A munkaadóknak érdemes számba venni, hogy milyen előnyökkel járhat számukra, ha munkanélküliekkel töltenek be megüresedett munkaköröket, hiszen számos esetben ideig-óráig megtakaríthatják nemcsak a foglalkoztatás társadalombiztosítási terheit, hanem a munkabéreket, sőt egyes beruházási költségeket is, amennyiben élnek az alábbi támogatási lehetőségekkel.
Mentesség a járulékfizetés alól
Az 1998. évi LXVII. törvény 1999. január 1-jei hatállyal módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.). Ez a módosítás – többek között – érinti a munkanélküli-ellátásokban részesülők foglalkoztatásakor felmerülő társadalombiztosításijárulék-fizetés szabályait is. Az új rendelkezés szerint ugyanis ha a munkanélküli-járadékban és a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülő személy a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama alatt munkaviszonyt, munkaviszony jellegű jogviszonyt, bedolgozói vagy megbízási jogviszonyt létesít, akkor a jövedelme után nem kell nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni, feltéve hogy munkanélküli-ellátásának folyósítását nem szüntették meg, illetve a folyósítás nem szünetel.
A társadalombiztosítási ellátásokban részesülő személyek foglalkoztatása egyébként nem jelent könnyítést a munkaadó számára a társadalombiztosítási járulék fizetése tekintetében. Ezek a munkavállalók ugyanis ugyanúgy minősülnek, mint a "rendes" munkavállalók.
Járulékátvállalás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) szabályozza a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalását, amelyre egyébként 1997. január 1-jétől van lehetőség. A törvény szerint támogatásként legfeljebb egy évre részben vagy egészben átvállalható a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő öszszeg.
Ez a támogatás annak a munkaadónak nyújtható, amely olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki jövedelempótló támogatásban részesül, vagy annak folyósítását az időtartam lejárta miatt szüntették meg.
AM könyv
Támogatás nyújtható továbbá annak a magánszemély munkaadónak, aki AM könyvvel (alkalmi munkavállalói könyv) rendelkező jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy az Flt. szerint munkanélkülinek minősülő olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli-ellátásra e törvény alapján nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása kereső tevékenység miatt szünetel.
A támogatás feltétele, hogy a munkavállalók alkalmi munkavállalói könyvébe a munkaadó által beragasztott közteherjegyek értékének együttes összege az adott negyedévben elérje a tízezer forintot, és a munkaadó határidőben nyújtsa be a támogatás iránti kérelmét.
Támogatás az olyan foglalkoztatott foglalkoztatásához nyújtható, aki az alkalmi munkavégzéskor
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül, vagy
- a jövedelempótló támogatás folyósítását kereső tevékenység folytatása miatt szüneteltetik, vagy
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatása folyósítási időtartamát kimerítette, és a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személy, továbbá az Flt. alapján munkanélküli-ellátásra nem jogosult.
Az előzőekben meghatározott feltételek fennállását a munkaadó a munkavállaló nyilatkozata és a munkanélküliek jövedelempótló támogatását megállapító, a folyósítás szünetelését vagy a folyósítási időtartam kimerítése miatti megszüntetését elrendelő határozat, illetve a "Munkanélküliek kiskönyve (jövedelempótló)" vagy az önkormányzat, illetve munkaügyi központ igazolása, vagy egyéb hitelt érdemlő okirat (a továbbiakban: igazolás) alapján vizsgálja.
A támogatás mértéke a foglalkoztatott AM könyvébe a munkaadó által az adott negyedévben beragasztott közteherjegyek együttes összegének ötven százaléka.
A kérelem
A támogatás iránti kérelmet meghatározott formában kell benyújtani a negyedévet követő hónap utolsó napjáig, a foglalkoztatottakat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez, több illetékes kirendeltségnél pedig a legtöbb foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltséghez.
Amennyiben az illetékesség nem állapítható meg, a munkaadó – választása szerint – az érintett kirendeltségek közül az egyikhez nyújtja be a kérelmet.
A kérelemnek tartalmaznia kell
- a munkaadó nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adószámát,
- a munkaadó által a foglalkoztatottak AM könyvébe az adott negyedévben beragasztott közteherjegyek értékének együttes összegét, az igényelt támogatás mértékét és összegét, a kifizetés teljesítésének a munkaadó által kérelmezett módját,
- a kérelem függelékében meg kell jelölni a negyedévben foglalkoztatottak nevét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, lakóhelyét, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát és az azt kiállító hatóság megnevezését, a munkavégzés helyét és idejét, a közteherjegy értékét, a foglalkoztatottat munkanélküliként nyilvántartó kirendeltség megnevezését, továbbá a foglalkoztatottak AM könyvébe az adott negyedévben lerótt közteherjegyek értékének együttes összegét.
Jogosulatlan igénybevétel
A támogatott köteles a kirendeltség határozatában meghatározott módon és mértékben visszafizetni a támogatást, amenynyiben a kifizetést követően megállapítják, hogy
- a támogatásban részesülő, a munkavállaló vagy a munkavégzés nem felelt meg a meghatározott feltételeknek,
- az AM könyv nem vagy nem a kérelemben foglaltaknak megfelelően tanúsítja a támogatott foglalkoztatást,
- a munkaadó a közterhet nem vagy nem a kérelemben megnevezett összegben rótta le,
- a munkaadó egyéb valótlan adatot közölt.
A kirendeltség a feltétel hiánya esetén eltekinthet a visszafizetéstől, ha a munkaadó bizonyítja, hogy a támogatást jóhiszeműen eljárva kérte.
Pályakezdők
A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben és legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.
A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra, a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 50-100 százalékáig terjedő mértékben lehet megállapítani. A támogatás mértéke havonta nem haladhatja meg
- szakképzetlen pályakezdőnél a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét,
- középfokú szakképzettségű pályakezdőnél a kétszeresét,
- felsőfokú képzettségű pályakezdőnél pedig a két és félszeresét.
Amennyiben a támogatás mértéke alacsonyabb a pályakezdőnek járó munkabérnél (illetménynél), illetve nem teljes munkaidőben foglalkoztatják, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.
Az előbbiekben meghatározott támogatáson kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető.
Amennyiben a munkaadó egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, a támogatáson felül a pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulék is átvállalható, ha a foglalkoztatás nem vállalkozási tevékenység keretében történik.
Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatásakor a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás.
Foglalkoztatási támogatás
Kérelmére foglalkoztatási támogatást kell megállapítani annak a munkaadónak, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdő foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időpontban, de a szakképzettség megszerzését követő kilencven napon belül kezdődjön meg.
A támogatást 270 napi időtartamra kell megállapítani. Feltétele az is, hogy a munkaadó a folyósítás megszűnését követően legalább további kilencven napig támogatás nélkül foglalkoztassa a pályakezdőt.
A támogatás mértéke a jogszabályban megállapított, az adott munkáltatóra érvényes kötelező legkisebb havi munkabér fele. Amennyiben a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani a mértékét. További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető.
Az igény elbírálására a pályakezdő munkanélküli lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti munkaügyi központ illetékes. A támogatás odaítéléséről hozott államigazgatási határozat tartalmazza a támogatás megnevezését, mértékét, időtartamát, valamint igénybevételének és visszakövetelésének feltételeit. A támogatás odaítélése esetén a munkaadó és a munkaügyi központ a határozathozatalt követően megállapodást köt.
Jogosulatlan igénybevétel
Amennyiben a támogatásban részesülő nem tesz eleget a határozatban és megállapodásban foglaltaknak, meg kell szüntetni a további folyósítást. Ha pedig neki felróhatóan szegi meg a feltételeket, köteles visszafizetni az addig kapott támogatást.
Az a munkaadó, aki a támogatásokra vonatkozó határozatban és megállapodásban foglaltakat megszegte, három éven belül – újabb pályakezdő foglalkoztatása esetén – támogatásra nem jogosult, de megállapítható részére a támogatás.
Rehabilitációs foglalkoztatás
A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben teljesítette rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét, és a kérelem benyújtásának évében is vállalja a kötelezettség teljesítését, valamint olyan munkanélküli legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és nem jogosult öregségi nyugdíjra, valamint nem részesül rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában.
A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző hat hónapban nem szüntette meg hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból rendes felmondással, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás időtartama alatt a támogatott foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaviszonyát a fenti módon nem szünteti meg.
A támogatás odaítélésénél előnyben részesül az a munkaadó, aki a támogatás iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatáshoz az államháztartás alrendszereiből más támogatásban nem részesül.
A támogatás mértéke a folyósítási idő
- első harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás,
- második harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér,
- harmadik harmadában az előzőekben felsorolt járulékok, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás öszszege.
A támogatás a vállalt foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban teljes munkaidős foglalkoztatásnál 18 hónapra, részmunkaidős foglalkoztatásnál a 18 hónapot a munkaidő-csökkenésnek megfelelő arányos résszel meghosszabbított időtartamra állapítható meg. Amennyiben a támogatás folyósítása alatt változik a munkaidő, a folyósítás időtartama a változás mértékének arányában a munkaidő növekedésekor csökken, a munkaidő csökkenésekor pedig – a munkaadó kérelmére – növelhető. A folyósítás időtartamának változása miatt a támogatás – szakaszokra megállapított – összértéke nem változhat.
A munkaadó köteles haladéktalanul bejelenteni a kirendeltségnek, ha a támogatással érintett foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaideje változik. A támogatás időtartamának a csökkenéséről a kirendeltség hivatalból határozatban rendelkezik.
Beruházás, felújítás
Rehabilitációsfoglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtható olyan megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez, amely
- normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy
- külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányul, vagy
- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja.
A támogatás pályázat alapján olyan magánszemély, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére folyósítható, aki/amely a meghatározott célok megvalósításához saját erővel is hozzájárul.
Megváltozott munkaképességűnek azt a személyt kell tekinteni,
- akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, vasutas biztosítottaknál a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint – legalább a 40 százalékot eléri, vagy
- aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről igazolással nem rendelkezik, de – foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A támogatás lehet vissza nem térítendő vagy visszatérítendő, ezek együttesen is alkalmazhatók.
Amennyiben a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének központi kerete szolgál, akkor annak odaítéléséről – a népjóléti miniszterrel egyetértésben – a munkaügyi miniszter, amennyiben pedig a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál, akkor a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt.
A döntést megelőzően be kell szerezni a támogatás felhasználásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét.
A támogatás odaítélésekor vagy a Munkaügyi Minisztérium (illetőleg megbízásából és ellenjegyzésével a munkaügyi központ), vagy pedig a munkaügyi központ köt megállapodást a támogatásban részesülővel.
A határozatban, valamint a megállapodásban foglalt feltételek megszegése esetén a munkaadót a Munkaügyi Minisztérium vagy – megbízása alapján – a munkaügyi központ a támogatás egészének vagy részének visszafizetésére kötelezi.
