×

Munkanélküliek foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmények

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 11. számában (1998. november 15.)

 

A munkanélküliség csökkentésére, illetőleg a volt munkanélküliek alkalmazását elősegítendő a jogalkotók számos jogszabályt hoztak már (ilyen pl. az 1991. évi IV. törvény vagy az 1117/1995. Korm. határozat, valamint a jelenleg hatályos adótörvények). E jogszabályok természetesen a munkaadó és a korábban munkanélküli munkavállaló közötti viszonyt szabályozzák, megfelelő támogatást nyújtva a munkaadónak, ha korábban munkanélküli személyt foglalkoztat.

 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján a munkaadónak lehetősége van különböző támogatások igénybevételére. A törvény alapelvei szerint minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak (a szervezeti formától függetlenül) joga van a munkaerő-piaci szervezet szolgáltatásainak ingyenes igénybevételéhez.

A munkaerő-piaci szerv köteles jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni a hozzá forduló munkavállalót, valamint munkaadót, ezenkívül a szervezet a támogatottak igényeinek érvényesítéséhez segítséget is nyújthat.

A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás

A munkaadó részére – legfeljebb egyévi időtartamra – a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő támogatás nyújtható. Ahhoz, hogy ezt a támogatást a munkaadó megkapja a következő feltételeknek kell együttesen fennállniuk:

  • a munkaadó vállalja a legalább hat hónapja – pályakezdő esetében legalább három hónapja – munkanélküli személynek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt az illető munkaviszonyát nem szünteti meg, és
  • a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá
  • kötelezettséget vállal arra, hogy a működésével összefüggő okból nem mond fel a dolgozónak.

Közhasznú munkavégzés támogatása

A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékáig támogatás nyújtható, ha a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül. A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg.

A közhasznú társaság részére ilyen támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását – foglalkoztatottai számának, a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított bővítésével – nem üzletszerű gazdasági tevékenységében végzi.

Közhasznú munkavégzési támogatásban elsősorban azt a munkaadót kell részesíteni, aki munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő munkanélküli foglalkoztatását vállalja. Annak a települési önkormányzatnak, amely jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélkülinek a fentiek szerinti foglalkoztatását vállalja, a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70 százalékát térítheti meg.

Abban a kivételes esetben, ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál, a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatják meg.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

Ilyen támogatás alapján a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő öszszeg átvállalható részben vagy egészben legfeljebb egyévi idő-tartamra.

Támogatás csak annak a magánszemély munkaadónak nyújtható, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező, jövedelempótló támogatásban részesülő vagy olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli-ellátásra e törvény alapján nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása keresőtevékenység miatt szünetel. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint a fenti rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.

Az előző jogszabályon kívül az Flt.-ben is található támogatási lehetőség olyan, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszközök bővítéséhez nyújtható, amely normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza. Ugyanilyen támogatás nyújtható a külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására.

Munkatapasztalat-szerzés támogatása

A munkaügyi központ támogatást nyújthat annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy a szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, és legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.

E támogatás olyan pályakezdő munkanélküli – a kérelem beadását követően kezdődő – munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra a pályakezdő részére járó munkabérnek (illetménynek) 50-100 százalékig terjedő mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke – a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 100 százalékában történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzett-ségű pályakezdő esetében kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét. Ha a támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabérnél (illetménynél) alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. A fenti támogatáson kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető.

Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatása esetén a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás.

A Munkaerőpiaci Alap bevételei

A fenti támogatások pontosabb megértéséhez szükséges részletezni a Munkaerőpiaci Alap részére járó bevételeket.

Munkaadói járulék

A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20. §-a szerint – társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem 4 százalékát köteles fizetni. A fizetési kötelezettség mértéke 1998. július 1-je előtt 4,2 százalék volt, első ízben az 1998. július hónapra vonatkozó munkaadói járulékfizetési kötelezettség tekintetében kellett alkalmazni a jelenlegi szabályt.

Munkavállalói járulék

A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.

Rehabilitációs hozzájárulás

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 1998-ban tizenegyezer forint. Az ezt követő időszakban a hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év – KSH által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka.

A fizetési kötelezettségek teljesítése

A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára. A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le és fizeti meg, valamint saját bevallása keretében vallja be. A munkaadó mindkét járulékot az elszámolt hónapot követő hó 20-áig köteles befizetni. Az adóhatóság a munkaadók által befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Munkaerőpiaci Alap javára folyamatosan utalja át. Ha a munkaadó külföldi, akkor az általa megállapított munkaadói, továbbá az általa megállapított és levont munkavállalói járulékot közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap számlájára fizeti be.

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésre kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett „Rehabilitációs hozzájárulás" számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a tárgyévet megelőző év tényleges kötelezettségének 25 százaléka. Az előleg öszszegét a gazdálkodó szervezet maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.

Adótörvényekben található kedvezmények

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja tv.) is tartalmaz adókedvezményeket a munkanélkülieket foglalkoztatók javára. E jogszabály szerint a mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek, továbbá annak az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizetőtől származik, az e tevékenységéből származó jövedelméből negyedévenként adóelőleget kell fizetnie. A mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az e tevékenységéből származó bevételét a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havi 3000 forinttal csökkentheti minden megkezdett hónap után. A korábban munkanélküli személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az ilyen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék öszszegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.

Ha a munkanélküli-járadékban részesülő személy az szja tv. 3. §-ának 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőként folytat keresőtevékenységet, akkor az ebből a tevékenységéből származó jövedelemként az éves bevételének az szja tv. 53/A §-ában meghatározott költséghányaddal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Ha az így megállapított éves jövedelem egy hónapra jutó öszszege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, köteles az adóévben felvett munkanélküli járadékot visszafizetni.

Adókedvezmények a társaságoknál

Az előbbiekhez hasonló rendelkezést találunk a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-ában, amely szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korábban munkanélküli személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségként való elszámolásán túl. Természetesen az adózó akkor alkalmazhatja ezt a passzust, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

Egy másik kedvezmény szerint a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató személy megváltozott munkaképességű munkavállalóként minden megkezdett hónap után havi 3000 forinttal csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve hogy az adózó mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól.

Pálkovács Attila
Fogalommeghatározások
  1. Munkanélkülinek azt a személyt kell tekinteni, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – munkaviszonyban nem áll, egyéb keresőtevékenységet sem folytat. Ezenkívül a munkanélküli a munkaügyi központ nyilvántartásában kell szerepeljen.
  2. Azonos munkakörnek minősül a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.
  3. Célszervezet a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató, a pénzügyminiszter által a népjóléti miniszterrel egyetértésben a teljes adóévre ilyennek kijelölt belföldi személy.
  4. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően
    1. legalább hat hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy
    2. foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli-ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy
    3. a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, azzal hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.
  5. Rövid időtartamú munka az olyan, a munkaügyi központ által felajánlott, vagy a munkanélküli által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg.
  6. Megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni, akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint – legalább a 40 százalékot eléri, vagy aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de – foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem