Munkáltatóként tudnunk kell, hogy mit követelhetünk dolgozóinktól és mire utasíthatjuk őket. A munkáltató alapvető érdeke, hogy a munkába állás pillanatától kezdve konkrétan meghatározza munkavállalója kötelességeit és feladatait. Ebben segít a munkaköri besorolás és a munkaköri leírás. E két papír arra is jó, hogy a dolgozó mulasztása után bizonyítani lehessen, hogy az elmaradt munka bizony az ő feladata lett volna.
Közalkalmazottak besorolása
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) értelmében úgy kell besorolni a közalkalmazottat, hogy a besorolás az iskolai végzettségéhez és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejéhez igazodjon. A besorolást a kinevezési okmány tartalmazza, ebben az iratban meghatározzák a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét is. Ezenkívül a kinevezési okirat főbb tartalmi elemei közé tartoznak a közalkalmazott következő magasabb besorolási és fizetési fokozatba lépésének időpontja, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölése, a közalkalmazott munkaideje és a munkavégzésre vonatkozó előírások is.
Idekapcsolódó garanciális szabály, hogy a munkáltató jogsértő besorolása ellen a közalkalmazott, a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács – a szükséges egyeztetési eljárás sikertelenségét követően – az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
Az 1997. évi költségvetésről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a besorolásra vonatkozó szabályait. A törvény hatálybalépését (1997. február 1.) követően tizenöt napon belül, tehát február 16-áig kellett újra besorolni a közalkalmazottakat. Az új szabályozás lényege az volt, hogy minden esetben a munkakörhöz jogszabályban előírt iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, doktori cím, tudományos fokozat alapján kellett besorolni a közalkalmazottat. A munkáltatónak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy a közalkalmazott által betöltött munkakörhöz a jogszabály milyen követelményt határozott meg. Az osztályba sorolásnál nem játszik szerepet, hogy a közalkalmazott hány főiskolai, egyetemi oklevéllel, középiskolai, szakmunkásképző iskolai stb. bizonyítványnyal rendelkezik, illetőleg hogy ezekben az oklevelekben, bizonyítványokban mennyi szakképzettség, szakképesítés van feltüntetve. Abban az esetben, ha különböző szintű oklevéllel, bizonyítvánnyal lehet betölteni a munkakört, a legmagasabb iskolai végzettség figyelembevételével kell elvégezni a besorolást. Például, ha a pedagógusi munkakör betölthető főiskolai végzettséggel is és egyetemi végzettséggel is, és a pedagógusnak egyetemi szintű végzettsége van, az egyetemi végzettségnek megfelelően kell kiadni a besorolást.
A közalkalmazottak besorolásánál első lépésként a munkáltatónak azt kell eldöntenie, hogy a közalkalmazottat milyen feladatra alkalmazza. Ezt pontosan meg kell határoznia a kinevezési okmányban és az ehhez kapcsolódó munkaköri leírásban. A munkakör kiválasztásánál az ellátandó feladatok mellett vizsgálni kell azt is, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e azzal az iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, amellyel őt az adott munkakörbe be lehet sorolni. Az egyes munkakörök több fizetési osztályba is tartozhatnak, ily módon itt is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a közalkalmazottat a munkakör betöltésére jogosító legmagasabb iskolai végzettsége alapján kell besorolni.
Címadományozás
A Kjt. lehetőséget biztosít a munkáltatónak, hogy az egyes közalkalmazotti osztályoktól függően főtanácsosi, tanácsosi, főmunkatársi vagy munkatársi címet adományozzon [Kjt. 39. § (3) bekezdés]. A Kjt. hatálybalépésekor valamennyi fizetési osztály tekintetében lehetőség volt címadományozásra. Ezzel szemben 1997. február 1-jétől a "B"-"D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott munkatársi, főmunkatársi, az "E"-"J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott pedig tanácsosi, főtanácsosi címre lehet jogosult. Így a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott "A" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott részére – az előbb említett időpontot követően – a munkáltató már nem adományozhat címet.
Közalkalmazottak munkaköri leírása
A közalkalmazotti munkakör rendszerint az ellátandó tevékenységet, a konkrét munkafeladatot jelenti. A kinevezési okmány tartalmazza a munkakör megnevezését (például könyvtáros), de itt nem lehet felsorolni a konkrét munkaköri feladatokat. A munkához kapcsolódó részletes utasításokat a munkaköri leírás foglalja magában, amely részletesen felsorolja az adott munkaköri feladatokat. A kinevezési okmány mellé – hogy teljes legyen a kép – csatolni kell a munkaköri leírást. A munkaköri leírás nincsen szigorú alaki követelményekhez kötve, de célszerű benne szerepeltetni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, valamint ha többen gyakorolják a munkáltatói jogkört, akkor a jogkörök pontos elhatárolását, a szükséges feladatellátáshoz kapcsolódó feladatokat, ezen belül a legfontosabb határidős feladatokat, valamint az együttműködési kapcsolatokat és a közalkalmazott által ellátandó ellenőrzési teendőket is. A leírás érvényességéhez szükséges az is, hogy a közalkalmazott a leírásban foglaltakat megértse, az utasításokat magára nézve elfogadja és erről nyilatkozatot tegyen (aláírja a munkaköri leírást). A közalkalmazott aláírása azért fontos, mert ez után lehet tőle számon kérni a feladatok elvégzését. Természetesen nem lehet megkövetelni a dolgozótól azt a feladatot, amelyet a leírás nem tartalmaz. Pontosan e passzus miatt az agyafúrt munkáltató a leírás utolsó pontjában arra kötelezi a közalkalmazottat, hogy teljesítse a munkáltató "egyéb" utasításait is. Ha ez a kitétel szerepel a leírásban, akkor a közalkalmazott köteles teljesíteni azt az utasítást is, amelyet a munkaköri leírás konkrétan nem tartalmaz.
| A kinevezésről szóló irat |
|---|
A munkáltató szerv vezetője
Az irat fejrésze:
Az irat rendelkezőrésze:
Az irat zárórésze:
|
Köztisztviselők munkaköri besorolása
A közalkalmazottakra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan itt is a kinevezés nélkülözhetetlen tartalmi elemei közé tartozik a köztisztviselő munkakörének, külön jogszabályban megállapított feladatkörének meghatározása és a köztisztviselő besorolásának (besorolási osztály, fizetési osztály) és illetményének megállapítása is. A kinevezés ezenkívül tartalmazza a besorolás jellegének (ideiglenes vagy végleges) megnevezését, a besorolási és fizetési fokozat megjelölését, a köztisztviselő besorolásánál figyelembe vett tényeket és körülményeket, a munkakör megnevezését és a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek való megfelelést vagy ezeknek átmeneti hiányát, valamint a következő magasabb besorolási és fizetési fokozatba lépés időpontjának (év, hó, nap) közlését.
Főszabály szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy köztisztviselői, ügykezelői vagy fizikai alkalmazotti feladatkörről van-e szó. Önmagában pl. a felsőfokú iskolai végzettség nem elegendő ahhoz, hogy valakit a I-es besorolási osztályba vegyenek.
1998. január 1-jétől változtak a kinevezésre vonatkozó szabályok is. Az új szabály szerint a kinevezési okmány kötelező tartalmi elemei közé a képesítési előírásokról szóló kormányrendelet alapján fel kell venni a köztisztviselő feladatkörét is, valamint a kinevezési okmányokhoz csatolni kell a munkaköri leírást is. A közszolgálati jogviták bírósági tapasztalatai alapján mindenképpen javasolható az, hogy a korábbi kinevezésekhez pótlólag csatolják a köztisztviselő munkaköri leírását.
Munkakör
A munkakört úgy kell megállapítani és megjelölni, hogy az ellátandó feladatok, illetőleg a tennivalók tekintetében kétség ne legyen. A munkakör lényegében két elemet foglal magában: a beosztást és a feladatkört. A tulajdonképpeni munkakör, illetőleg feladatkör megjelöléseket általában a besorolási feltételek adják meg a beosztásból, a munkáltatói szerv jellegéből vagy az ott, a munkahelyen folyó tevékenység körülményeiből adódó munka leírásával.
Ha a munkakör elnevezése önmagában nem ad útmutatást, valamint az adott szervnél több, azonos megnevezésű beosztás, illetve tevékenység van (mint pl. osztályvezető, előadó, ügyviteli alkalmazott, kisegítő), kívánatos a tevékenység tartalmi leírása, illetőleg megjelölése, a munkakörbe tartozó feladatok, munkák részletesebb megjelölése. Nem mindegy ugyanis, hogy az alkalmazás melyik osztály vezetésére szól, továbbá az előadó is lehet költségvetési, statisztikai, beruházási előadó stb.
Besorolási osztályok
A köztisztviselők besorolása négy besorolási osztály szerint történik. A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőket a I-es besorolási osztályba, a középiskolai végzettségű köztisztviselőket a II-es besorolási osztályba, az ügykezelőket a III-as, míg a fizikai alkalmazottakat a IV-es besorolási osztályba kell sorolni. A törvény a besorolási osztályokat fokozatokra osztotta, amelyekhez arányosan szétosztott fizetési fokozatok tartoznak. A fokozatok a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvényében emelkednek, ez biztosítja a közszolgálati pályán elérhető érdemi előrelépést.
A pályakezdő köztisztviselőt – ha első foglalkoztatási jogviszonyáról van szó – gyakornokként kell besorolni. A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő legfeljebb egy évet, míg a középiskolai végzettségű legfeljebb két évet tölt el gyakornoki besorolásban.
Az I-es besorolási osztályon belül – a gyakornokéval együtt – nyolc besorolási fokozat található. Egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó II., öt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után fogalmazó I., kilenc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után titkár II., 13 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után titkár I., 17 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos II., 21 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos I., 25 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos besorolásra jogosult.
Az I-es besorolási osztályba kell sorolni az iskolarendszerű oktatásban felsőfokú iskolai végzettséget szerzett köztisztviselőket, míg II-es besorolási osztályba a felsőfokú szaktanfolyammal rendelkezőket.
A II-es besorolási osztályon belül – a gyakornokival együtt – hat besorolási fokozatot különböztetünk meg. A pályakezdő itt is gyakornoki besorolást kap. Ezt követően két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó II., hat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után előadó I., tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó III., huszonegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó II., huszonhét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó I. besorolásra jogosult.
Köztisztviselők munkaköri leírása
A munkaköri leírás segítségével kell megállapítani azt a szakmai ismeretkört, amivel a köztisztviselőnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a munkakörét megfelelően ellássa.
A közalkalmazotti passzusokhoz hasonlóan itt is a kinevezés tartalmazza a munkakör megnevezését (például irattáros), de a munkavégzés konkrét utasításait a munkaköri leírás tartalmazza. Főszabályként a kinevezés mellé kötelező csatolni a munkaköri leírást is.
A munkaköri leírásban kell leírni a köztisztviselő konkrét feladatait, teendőit. Itt is érvényes az a szabály, hogy a leírásnak tartalmaznia kell azt a kitételt, hogy a köztisztviselő a leírásban foglaltakat megértette, az utasításokat magára nézve elfogadta. Ez azért fontos, mert ez után lehet megkövetelni a konkrét feladat teljesítését. A köztisztviselőknél sem lehet számon kérni azt a feladatot, amely a leírásban nem szerepel, kivéve ha a munkáltató az egyéb utasításainak a teljesítését is kikötötte. A munkaköri leírás elkészítéséhez nagy segítség az a hatásköri jegyzék, amelyet a Belügyminisztérium negyedévente kiad.
A munkáltató – egyoldalúan, a köztisztviselő hozzájárulása nélkül – kiegészítheti, módosíthatja a munkaköri leírást, kivéve ha az a munkakör jellegét megváltoztatja, az utóbbi esetben ugyanis közös megegyezés kell. Egyébként a munkaköri tennivalók egyértelművé tétele azért is szükséges, mert az alkalmazott ezen a munkakörön belül – azonos telephelyen, változatlan alapbérrel – más munkahelyre bármikor beosztható, illetve munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni, ha az beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá aránytalan sérelemmel nem jár és munkabére szempontjából sem hátrányos.
| Munkaköri leírás | |
|---|---|
| A munkavállaló neve: | Tiszta Tamásné |
| Munkahelye: | Rendes Város Polgármesteri Hivatala |
| Munkaköre: | takarító |
| Munkába lépés ideje: | 1998. 05. 01. |
A munkakör ellátása során betöltendő feladatok részletes leírása
A helyettesítés rendje A munkavállaló ugyanolyan munkakörbe tartozó munkatársa helyettesítésére berendelhető. A helyettesítés a gondnok utasítására történhet. Egyéb utasítások A munkavállaló feladatkörébe tartozik a fent leírt feladatokon kívül a munkáltató által meghatározott egyéb feladatok elvégzése is. |
|
| Dátum: | Polgármester, jegyző aláírása |
| A munkaköri leírást átvettem, az abban foglaltakat megértettem és azokat megtartom: | |
| Dátum: | Munkavállaló aláírása |
