság egészére kiterjed.

Ha az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgya található másik igazgatóság illetékességi területén, a vagyontárgyra megkeresés útján kérhetik a végrehajtást. E szabálytól eltérően a fővárosban működő igazgatóságok a főváros egész területén, a kiemelt adózók igazgatósága Pest megye és a főváros egész területén foganatosíthatják az egyes végrehajtási cselekményeket.

Az olyan beadványoknál, ahol az adózó kérelme végrehajtás alatti és végrehajtással nem érintett tartozást egyaránt érint, eljárási szempontból nem indokolt a kérelmek különválasztása. Ilyenkor a végrehajtási osztály bírálja el – a végrehajtással nem érintett adótartozás vonatkozásában is – mind a fizetési könnyítési, mind a méltányossági kérelmet.

A végrehajtási eljárás kezdeményezése előtt érkezett méltányossági és fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmek elbírálása a jogi, illetőleg az adóeljárási szervezeti egységek hatáskörébe tartozik. A végrehajtási eljárás kezdeményezése után benyújtott kérelmeket a végrehajtási osztályok bírálják el.

A végrehajtás megindítása

Helyszíni cselekmények

A helyszíni eljárás a végrehajtó hivatalos minőségének igazolásával (végrehajtói igazolvány felmutatása), az eljárás tárgyának ismertetésével, majd az adós személyének azonosításával kezdődik. Az igazolásnak abban van a jelentősége, hogy a végrehajtó a hivatalos minőség deklarálásától kezdve részesül a hivatalos személyt megillető fokozott védelemben. Az eljárásban részt vevő többi személy (hatósági tanú, ügygondnok, szakértő, adós képviselője stb.) jogait és kötelezettségeit az Áe. szabályozza.

A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségeit, bármely vagyontárgyát és gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait is. A végrehajtás során motozás nem engedélyezett.

A végrehajtó – szükség esetén – felnyithatja az adós lezárt lakását, egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, hatósági tanúkat kell alkalmazni.

Az adós, képviselője, családtagja ellenszegülése esetén a végrehajtó a rendőrség közreműködését kérheti, amelyről külön jegyzőkönyvet is kell készíteni, és erről tájékoztatni kell az igazgatóság vezetőjét. Ellenszegülés esetén a végrehajtó közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordulhat, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni.

Ha szükségessé válik a lakás vagy más helyiség erőszakos felnyitása, akkor – kirendeléssel – ehhez szakembert kell igénybe venni.

Előfordulhat, hogy az eljárás során az adós nincs jelen, azonban távolléte nem akadályozza a helyszíni eljárást. Az adós távollétében a végrehajtó az adós képviselője, az adóssal együtt lakó nagykorú családtagja, a munkáltatója, a munkáltató képviselője, illetőleg az ügygondnok jelenlétében kezdheti meg a helyszíni eljárást.

Munkaszüneti nap kivételével bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni végrehajtási cselekményeket. A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.

Ügygondnok

A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, külföldön lakik vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, illetve meghalt és jogutóda ismeretlen.

A végrehajtó határozattal rendeli ki az ügygondnokot, egyben megidézi a helyszíni eljárásra. Ügygondnokként elsősorban ügyvédi irodát kell kirendelni, de lehet önálló ügyvédet is. Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

Ha az adós lakóhelye (tartózkodási helye) vagy munkahelye ismeretlen, és az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, akkor a végrehajtó intézkedésére a rendőrségi, társadalombiztosítási és népesség-nyilvántartási szervek kötelesek a rendelkezésükre álló adatok alapján a végrehajtóval közölni az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét) és munkahelyét.

Jegyzőkönyv

A végrehajtó a helyszíni eljárásról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek meg kell felelnie az alaki és tartalmi követelményeknek. A jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy utólagosan is ellenőrizhető (és bizonyítható) legyen az eljárás törvényessége. A helyszíni eljárásról a helyszínen kell elkészíteni a jegyzőkönyvet.

Az eljárási cselekmény után a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek aláírják a jegyzőkönyvet. Ha valamelyik érdekelt megtagadja az aláírást, akkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni ezt és ennek az okát is.

Kézbesítés

Főszabályként a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó paszszusok szerint kell kézbesíteni a végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat.

A végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át az adósnak a végrehajtható okiratot, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Az adóvégrehajtásban kizárólag a pénzkövetelés biztosítását elrendelő határozatra vonatkozik ez a szabály. Ha a végrehajtást kérő kívánja, postán kell kézbesíteni az adósnak a végrehajtható okiratot. Ha az adós távolléte miatt nem lehetett a helyszínen átadni a végrehajtható okiratot, ez nem gátolja a végrehajtás foganatosítását. Ilyenkor a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak a végrehajtható okiratot.

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről

Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzintézet fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzintézet köteles erről haladéktalanul értesíteni az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot. A pénzügyi ellátást végző szerv – ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli – a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról.

Takarékbetét végrehajtás alá vonása

A pénzintézetnél elhelyezett takarékbetét, folyószámlabetét és devizabetét (a továbbiakban: takarékbetét), valamint a róluk szóló takarékbetétkönyv akkor vonható végrehajtás alá, ha vagyonelkobzást elrendelő vagy szándékos bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére kötelező bírósági döntés a végrehajtás alapja.

Az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét az ügyletből eredő követelések fejében végrehajtás alá vonható. Ha a takarékbetétben elhelyezett öszszeg – a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozata szerint – bűncselekményből származik, az bármilyen követelés fejében végrehajtás alá vonható.

Költség

Főszabályként a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli a végrehajtás során felmerülő költségeket. A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtói letéti számlára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Természetesen az adózó terhére a végrehajtási eljárás során felmerült költség csak akkor számolható el, ha a végrehajtás törvényes feltételei fennállnak. A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség is. A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költséget az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.

Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek öszszege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál. A végrehajtási költség viselésére kötelező határozat ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

A végrehajtás felfüggesztése

A végrehajtást foganatosító bíróság köteles felfüggeszteni a végrehajtást, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti, illetve az adós kérelmére – szükség esetén a felek meghallgatása után – kivételesen felfüggesztheti a végrehajtást, ha ezt az ügy körülményei nyomatékosan indokolják. A bíróság azonnal közli a végrehajtóval a végrehajtás felfüggesztését.

A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya, de ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, akkor a jogorvoslatot elbíráló bíróság is felfüggesztheti a végrehajtást.

A felfüggesztést elrendelő bíróság úgy is dönthet, hogy tovább lehet folytatni a felfüggesztett végrehajtást.

A behajthatatlan adótartozás törlése
A végrehajtást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adótartozást, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az egyik adósnál sem vezetett eredményre.
Behajthatatlanság címén az adótartozás csak akkor törölhető, ha mind az eredeti adóssal, mind az adó megfizetéséért helytállni kötelezettekkel szemben elrendelt végrehajtás eredménytelen volt. Újból elő kell írni a végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik, és az esedékessé válás évében az adótartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhető.
Az adótartozást megállapító adóhatóság bármikor törölheti az 1000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne.

A végrehajtás szünetelése

A végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, vagy a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget – bár köteles rá – nem előlegezte, illetve az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték neki.

A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről – az okot is feltüntető – jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.

Ha a bíróság engedélyezte a halasztást vagy a részletekben való teljesítést, ezt – az előbbi rendelkezés alkalmazása helyett – fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

A szünetelő végrehajtást akkor lehet folytatni, ha valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető, vagy a végrehajtást kérő a költséget előlegezte, illetőleg a halasztás időtartama eltelt, vagy az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

A végrehajtást elrendelő bíróság köteles megszüntetni, illetőleg korlátozni a végrehajtást, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti. A bíróság megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta.

Az említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetőleg részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének azonban nincs helye.

Amennyiben a végrehajtás alá vont adótartozás oly mértékben csökkent, hogy annak összege nem áll arányban a foglalás hatálya alatt lévő vagyon értékével, akkor a végrehajtó intézkedik a végrehajtás korlátozásáról.

Amennyiben az adótartozás összege és a foglalás hatálya alatt lévő vagyon becsértéke között aránytalanság áll fenn, ennek megszüntetéséről a végrehajtó intézkedik és részlegesen feloldja a foglalást.

Az adóhatóság megszünteti a végrehajtási eljárást, ha az eljárás a követelés beszedésével eredményesen befejeződött, vagy a végrehajtási jog elévült, illetve az arra jogosult szerv elengedte az adótartozást vagy hatályon kívül helyezte az adómegállapítást.

Az eljárás megszüntetéséről a végrehajtó írásban értesíti az adóst, egyben a foglalás hatálya alól feloldja a lefoglalt vagyontárgyakat. A feloldásról ingatlan esetén az illetékes földhivatalt is tájékoztatni kell.

Az eljárás megszüntetéséről hozott döntést nem kell határozatba foglalni, miután a végrehajtás elrendelésére sem szab meg az Art. ilyen alakszerűséget.

Szintén megszüntetési ok, ha a Cégközlönyben közzéteszik a bíróság felszámolást elrendelő végzését, vagy – saját kezdeményezésű felszámolás esetén – az adóhatóság részére kézbesítették azt.

Pénzkövetelés biztosítása

A végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak a pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést, egyúttal felhívja őt, hogy azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez a biztosítandó összeget. Ha ennek az adós nem tesz eleget, a végrehajtó lefoglalja az adós vagyontárgyait.

Az ingatlan lefoglalásához a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba a pénzkövetelés biztosítására szolgáló végrehajtási jogot. Munkabér akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó öszszeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

Pénzkövetelés biztosítása esetén a végrehajtási cselekmények a foglalással, illetőleg a zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén pedig a végrehajtói letéti számlára való befizetéssel befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor azonnal értékesíteni kell.

Főszabályként a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy ha a végrehajtást kérő nem előlegezte a romlandó dolog értékesítésének költségét.

Az elévülés

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Főszabályként – kérelemre – figyelembe kell venni a végrehajtási jog elévülését. Ha a végrehajtási jog elévülését hivatalból kell figyelembe venni, akkor a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Ha a bíróság felülvizsgálja az adóhatóság határozatát, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, elévültnek kell tekinteni a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is.

Az önellenőrzés bevallása (Art. 43. §) – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az elévülést megszakítja. Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt.

Az adómegállapítási jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában meg kellett volna fizetni az adót. A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették a vagyonszerzést, illetve az a körülmény az illetékhivatal tudomására jutott, hogy az illeték megfizetését vagy bejelentését elmulasztották. Ha a bíróság felülvizsgálja az adóhatóság határozatát, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az adómegállapítási jog elévülése nyugszik.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem