Az idén valószínűleg eddigi legsikeresebb évét zárhatja a Közmunkatanács, miután 5,6 milliárd forint értékben támogatta munkanélküliek közcélú foglalkoztatását. Ez az összeg több mint másfél milliárd forinttal haladja meg az 1997-ben e célra felhasznált összeget. A jövő évi költségvetés viszont az ideinél lényegesen kevesebb pénzt irányoz elő a közmunkák támogatására.
Az idei kimagasló eredményt többek között azért sikerült elérniük a helyi közmunkatanácsoknak, mert az általános közmunkaprogram mellett 1,4 milliárd forintos külön kerettel megkezdődött az erdősítés is. Ezt az 1,4 milliárd forintot nagyrészt vízügyi igazgatóságok használhatják fel erdőtelepítési programokra. A pluszkeret létrehozásához hozzájárult a Földművelésügyi, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium is, igaz, a pénz nagy része ehhez is a Szociális és Családügyi Minisztérium keretéből származik.
Önkormányzatok a fő felhasználók
A sikeres pályázók általában községi vagy nagyközségi önkormányzatok. A programok többségében a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek vesznek részt, olyanok, akiknek iskolai végzettsége alacsony. Számukra a munkaerőpiacon a közmunkákon kívül nehezen lehet helyet találni. A szakértők szerint mintegy 10-12 milliárd forint lehet az az összeg, ami a közmunkaprogramokban évente hatékonyan felhasználható lenne. Az idén például 15-20 milliárd forintnyi igény érkezett pályázatok formájában, amiből mintegy 8 milliárdnyi volt az a kérelem, amelyet támogatni lett volna érdemes.
A pályáztatás során a kuratórium nagy figyelmet fordít arra, hogy csak valóban végigvihető programokat támogassanak, amelyekben a munkanélküliek foglalkoztatása nem öncél, szükség van a munka eredményére is. Ezért követelik meg, hogy a közmunkaprogramokat szervezők saját forrásokkal is rendelkezzenek, és a támogatás odaítélésekor alaposan mérlegelik a program pénzügyi megvalósíthatóságát.
Az idei év vége híre az, hogy előreláthatólag az eddig odaítélt 5,6 milliárd forinton túl további 800 millió forint körüli összeg jut majd közmunkára. Lapzártánkkor tartotta ülését a Közmunkatanács. Dönt arról az elképzelésről, amelynek alapján 1999. első hónapjaira hirdetnének meg pályázatot árvízkár-elhárítási munkákra. A program finanszírozásának fedezete megvan, így nagyon valószínű, hogy a pályázási lehetőség hamarosan megnyílik.
Jövő évi aggodalmak
Elképzelhető, hogy jövőre eddigi fennállásának legrosszabb esztendejét éli majd meg a közmunkaprogram. A költségvetési törvényjavaslat szerint ugyanis az erre fordítható összeg 1999-ben 2 milliárd forint lenne, ami komoly visszaesést okozhat a közmunkák szervezésében. Szakértők szerint a visszahúzó hatás nem csak közvetlenül jelentkezne. Ahol ugyanis már központi támogatással szerveztek közmunkát, a lakosság kiköveteli képviselőitől, hogy akkor is szervezzenek új akciókat, ha azokhoz nem lesz állami támogatás. A központi keret csökkentésével tehát a kormányzat nemcsak azt kockáztatja, hogy kevesebb program lesz, hanem azt is, hogy nélkülöznie kell a multiplikátor hatást, ami egyébként éppen a központi költségvetés kiadásait mérsékelhetné természetes módon.
Közmunkások az árvízvédelemben |
---|
A közhasznú munkások foglalkoztatására mindenütt nagy szükség volt, de talán a legnagyobb Tószegen, ahol a nagyközség két héten át kényszerű albérletben élt a megáradt Tiszával. Az ottani példás összefogásról és védekezésről elismeréssel szólt a helyszínre látogató Göncz Árpád köztársasági elnök is. A munkaügyi központ, tekintettel a rendkívüli helyzetre, sajátos eszközeivel – elsősorban soron kívül, gyors ügyintézéssel – igyekezett hozzájárulni az árvízvédelmi munkák eredményességéhez. A Tisza középső szakaszán novemberben levonult árhullám több helyütt is megközelítette a valaha mért legmagasabb vízszintet.
Az árvízvédelmi helyzet indokolttá tette a közhasznú foglalkoztatás kiemelt támogatását a védekezésben részt vevő Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok számára. Ennek alapján – a megyei munkaügyi tanács oldalaival történt előzetes egyeztetés szerint – az árvízveszély elhárítására bevont munkanélküliek közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatásakor a megyei munkaügyi központ a kifizetett bér és járulékai 90 százalékát vállalta át. Ezen túl a munkaügyi központ megtéríti a munkaruha és egyéni védőeszköz, valamint az előzetesen egyeztetett, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költségét is, amennyiben a kérelem erre is vonatkozott. A Tisza mentén fekvő települések közül tíz polgármesteri hivatal nyújtott be kérelmet a nyilvánvalóan közhasznú árvízvédelmi munkálatok támogatására. A kérelmek összesítése szerint a megyei munkaügyi központ 171 fő közhasznú foglalkoztatásához kereken 12 millió forint támogatást állapított meg. Segédmunkás munkakörben való foglalkoztatásra mind a tíz, míg munkaruhára, védőeszközre és munkaeszközre nyolc polgármesteri hivatal kért támogatást. A legtöbb közhasznú munkást Abádszalókon, Tiszaroffon, Tiszaburán, Kenderesen, Tószegen foglalkoztattak, számuk 19-40 között mozog. A támogatások összege 307 ezer forinttól 2,8 millió forintig terjedt. |