A polgármester és a képviselők jogállása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 13. számában (1999. január 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az októberi választásokat követően felállt új önkormányzatok működésének alapvető feltétele, hogy mind a képviselők, mind a polgármesteri hivatalok dolgozói pontos ismeretekkel rendelkezzenek a rájuk vonatkozó szabályokról. Most induló sorozatunkban áttekintjük a választott tisztségviselők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket, s bemutatjuk az ezzel összefüggő önkormányzati mozgásteret.

 

A polgármester

A polgármester jogállására vonatkozóan az alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény tartalmaz alapvető passzusokat.

A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köz szolgálatában álló, de köztisztviselőnek nem minősülő személy. A polgármester képviseli a települési önkormányzat képviselő-testületét, képviseleti joga törvényen (Ötv.) alapul, így a képviseletre külön meghatalmazás nélkül jogosult.

Foglalkoztatási jogviszony

A polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban láthatja el feladatait. Főállású polgármester az lehet, akit így választottak meg. A háromezernél kevesebb lakosú önkormányzatnál működő polgármester társadalmi megbízatását utóbb a képviselő-testület - a polgármesterrel egyetértésben (gyakran annak kezdeményezésére) - főállásúra változtathatja.

A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A polgármester felett a testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, ezenkivül a képviselő-testület kizárólagos döntési jogkörrel bír a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatban.

Noha a polgármester nem minősül köztisztviselőnek, a foglalkoztatási jogviszonya tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) bizonyos passzusait alkalmazni lehet. Az önkormányzati köztisztviselői rendelet hatálya kiterjedhet polgármesterre is.

Munkaidő, szabadság

A főállású polgármester munkaideje heti 40 óra, de ennél kevesebb is lehet, ám ekkor az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. Rendkívüli esetben a polgármester a munkaidején felül is köteles munkát végezni a munkahelyén, illetőleg meghatározott ideig és helyen készenlétben állni a munkavégzésre. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a jegyző állapítja meg. A polgármestert a túlmunka idejének megfelelő szabadidő illeti meg, a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő jár. Az előbbiek szerint jár szabadidő a heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon teljesített ügyeletért, készenlétért.

A főállású polgármester évi 25 nap alap- és 14 nap pótszabadságra jogosult. A társadalmi megbízatású polgármesternek ez nem jár. Főszabály szerint a társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület határozza meg. A munkarenden kívül a szabadságolás kérdésében is a testület határoz. A testületnek a munkarend megállapításakor figyelemmel kell lennie arra is, hogy a polgármester máshol foglalkoztatási jogviszonyban áll.

Titoktartás

A polgármester szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni feladatait, valamint köteles megtartani az állami és szolgálati titkot. A polgármester illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgárok számára hátrányos, illetve jogellenesen előnyös következményekkel járna.

Jogviták

A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A jogviszony megszüntetésével, összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással, fegyelmi és kártérítési határozattal, fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani keresetet. Egyéb esetekben a polgármester az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.

Javadalmazás

A testület az alakuló ülésen határozatban állapítja meg a polgármester illetményét vagy a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját. A törvény szerint a polgármesteri illetmény - a település lélekszámától függően - a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fizetés 35-100 százaléka között szabható meg, a feladatok nagysága, összetettsége alapján. Az országgyűlési képviselőséget is ellátó főállású polgármester részére a megállapított illetmény fele jár. Noha a polgármester és az alpolgármester települési képviselőnek minősülnek, a képviselők részére megállapított tiszteletdíjra nem jogosultak, a természetbeni juttatásokat azonban megkaphatják.

A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja a vezetői pótlék nélkül számított miniszteri fizetés 10-35 százaléka között állapítható meg.

A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével - bármikor növelheti a polgármester illetményét, tiszteletdíját a javadalmazás megállapítására vonatkozó szabályok szerint. Az illetményhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelő - járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli.

Költségtérítés

A polgármester kérheti a ténylegesen felmerült kiadásainak megtérítését. A költségtérítés olyan kiadás megtérítésére szolgál, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a polgármesternél szükségesen és indokoltan merült fel. Az egyéb szükséges költségek megtérítésére a polgármester csak akkor tarthat igényt, ha ezekhez a testület előzetesen hozzájárult. Ilyen költség lehet például a saját gépjármű használata utáni benzinköltség-térítés, a nem kötelező tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos kiadások vagy a telefondíj meghatározott részének megtérítése.

A polgármester részére járó költségtérítési átalány megállapításáról nem a képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben, hanem képviselő-testületi határozatban kell dönteni.

Pótlékok

A Ktv.-ben meghatározottak alapján a polgármester illetménypótlékra jogosult [Ktv. 47. § (1)]. Az illetménypótlék mértékét a törvény az illetményalap bizonyos százalékában határozza meg.

A polgármester a Ktv.-ben előírt módon gépjármű-vezetési pótlékra is jogosult. A pótlék megállapításának feltételei közé tartozik, hogy a polgármester rendszeresen vezesse a hivatali autót, s emiatt ne kelljen külön sofőrt foglalkoztatni. A pótlék mértéke az illetményalap 13 százaléka.

Saját gépjármű hivatali célra való használatáért nem jár ugyan gépjármű-vezetési pótlék, de az ilyen használatért járó költségtérítést a 92/1997. (VI. 4.) Korm. rendelettel módosított 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerint lehet és kell elszámolni.

A polgármester idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha a nemzetközi kapcsolattartáshoz idegen nyelvet kell beszélnie. Fontos szabály, hogy az idegennyelv-tudási pótlék az illetmény része, ezért - annak összegét - a 13. havi illetmény kifizetésekor szintén figyelembe kell venni.

Egyéb juttatások

A polgármester minden naptári évben - különjuttatásként - a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15-éig kell kifizetni. A főállású polgármester jogosult a köztisztviselők jubileumi jutalmára és napidíjára is.

Alpolgármester

A képviselő-testület - a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester(eke)t választhat a saját tagjai közül. Az alpolgármesteri tisztséget is be lehet tölteni főállásban és társadalmi megbízatásban, a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.

A tisztség megszűnése

A tisztség megszűnésének leggyakoribb esete, amikor a helyi önkormányzati képviselő-testület megbízatásának lejártát követően vagy az új község alakulásakor új polgármestert választanak. Ilyenkor a leköszönő polgármestert háromhavi illetményének megfelelő összeg illeti meg, feltéve hogy nem országgyűlési képviselő, s nem választják újra, s nem lesz alpolgármester sem a következő ciklusban. A képviselő-testület további háromhavi illetményéig terjedő összeget adhat a leköszönő polgármesternek.

Az új polgármester megválasztásával megszűnik a polgármesteri tisztség akkor is, ha az Országgyűlés vagy maga a testület feloszlatja a helyi önkormányzat képviselő-testületét. Megszűnik a tisztség továbbá a polgármester halálával, a tisztségről való lemondásával. A törvény erejénél fogva megszűnik a polgármesteri megbízatás, ha a képviselő-testület kimondja a tisztség összeférhetetlenségét. Megszűnik a tisztség akkor is, ha - sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt - jogerős bírósági ítélet születik a polgármester jogi felelősségéről, vagy ha tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt büntetőbíróság jogerősen elítéli a polgármestert. Megszűnik a polgármesterség a választójog elvesztésével, valamint akkor is, ha a polgármester a képviselő-testület előtt megtagadja az eskütételt.

Fegyelmi felelősség

Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha vétkesen megszegi a tisztségéből, illetőleg a foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét. A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetés a megrovás, meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, vagy illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 százalékos csökkentése. Az anyagi hátrányt jelentő szankció egy évnél hoszszabb időszakra nem vonatkozhat. A testület megrovást fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a polgármester elismeri a kötelezettségszegést.

Fegyelmi eljárás

A polgármester ellen csak a képviselő-testület rendelheti el a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője is jogosult. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a polgármester felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani. Külföldön elkövetett kötelezettségszegésnél a határidőket a belföldre való visszaérkezéstől kell számítani. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testületnek az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban 3 tagú vizsgáló bizottságot kell kijelölnie. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot közvetlenül a képviselő-testület folytatja le.

A fegyelmi tárgyaláson a vizsgálóbizottság képviseli a testületet, a polgármester jogi képviselőt is igénybe vehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket az önkormányzat viseli. Ha azonban a polgármester köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, ha az eljárásban jogerősen megállapították a fegyelmi felelősségét. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony megszűnik.

A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad, ha azonban a polgármester a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt megszünteti a közszolgálati jogviszonyát, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.

Felfüggesztés

A bizottság javaslatára a testület legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig felfüggesztheti állásából a fegyelmi eljárás alá vont polgármestert, ha jelenléte gátolná a tényállás tisztázását, vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50 százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé.

Kártérítési felelősség

A polgármester anyagi felelősséggel tartozik a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért. Szándékos károkozásnál a teljes kárt köteles megtéríteni, míg gondatlan károkozásnál egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, ha a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével vagy az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, hiányos teljesítésével, illetve hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta a kárt. Ugyanígy felel, ha a kár olyan, jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a polgármester figyelmét.

A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A települési képviselő

A képviselők száma a település lakosságszámától függ, a megválasztott képviselők együttesen - a polgármesterrel együtt - alkotják a képviselő-testületet. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, tekintet nélkül arra, hogy a képviselőt egyéni választókerületben vagy listán választották-e meg.

Az Ötv. meghatározza a települési képviselők feladatait, kötelességeit, amelyek szükségesek a képviselői munka ellátásához. A törvény nem nevesíti külön a települési képviselő alapvető jogait, ezek a jogosítványok (a testületi ülésen megjelenés, hozzászólás, szavazás joga) természetszerűen erednek az önkormányzat működéséből.

Az Ötv. nem határoz meg a képviselők részére beszámolási kötelezettséget, ugyanakkor egyértelmű, hogy a választók érdekeinek, igényeinek képviseletét, a képviselői megbízást a képviselő csak a lakossággal való folyamatos kapcsolattartás útján tudja ellátni.

A törvény lehetőséget biztosít a képviselőknek a döntések és az előterjesztések elkészítésében, a határozatok végrehajtásának megszervezésében és ellenőrzésében való részvételre. A települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

A képviselő kérheti, hogy az írásban is benyújtott hozzászólását a testületi, bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolják, illetőleg hogy véleményét a jegyzőkönyvben rögzítsék.

Bizottsági munka

Az önkormányzati bizottságoknak fontos szerepük van a képviselő-testületi döntések előkészítésében, ezért a testület tagjainak joguk van részt venni a bizottsági üléseken akkor is, ha éppen nem tagjai a bizottságnak, így személyesen is figyelemmel kísérhetik az ott folyó munkát, kérdéseket tehetnek fel, véleményt nyilváníthatnak.

Javaslattétel, felülvizsgálat

A képviselő jogosult javaslatot tenni a bizottság elnökének arra, hogy a bizottság tárgyaljon meg egy meghatározott ügyet. A javaslatot a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni, amelyre a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni. A képviselői javaslattétel csak a bizottság feladatkörébe tartozó ügyre vonatkozhat, és csak ebben a körben jelent a bizottság részére tárgyalási kötelezettséget.

Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntés felülvizsgálatát is kezdeményezheti a képviselő a képviselő-testületnél. Javasolhatja a döntés felülvizsgálatát akkor is, ha az átruházott hatáskörben a polgármester, a részönkormányzat testülete vagy a helyi kisebbségi önkormányzat testülete járt el.

Képviseleti jog

A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. Ezt a megbízást a képviselő nemcsak a képviselő-testülettől kaphatja, hanem a polgármestertől is. A megbízás szólhat rendezvényeken való képviseletre, ügyek intézésére, vagy akár tájékoztatásra is. Nagyon fontos, hogy pontosan meghatározzák, mire és meddig terjed a meghatalmazás. A polgármester a szerződéskötési képviseleti jogkörét - a Polgári Törvénykönyv 222-223. §-ában meghatározott alakszerű eseti vagy általános - meghatalmazással ruházhatja át a képviselőre. A képviselő saját elhatározásából is eljárhat, tájékozódhat, tájékoztatást adhat, véleményt nyilváníthat, de ha különmegbízást nem kapott, akkor nem léphet fel a képviselő-testület nevében, csak képviselői minőségében. A képviselő fontos feladata, hogy a megbízás teljesítéséről számot adjon a megbízónak, és bejelentse, ha a megbízás teljesítésében akadályoztatva van.

A képviselői munka feltételei

A települési képviselő részére biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy eleget tudjon tenni a képviselői tisztségéből eredő kötelezettségeinek. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a képviselő a képviselő-testület hivatalától igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. A képviselők részére biztosítani kell azokat a jogszabályokat, szakmai folyóiratokat, amelyekből tájékozódhat. A képviselő-testületi ülés meghívóit és az előterjesztéseket kellő időben kell megküldeni (ez általában az ülés előtt 5 munkanapot jelent), hogy a képviselőnek legyen ideje felkészülni, az anyagokat áttanulmányozni, információkat beszerezni, szükség esetén szakértőt igénybe venni, esetleg a helyszínen tájékozódni.

A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a hivataltól, informálódhat a hivatal bármely dolgozójánál, de intézkedést igényelő kérdésekben célszerű a jegyzőt megkeresni. A képviselők munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a képviselő-testület hivatala biztosítja.

Együttes jogok

Léteznek olyan képviselői jogosítványok is, amelyek a képviselők meghatározott csoportját illetik meg. Ilyen, közösen gyakorolható jogosítványt tartalmaz az a passzus, amely szerint a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára kötelező a képviselő-testületi ülés összehívása. Ugyanilyen közös jogosítvány alapján a települési képviselők legalább egynegyede kezdeményezheti a polgármesternél a helyi népszavazást.

Kötelezettségek

A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Ez magában foglalja a megjelenési, a véleménynyilvánítási, a döntéshozatalban való részvételi kötelezettséget és a rábízott feladatok ellátásának kötelezettségét is. A képviselő esküjéből eredő kötelezettsége az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása, az állami és szolgálati titok megőrzése, valamint a település javát szolgáló igyekezet.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata előírhatja, hogy a képviselő jelentse be, ha előre láthatóan nem tud részt venni a testületi ülésen. Ha a települési képviselő nem volt jelen a képviselő-testület ülésén, feltétlenül tájékozódnia kell arról, hogy távollétében milyen döntések, határozatok születtek.

Javadalmazás

A képviselő-testület a képviselő részére tiszteletdíjat és természetbeni juttatást is megállapíthat, ám takarékossági okokból úgy is dönthet, hogy a képviselők társadalmi munkában - díjazás nélkül - kötelesek ellátni feladataikat. A képviselő-testület rendeletben szabályozhatja a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni juttatást, ám mérsékelheti, sőt meg is vonhatja azt. Amennyiben a képviselő a kötelezettségeinek nem tesz eleget (nem vesz részt a képviselő-testület ülésein, munkájában), nem illeti meg a tiszteletdíj és a juttatás sem. Emiatt rendelkezik úgy a törvény, hogy a tiszteletdíj, juttatás megvonható, mérsékelhető. E szankciót kiváltó kötelezettségek, mulasztások körét, azok gyakoriságát a tiszteletdíj megvonásának, mérséklésének mértékét, annak időtartamát a képviselő-testület rendeletben határozhatja meg. Fontos szabály, hogy a rendeleti szabályozás nélkül eseti határozattal a tiszteletdíj, juttatás nem vonható meg, nem mérsékelhető.

Tiszteletdíj

A képviselő havi tiszteletdíja nem lehet több a polgármester részére megállapított illetmény, illetőleg tiszteletdíj 25 százalékánál (alapdíj), ám ha a képviselő bizottsági tag is, a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 50 százalékával növelhető. A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 50 százalékát meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető. A bizottság elnökének, a tanácsnoknak a tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 100 százalékával növelhető.

Természetbeni juttatás

A képviselő-testület természetbeni juttatásban részesítheti a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját. Ilyen juttatás lehet az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, amely a képviselő választása szerint pénzben is kifizethető, vagy önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás (a közüzemi szolgáltatások kivételével) kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, illetve a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése. Ezek a természetbeni juttatások mentesek a személyijövedelemadó-fizetés alól.

Jövedelemtérítés

A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. A térítés alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A munkavégzés alóli felmentés a testületi ülésen kívül a bizottsági üléseken való részvétel idejére is vonatkozik, ha a képviselő tagként vesz részt a bizottsági ülésen. A jövedelemtérítést egységesen, "átalányként" nem lehet megállapítani, ugyanis mindenkinek más a munkahelyi jövedelme, sőt a csupán nyugdíjából élő vagy a munkát, keresőfoglalkozást nem végző képviselőnek egyáltalán nincs jövedelemkiesése.

Több tisztség betöltése

Előfordulhat, hogy egy személy több képviselő-testületnek a tagja. Ilyenkor mindegyik testület megállapíthat tiszteletdíjat és természetbeni juttatást is a képviselő részére.

Az összeférhetetlenségi szabályok azt sem zárják ki, hogy a települési képviselő egyidejűleg a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés tagja is legyen. Az így megválasztott képviselőnek mindkét tisztségével járó feladatait el kell végeznie, így jogosult arra, hogy mindkét helyen igénybe vegye a járandóságát.

Költségtérítés

A képviselőnek a képviselői tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi, ő ítéli meg, hogy a felmerülő kiadás valóban a képviselői tevékenységgel összefüggő kiadás volt-e.

Tanácsnok

A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

A tanácsnok jogállását a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, amelyben megszabják a tanácsnokok számát és azokat az ügyköröket, amelyeket a tanácsnok felügyel. A tanácsnok a képviselő-testület által többletfeladatokat ellátó - különleges jogállású - képviselő. A törvény lehetővé teszi a tanácsnokok részére is a tiszteletdíj, a természetbeni juttatás megállapítását. Főszabály szerint a tanácsnoki tisztséget a képviselők a testület megbízatásának időtartamára hozzák létre, de a törvény nem zárja ki a rövidebb időre, meghatározott feladat felügyeletére létrehozott tisztséget sem. A tanácsnoki tisztségre adott megbízás visszavonható. A speciális státus miatt a tanácsnokra nem ruházható át képviselő-testületi hatáskör.

A képviselő-testület bizottságai

Főszabály szerint a képviselő-testület a törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét, választja meg bizottságait, így a bizottságok feladat- és hatásköre településenként eltérő lehet, igazodva a helyi adottságokhoz. Az önkormányzati szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a bizottságok számát, a bizottságok elnevezését, tagjainak számát, feladatait, a bizottságokra átruházott hatásköröket.

Kötelezően létrehozott bizottságok

A bizottság megalakításának kötelező esetei is vannak. A kétezernél nagyobb lélekszámú településen pénzügyi bizottságot kell létrehozni. A képviselő-testület köteles megalakítani a kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot, ha azt a testület kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezik. Amennyiben az önkormányzat mint fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt működtet, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni.

Ad hoc bizottságok

A képviselő-testület megbízatása (4 éves ciklus) egész időtartamára hozza létre a bizottságait, de a törvény nem zárja ki a rövidebb időre létrehozott bizottság lehetőségét. Nincs akadálya annak sem, hogy a képviselő-testület a bizottságok mellett egy-egy munkacsoportot, előkészítő bizottságot hozzon létre valamely feladat elvégzésére. Ezek az ún. ad hoc bizottságok, amelyek összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület állandó szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok. Az ad hoc bizottságok nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel az állandó bizottságok, így ezekre önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban sem részesülnek.

A bizottságok szerepe

Minden bizottság kötelezettsége előkészíteni a képviselő-testület döntéseit, majd szervezni és ellenőrizni a döntések végrehajtását. A bizottságok előzetesen megtárgyalják az előterjesztéseket, javaslatokat, majd véleményükről tájékoztatják a döntéshozatalt megelőzően a képviselő-testületet a feladatkörébe tartozó témákban. Kezdeményezhetik, hogy a testület tárgyaljon meg bizonyos kérdéseket, s konkrét előterjesztéseket is készíthetnek (a képviselő-testület ezek bármelyikét kötelező feladatként is előírhatja).

Előterjesztés, véleményezés

A képviselő-testület meghatározhatja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be. Ilyenkor a bizottság elnöke vagy a bizottság által kijelölt tagja lesz a testületi ülésen az előterjesztés (beszámoló) előadója. A bizottság munkacsoportot is létrehozhat az előterjesztés megfogalmazására, de az előterjesztésről a bizottság szavazással dönt.

A törvény arra is felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy határozza meg, milyen előterjesztések benyújtásához melyik bizottság állásfoglalása szükséges. A testület csak akkor tárgyalja meg az előterjesztéseket, ha az illetékes bizottság ezeket már véleményezte, s kialakította a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ilyenkor nem a bizottság készíti az előterjesztést, hanem csak véleményezi azt, s megfogalmazza a döntéstervezettel kapcsolatos javaslatát.

A bizottság által benyújtandó előterjesztéseket, valamint a bizottság állásfoglalását igénylő tárgyköröket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg, a konkrét előterjesztések tekintetében pedig a képviselő-testület munkaterve jelöli meg az egyes bizottságok feladatait.

Döntési kompetencia

Az önkormányzati ügyek jelentős része önkormányzati hatósági ügy. Önkormányzati rendelet a bizottságra ruházhatja a képviselő-testület hatósági jogkörét, de önállóan is kreálhat a bizottság részére hatósági döntési jogkört.

A bizottság és a hivatal

Az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában a képviselő-testület szerveként működő képviselő-testületi hivatalnak is jelentős feladatai vannak. A bizottság feladata az önkormányzati döntések előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló hivatali munkája ellenőrzése. Erre azonban csak a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt feladatkörébe tartozó ügyekben jogosult. A bizottsági ellenőrzés nem terjedhet ki a hivatal munkájának egészére. További korlátozás, hogy a bizottság csak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkát ellenőrizheti, s nem foglalkozhat az államigazgatási ügyek döntés-előkészítésével és végrehajtásával.

A bizottságnak az előbbiekben meghatározott körben és területeken csak ellenőrzési jogosítványa van, intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat, nem irányíthatja a polgármesteri hivatalt. A bizottságok nem vonhatják el a polgármestertől a hivatal irányításának jogát, és nem korlátozhatják a jegyző hivatalvezetői jogosítványait sem. Ám ha észlelik, hogy a hivatal eltér a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól, valamint sérti az önkormányzati érdekeket, illetve elmulasztja a szükséges intézkedést, kezdeményezhetik a polgármester közbelépését.

Bizottsági tagok

A bizottság képviselő-testületi tagokból és külső személyekből is választható. Indokolt, hogy a képviselő-testület válassza be a bizottságokba a jelentősebb helyi szervezetek képviselőit, a helyi viszonyokat jól ismerő más választópolgárokat is, akik közvetítik a lakossági igényeket, véleményeket.

A bizottság elnöke csak települési képviselő lehet. A képviselő-testületi tagoknak az elnökkel együtt számolva több mint felét kell alkotniuk a bizottságon belül. Nem lehet a bizottság tagja, illetve elnöke a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy a képviselő-testület hivatalának más dolgozója.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.