×

Amit ma megtehetsz...

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 12. számában (1998. december 15.)

 

Jelentős megtakarítást eredményezhet a cégeknél, ha a magasabb jövedelmű alkalmazottaik számára bizonyos juttatások – például a prémium – kifizetését elhalasztják a jövő évre. A szakértőink még számos esetben javasolják a munkaadóknak, hogy fontolják meg, mit hogyan fizetnek ki az idén és mit jövőre.

 

A dolgozói részvényjuttatás is kisebb költséggel jár a munkáltató számára 1999-ben, mint az idén – amennyiben kedvezményes formában történik. Az ingyenes részvényátadás közterhei ezzel szemben 1998-ban kisebbek, mint a jövő évben. A helyi iparűzési adó változásai arra ösztönözhetik a társaságokat, hogy még az idén minél nagyobb bevételt realizáljanak, ahol azonban nagyobb az anyagköltség, kedvezőbbek lehetnek a jövő évi szabályok. Ezek a megállapítások az adó- és tb-törvények jövő évi módosításaiból szűrhetők le. Alföldi Csaba, az Arthur Andersen adóüzletágának vezetője felhívja a figyelmet: a vállalkozóknak fel kell készülniük a termékazonosító rendszerben bekövetkező váltásra is. Noha ez csupán technikai kérdésnek tűnik, a számítógépes nyilvántartás megváltoztatásának költsége is van.

Az élőmunka költsége

A szakértők szerint a társadalombiztosítási és adójogszabályok változásával jövőre öszszességében csökken a munkaerő költsége, azaz a foglalkoztatottak után fizetendő közteher. Ez azonban csak átlagosan értelmezve van így, hiszen a személyijövedelemadó-törvény változásai (gyermekkedvezmény bevezetése, alkalmazotti kedvezmény csökkentése) következtében jelentős eltérések lesznek a keresetek nagysága, illetve a gyermekek számának függvényében.

A családi jövedelemadózás felé történő elmozdulást tükröző módosítások – az eddigi számítások alapján – azt mutatják, hogy az alacsony jövedelműek terhei nőnek, a magasabb jövedelműek terhei viszont csökkennek. Mindenképpen megállapítható azonban, hogy a munkáltatókat kedvezően érinti, hogy az általuk fizetett társadalombiztosítási járulék 39 százalékról 33 százalékra mérséklődik, és a Munkaerőpiaci Alapba is csak 3 százalékot kell befizetniük a jelenlegi 4 százalék helyett. Kedvezőtlen változás ugyanakkor, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás havi 2100 forintról 3600 forintra emelkedik, és emellett megjelenik a százalékos egészségügyi hozzájárulás is. Ez utóbbi mértéke 11 százalék lesz az úgynevezett egyéb jövedelmek (például az alapítványi kifizetések) és a külön adózó jövedelmek után, ezen belül azonban a cégautó adóját 25 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli majd.

Összességében várhatóan csökkennek a munkáltató által fizetendő közterhek, ezért Alföldi Csaba úgy látja, hogy – különösképpen a magasabb jövedelmű foglalkoztatottak esetében – a cégeknek jelentős megtakarítást eredményezhet, ha a jövő évre halasztják az év végi jutalmak, prémiumok kifizetését. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezeknél a döntéseknél figyelembe kell venni a munkaerőt terhelő öszszes költséget. Nem döntött még az Országgyűlés például arról, hogy mennyi lesz jövőre a tb-járulék fizetésének felső határa. A kormány által beterjesztett javaslat 1,852 millió forintra emelné ezt az összeghatárt.

Adójóváírás vagy adóhitel?

Közismerten fájdalmas változás az adójóváírás mértékének felezése, az eddigi 20 százalékról 10 százalékra. A kedvezmény igénybevételének felső határa is csökken, a jelenlegi havi 4200 forintról 3000 forintra. További korlátozás, hogy az adójóváírás csak azoknak jár, akiknek az éves bevallott jövedelmük nem éri el az egymillió forintot. Ennek ellenére év közben a bér adóelőlegének megállapításánál a munkáltató minden olyan magánszemély esetében figyelembe veszi az adójóváírást, aki nem kéri annak mellőzését. Tehát a munkáltatónak csak akkor nem kell beszámítania az adóelőleg fizetésénél az adójóváírás összegét, ha az alkalmazott írásban nyilatkozik arról, hogy az éves jövedelme várhatóan meghaladja a törvényi korlátot.

Amennyiben ez a nyilatkozattétel elmarad, de az adózó összes bevallott jövedelme mégis több mint egymillió forint lesz, akkor az igénybe vett adójóváírást – azaz a maximum 36 000 forintot – az adóbevalláskor egy összegben kell az APEH-hez befizetni vagy enynyivel kevesebbet lehet visszaigényelni. A törvény azonban nem mondja ki, hogy ezt az összeget kamatokkal együtt kellene visszafizetni, azaz a jogszabály e rendelkezését egyfajta adóhitelként is lehet értelmezni.

Meg kell azonban jegyezni, hogy – ha az alkalmazott éves jövedelme előreláthatóan meghaladja az egymillió forintot – a munkáltatónak csak addig kell az adójóváírást figyelembe venni az adóelőleg-levonásnál, ameddig az általa kifizetett jövedelmek az év elejétől együttesen meg nem haladják az egymillió forintot. Ezt követően azonban már – a hátralevő hónapokban – nem csökkentheti a havi kedvezmény összegével a fizetendő adót.

A dolgozói részvény

Az szja-törvény egyik új eleme, hogy a dolgozói részvény formájában megszerzett jövedelmet 35 százalékos adó terheli. Ezért az Arthur Andersen adóüzletág-vezetője azt tanácsolja, érdemes megfontolniuk a cégeknek, milyen kedvezménnyel és mikor bocsátják ki ezeket a részvényeket. Amennyiben a munkáltató kedvezményes vásárlásra nyújt lehetőséget, akkor megéri a jövő évre halasztani a tranzakciót. Idén ugyanis a dolgozói részvénynek ebben a formájában a kedvezmény összege természetbeni juttatásként adózik. Ez a teher magasabb, mint a jövő évi 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás és a – dolgozót terhelő – 35 százalékos adó. Ezzel szemben az ingyenes részvényjuttatás 1998-ban jár kisebb költséggel, hiszen csak a dolgozónak kell fizetnie 20 százalékos szja-t. Jövőre viszont az ingyenes juttatásra is ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint a kedvezményes változatra.

Ha külföldi a tulajdonos

Amennyiben külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon bejegyzett cég nyújt lehetőséget a dolgozók számára kedvezményes részvényvásárlásra az anyavállalat értékpapírjaiból, akkor az ebből származó jövedelem jövőre már progresszíven adózik, és a munkáltatónak fizetni kell utána a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást is. Ha azonban a dolgozó közvetlenül a külföldi céggel van kapcsolatban, és az anyavállalat juttatja a kedvezményhez, akkor nem a céget, hanem a dolgozót terheli az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége.

Csökkenő befektetési kedvezmény

Azoknak a befektetési szolgáltatóknak, amelyek az ígért hozamba nyereségként bekalkulálták az adóhitelt, csökkenhet a forgalmuk amiatt, hogy a befektetési adókedvezmény mértéke a jelenlegi 30 százalékról 20 százalékra mérséklődik, és a levonható összeg nem haladhatja meg az évi 200 000 forintot. A kedvezményt tehát legfeljebb évi egymillió forint befektetésállomány-növekedés után lehet figyelembe venni. Nehéz azonban megbecsülni, hogy a változásnak milyen mértékben lesz hatása az ezzel foglalkozó cégek árbevételére. Az biztos, hogy a hatás kedvezőtlen lesz, hiszen a társaságok adóoldalról limitált hozammal számolhatnak. Akinek van mobilizálható tőkéje, annak – az új szabályok ismeretében – érdemes még ebben az évben befektetnie. A hozamkülönbség azonban csak nagyobb összegnél számottevő, ugyanis a befektetési adóhitel kiszámításánál az éves átlagos befektetésállomány változását veszik figyelembe.

Egyéni vállalkozók

A januárban hatályba lépő jogszabály alapján már a beruházás időszakában levonhatók lesznek a vállalkozói osztalékalapból a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az adott adóévben felmerült kiadások. Ilyenformán akkor sem kell a vállalkozói osztalékalap azon része után 20 vagy 35 százalék adót fizetni, amelyet abban az évben tárgyi eszközre és a nem anyagi javak beruházására fordítottak, ha a beruházás üzembe helyezése még nem történt meg.

A kétszeres elszámolás elkerülése érdekében a tárgyi eszközök, illetve a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében azonban növelni kell a vállalkozói osztalékalapot a beruházási költségeknek azzal a részével, amellyel az egyéni vállalkozó korábban csökkentette az osztalékalapját.

Amennyiben elmaradna a tárgyi eszköz üzembe helyezése, akkor attól az évtől számított negyedik évben kell megnövelni a vállalkozói osztalékalapot a korábbi években csökkentő tételként elszámolt öszszeggel, amelyben első ízben mérsékelte a beruházási költséget képező kiadással az osztalékalapját. Ez a kedvezmény enyhítheti az egyéni vállalkozóknál elsősorban az átmeneti finanszírozási problémákat, vagyis a likviditási zavarokat.

Társasági adó, iparűzési adó

Jobban járnak jövőre azok a vállalkozások, amelyek a magas munkanélküliségű megyékben 3 milliárd forint feletti beruházást hajtanak végre. A foglalkoztatotti létszám növekedésének kiszámításánál ugyanis nem a beruházás üzembe helyezését, hanem a megkezdését kell figyelembe venni.

A helyi iparűzési adónál 1999-ben is lesznek változások. Eszerint az adó felső mértéke az ez évi 1,4 százalékról jövőre 1,7 százalékra, 2000-ben pedig 2 százalékra nő. Ugyanakkor az adóalap kiszámításánál a közvetlen anyagköltségnek 1999-ben 66,6 százaléka, 2000-ben pedig 100 százaléka lesz levonható az idei 33,3 százalék helyett.

Alföldi Csaba véleménye szerint érzékelhető az a kormányzati törekvés, amely arra irányul, hogy a helyhatóságok a jelenleginél nagyobb mértékben éljenek ezzel az adónemmel. Mivel az állami juttatások aránya csökken a jövő évben, várható, hogy az önkormányzatok magasabb adót vetnek ki. A társaságoknak tehát érdemes minél nagyobb elkönyvelhető bevételre szert tenni 1998-ban, hiszen az iparűzési adó jövőre várhatóan növekszik. Ez azonban nem érvényes a nagy anyagköltséggel működő vállalkozásokra, hiszen náluk akár csökkenhet is a terhelés.

Termékazonosító

Az áfa-törvény talán legtöbbször emlegetett újítása a termékazonosító rendszer megváltoztatása. Noha az elfogadott jogszabály szerint a besorolási alapelvek gyökeresen nem változnak, az áttérés nem biztos, hogy csupán technikai kérdés. A számítógépes nyilvántartást vezető vállalkozások számára – esetleges programcsere miatt – kiadással járhat ugyanis, hogy az új termékazonosító több karaktert foglal el, mint például a jelenlegi ITJ-számok. Ez abban a körben okozhat problémát a visszaigénylésnél – amennyiben nincs megfelelően feltüntetve a számlán a termékazonosító -, ahol 12, illetve 0 százalékos adókulcsot alkalmaznak.

Alföldi Csaba kiemelte azt a módosítást, amely lényegében visszaállítja az új társasági törvény hatálybalépéséig fennálló szabályokat a cégek átalakulására. Ez év június 16-tól ugyanis – elviekben – áfát kellett volna fizetni például abban az esetben, ha egy társaság jogutódlással szűnt meg, azaz beolvadt egy másik vállalkozásba. Az új áfa-törvény alapján azonban ez a tranzakció nem minősül termékértékesítésnek.

Áfa-kedvezmény a lakásépítésre

Az új áfa-törvény szerint a kormánynak még ez év december 31-ig rendeletben kell szabályoznia az új lakások építése, illetve vásárlása esetén járó adó-visszatérítési támogatás módját és részletes szabályait. Az igénybe vehető adókedvezmény legnagyobb összegét a jogszabály 400 000 forintban állapítja meg.

Kedvezőbb importszolgáltatás

Amennyiben lehetőség van rá, érdemes lehet az importszolgáltatások igénybevételével is megvárni a januárt. A jövő évben ugyanis azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeknél a teljesítés Magyarországon történik, de az eladó külföldi – a saját vállalkozásban megvalósított beruházásokhoz hasonlóan -, az adófizetési kötelezettség és az adólevonási jogosultság egy adóbevallási időszakra esik majd, tehát a két ellentétes tartalmú ügylet gyakorlatilag összevezethető lesz. Ez mindenképpen könnyíthet a cégek likviditási gondjain, ugyanis a korábbiakban egy bevallási időszaknyi csúszás volt a befizetés és a visszaigénylés között.

Külföldi munkavállalás

Több cégnél gondot okozott az utóbbi két évben, hogy a Magyarországgal kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynyel rendelkező országban magyarországi társaság által foglalkoztatott magyar munkavállaló után itthon nem kellett tb-t fizetni. Ennek következtében a külföldön töltött hónapok, esetleg évek nem számítottak szolgálati időnek, és a kint megszerzett jövedelmet sem lehetett figyelembe venni a nyugdíj meghatározásakor.

Az új tb-törvény szerint utólag is meg lehet vásárolni a külföldi foglalkoztatás időtartamának szolgálati időként való elismerését. A munkáltató ezt úgy teheti meg, hogy az akkor kifizetett alapbérre lerója az abban az időszakban érvényes mértékű nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot. A megállapodás megkötésére, illetve a befizetésre 1999. június 30-ig van lehetősége a foglalkoztatónak. Ez a megoldás a jövőben is alkalmazható lesz a külföldön tevékenykedő cégek számára, de nem utólagos, hanem folyamatos fizetéssel.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem