×

Munkahelyi dohányzás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)

 

Magyarországon mindenkinek joga van az egészséges környezethez – azonban mindenki szabadon rombolhatja is saját egészségét. A dohányzás joga általában megilleti a munkavállalót, azonban a jogszabályok és a munkaadók korlátot szabhatnak a dolgozó káros szenvedélyének.

 

Alkotmányos jogok

Az alkotmányban foglalt – és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának szövegével összhangban álló – rendelkezések alapján a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezen túl alaptörvényünk szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Ezt a jogot a jogszabályalkotók – többek között – munkavédelmi és egészségvédelmi normákkal biztosítják. A munkáltatók az egészségvédelmi jogszabályokban biztosított joguknál fogva előírhatnak dohányzási tilalmat a munkahely egész területére – vagy kijelölhetnek dohányzásra szolgáló helyeket.

Az állam felelős a lakosság egészségi állapotáért, különösen azért, hogy lehetővé váljon a közösségek és az egyének számára egészségi állapotuk megőrzése és védelme. Az állam kötelezettségét képezi különösen az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés alapvető feltételeinek biztosítása, valamint a közérdek védelme az egyéni érdekekkel szemben. A dohányzás joga ugyan mindenkit megillet, de az egyén káros szenvedélyének egy egész közösséget nem lehet alárendelni, így a munkahelyeken a közérdek védelmében lehetőség van a dohányzási tilalomra.

Az állami egészségmegőrzési feladat biztosítja a dohányzási ártalmakban szenvedők gyógyíttatását is. A betegségben szenvedőket attól függetlenül megilleti a gyógykezelés joga, hogy aktív vagy passzív dohányzás miatt sérült meg az egészségük. A dohányzók többsége tisztában van a dohányzás ártalmaival, mégis minden harmadik magyar felnőtt – minden második férfi és minden negyedik nő – dohányzik. Magyarországon körülbelül 25 ezer ember hal meg évente a dohányzással ok-okozati összefüggésben álló betegségek következtében, egy másik adat szerint a társadalombiztosításnak a tavalyi évben 90 milliárd forintjába került a dohányzás miatti betegségek kezelése, gyógyíttatása. Ilyen népességfogyás és ekkora összegű kiadás láttán elgondolkoztató, hogy a törvényhozók eddig miért nem kívántak erélyesebben fellépni a dohányzás ellen.

Jön az új törvény!

A kormány idén őszre ígérte a nemdohányzók védelméről szóló törvény megalkotását. A dohányos lobby vereségét jelzi, hogy a jogszabályalkotó törvényi szinten kívánja szabályozni a kérdést. Az új szabályozás hatálybalépésétől azt várják, hogy megszigorítsa a dohányzás feltételeit a munkahelyeken és azokon kívül (közterületeken, tömegközlekedési eszközökön, vendéglátóiparban stb.) is. Az új törvény szigorára jellemző, hogy dohányzásra kijelölni csak azt a zárt légterű helyiséget lehet majd, amely rendelkezik folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldással.

Dohányzás a munkahelyeken

A munkahelyi dohányzás jelenleg hatályos szabályait a 35/1996. BM rendelet tartalmazza. E jogszabály rendelkezései szerint nem szabad dohányozni az „A"-„C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat táblával (felirattal), illetőleg piktogrammal (áthúzott égő cigaretta) kell jelölni. Nem szabad dohányozni, nyílt lángot használni az „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a „C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén sem. Tilos égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást olyan helyre tenni vagy dobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Az előbbi tilalmakon kívül arra is lehetőség van, hogy a munkáltató – saját belátása szerint – külön dohányzási tilalmat rendeljen el. Munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodhatnak.

Füstölgés a mezőgazdaságban

Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a munkáltató köteles a gabonatáblától legalább 15 méterre, az éghető anyagtól és a növényzettől elzárt dohányzóhelyet kijelölni. A munkáltató köteles továbbá a kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt elhelyezni. Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méterre, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A munkáltató azért is felel, hogy a tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál táblákkal megjelöljék.

Munkáltatói feladatok

A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek – állampolgárságuktól függetlenül – joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről a munkáltatónak – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – kötelessége gondoskodni. A munkaadó ezenkívül köteles biztosítani minden munkavállaló részére a munkahely és a munka jellegének megfelelő tisztálkodási és egészségügyi feltételeket is. A munkahely és a munka jellegének megfelelően a munkáltatónak gondoskodnia kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák. Ezek a rendelkezések összhangban állnak az Európai Közösség irányelveivel, a nemzetközi munkaügyi egyezményekben és ajánlásokban foglaltakkal.

Dohányzóhelyek, – helyiségek kijelölése

A nemdohányzók védelméről minden munkahelyen dohányzóhelyek, -helyiségek kijelölésével kell gondoskodni. Azokon a munkahelyeken, ahol a dohányzás a jogszabályok szerint nem tilos, és ahol a káros szenvedélyt a munkaadó is eltűri, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. A munkáltató szabad belátása szerint jelölheti ki a munkahelyi dohányzóhelyeket vagy dohányzóhelyiségeket, de a dohányzásra kijelölt helyiség zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a folyamatos légcsere biztosított. Természetesen olyan helyet vagy helyiséget célszerű kijelölni, ahol kizárólag dohányosok dolgoznak vagy tartózkodnak. A munkaadónak ügyelnie kell a kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségéről, mert annak állapotát a tűzvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrizheti. A munkaadó olyan zárt térben is megtilthatja a dohányzást, ahol kizárólag dohányos munkavállalók dolgoznak – ha ez a munkahelyi közösség érdeke. Ugyanakkor a munkaadó figyelmének ki kell terjednie a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre is. E szabály szerint a munkaadó nemcsak a dolgozóinak védelméről köteles gondoskodni, hanem a dolgozóival kapcsolatba lépő külső személyek védelméről is. Ilyen „kívülálló" lehet az étterem vendége vagy a hivatal ügyfele is. A nemdohányos dolgozókat az a szabály is védi, hogy az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményei helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat, tehát az egészségtelen munkakörülményeket (például dohányfüstös irodát) pénzben kompenzálni tilos.

Felügyeleti intézkedések

Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályainak megtartását a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség segíti és ellenőrzi. A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség munkatársa jogosult valamennyi munkahelyen – külön engedély és előzetes értesítés nélkül – ellenőrzést tartani. Amennyiben a felügyelőség ellenőrei szabálytalanságot derítenek fel, akkor jogosultak a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályainak megtartására. Súlyos szabálytalanság esetén a felügyelet a munkáltatóra bírságot is kiszabhat.

Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy számára a munkáltató egészségtelen – dohányfüsttől teli – munkahelyet biztosít, akkor jogosult a felügyeletnél panaszt tenni. A dolgozót védi, hogy fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért hátrány nem érheti.

A munkavédelmi képviselő

Ha a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma a 10 főt, vagy a döntően nem fizikai jellegű tevékenységet folytató munkáltatónál a 20 főt meghaladja, a munkavállalók jogosultak maguk közül képviselőt választani az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére. A munkavédelmi képviselő felléphet munkaadójánál a nemdohányos dolgozók egészségének védelmében, vagy ha ez nem vezet eredményre, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnél eljárást kezdeményezhet a munkáltató ellen.

V. M.
Kis kitekintés
A hetvenes években olyan erős dohányzás elleni kampány indult az USA-ban, hogy az egy kisebbfajta forradalomnak is beillett. A dohányzás őshazájában élők a hatalmas kampány hatására leszoktak káros szenvedélyükről – mára csak a filmek negatív szereplői füstölögnek az államokban. Az amerikai dohányipar képtelen volt megemészteni a kudarcot, ezért új piacok után nézett. A káros szenvedély exportálása Kelet-Európába és Ázsiába tökéletesen sikerült – a multik megnyugodhattak.

Tőlünk nyugatra is megindult a dohányzás elleni kampány – igaz, nem anynyira erősen és kevésbé bigottan, mint az USA-ban. A skandináv államokban jelentősen visszaesett a bagózás, Nagy-Britanniában pedig szinte teljesen eltűnt. A szigetországban olyan erélyesen léptek fel a nemdohányzók védelmében, hogy mára szinte nincsen olyan étterem vagy hivatal, ahol füstölögni lehet. A brit törvények szerint még az utcán, közterületeken sem lehet dohányozni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem