A hitelt igénylő munkaadók gyakran szembesülnek azzal, hogy a pénzintézetek számtalan módon kívánják biztosítani a pénzkölcsön megfelelő törlesztését, ezzel is csökkentve a hitelezés kockázatát. Cikkünkben e garanciarendszer elemeit ismertetjük, kiemelve a hozzájuk kapcsolódó alapvető kötelezettségeket.
A hitelintézeteknek nemcsak a velük szemben fennálló követelések azonnali kielégítésére kell képesnek lenniük, hanem arra is, hogy eszközeik értéke mindenkor meghaladja az összes kötelezettségük értékét. A hitelintézetek jelentős idegen forrást vonnak be működésük során, forrásaik összetételében viszonylag kevés a saját tőke, ezért hatványozottabban jelentkezik a biztonságos működés követelménye, hiszen idegen tőkét kockáztatnak, nem a tulajdonos tőkéjét. A prudens működést hivatottak szolgálni a hitelintézetek belső szabályzatai, az ezekre épülő szerződésminták és a különféle biztosítékok.
A hitelintézetek által alkalmazott biztosítékok egy része szerepel a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Szerződést biztosító mellékkötelezettségek című fejezetében, mint például a kezesség, a zálogjog, a bankgarancia, az óvadék. A biztosítékok köre azonban ennél tágabb, mert adott esetben biztosítékként alkalmazható a vételi jog (opció), az engedményezés, illetve a számlaterhelés jogának kikötése.
A biztosítékokat két nagy csoportra oszthatjuk: dologi és személyi biztosítékokra. Személyi biztosítéknál az adós személyétől különböző, más személy válik a követelés, illetve a tartozás másodlagos kötelezettjévé. Dologi biztosítékról akkor beszélünk, amikor meghatározott vagyontárgyak, illetve jogok szolgálnak a követelés kielégítésére. Személyi biztosítékok a kezesség, a bankgarancia, az engedményezés. Dologi biztosítékok a zálogjog, az óvadék, az opció.
A biztosítékok járulékos, másodlagos jellegűek, nem módosítják az adósnak az alapszerződésből fakadó kötelezettségeit és a hitelintézet jogait. Az adós a biztosíték ellenére továbbra is köteles megfizetni a tartozását, a hitelintézet pedig jogosult követelni a teljesítést. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását. Amennyiben a hiteladós esedékességkor nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, sor kerül a biztosítékok érvényesítésére.
1. Kezesség
Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni a jogosultnak. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezesség folytán megnövekszik a kötelezettség teljesítéséért felelős személyek száma, ami növeli a követelés vagyoni fedezetét. Ebben nyilvánul meg a kezesség biztosítékszerepe. Feltételes és jövőbeli követelés is biztosítható kezességgel.
A kezességre irányuló megállapodás a kezes és a jogosult között jön létre, ezért ha a kötelezett állapodik meg valakivel arra nézve, hogy az kezességet vállal a tartozásáért, ez még nem kezesség. A követelés kötelezettje is köthet mással szerződést arra vonatkozóan, hogy ez utóbbi kezességet" vállal a tartozásáért, ez azonban valójában nem kezesség, ilyenkor ugyanis nincs jogviszony a jogosult és a teljesítést vállaló személy között.
A kezességvállalás formája
A Polgári Törvénykönyv a bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében úgy rendelkezik, hogy kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A törvény nem a kezességi szerződés írásba foglalásáról, hanem a kezességvállalás írásbeli alakjáról rendelkezik. Mindebből következik, hogy a kezességvállalás elfogadása történhet szóban vagy ráutaló magatartással is. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a kölcsönszerződés megkötése előtt kitöltött hiteligénylés és annak készfizető kezeskénti aláírása elegendő a kezesség létrejöttéhez.
A kezesség terjedelme
A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes csak akkor felel a perköltségért és a végrehajtási költségekért, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. A kezes helytállási kötelezettsége nem terjed ki a szerződésszegéssel okozott kár (pl. az elmaradt haszon) megtérítésére, a késedelmi kamatra azonban igen.
A kötelezettség csökkenésével megfelelően csökken a kezes helytállási kötelezettsége is, a kötelezettség megszűnésével pedig a kezesség is megszűnik.
A kezes érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A tartozás megfizetésére adott halasztás vagy a tartozás elengedése a kezes javára is szolgál. A kezes élhet az őt saját személyében megillető kifogásokkal is. Ha a jogosult másra engedményezi a követelését, ez a kezes szempontjából nem jelenti a helytállási kötelezettségének megnehezülését, ezért ilyen engedményezésnek helye lehet, hacsak nincs ezzel ellentétes szerződési kikötés. A tartozás átvállalása azonban megszünteti a kezességét, kivéve ha ahhoz a kezes hozzájárul.
A szerződés módosítása esetén a tartalmában vagy jogcímében megváltozott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló kezesség is fennmarad, de a kezes helyzete – hozzájárulása nélkül – nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásai is fennmaradnak.
Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Ez azt jelenti, hogy a jogosult bármelyik kezestől követelheti a teljesítést, vagy pedig egyidejűleg valamennyiük ellen fordulhat.
Regresszigény
Amennyiben a kezes kielégíti a jogosultat, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási jogokkal együtt rá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a rá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. A kezes a rá átszálló jogokat csak azokkal szemben érvényesítheti, akik őt megelőzően nyújtottak biztosítékot, nem érvényesítheti viszont a későbbi biztosítéknyújtókkal szemben. Az említett jogok a keletkezett megtérítési igények erejéig szállnak át a kötelezett helyett teljesítő kezesre.
A kezesség fajtái
Egyszerű kezesség
A kezesség lehet egyszerű és készfizető. Kétség esetében mindig egyszerű kezességet kell feltételezni. Ennek lényege, hogy a kezes úgynevezett sortartási kifogást emelhet mindaddig, amíg a jogosult nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan a kötelezettől. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. (Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.)
Behajthatatlannak kell tekinteni azt a követelést, amelyhez a jogosult nem juthat hozzá olyan feltételek mellett, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor szem előtt tartottak. A behajthatatlanság abban az esetben is megállapítható, ha a tényleges behajtás üteme mellett a jogosult csak az érdekei súlyos sérelmével juthatna kielégítéshez. Nemcsak a kötelezett, hanem a kezes számára is lehet részletfizetést engedélyezni a tartozás megfizetésére. Amennyiben a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, a jogosult közvetlenül fordulhat az egyszerű kezes ellen is.
Kezesség a leányvállalatért
A leányvállalat és az azt létesítő jogi személy – mint kezes – együttesen perelhető, de egyetemlegesen nem marasztalható. A létesítő jogi személy marasztalásának csak feltételesen – a leányvállalattal szemben megkísérelt behajtás eredménytelenségének igazolásától függően – van helye. Az együttes perlés lehetősége nem érinti a kezesi felelősség jellegét, azaz nem szünteti meg az ún. egyszerű kezes másodlagos felelősségét.
Készfizető kezesség
Készfizető kezességnél a kezes nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a követelés behajtását. (Nincs kötelező sortartás.) A kezesség csak akkor készfizető, ha a felek így állapodtak meg, vagy ha kár megtérítéséért vállalták a kezességet. A bank mindig készfizető kezes. A jogosult akár a kötelezett, akár a kezes, akár pedig mindkettőjük ellen fordulhat. Együttes perlés esetén a kötelezett és a kezes egyetemleges marasztalásának van helye, amely mindkettőjükkel szemben megadja a végrehajtás lehetőségét is.
Minthogy a készfizető kezes nem élhet sortartási kifogással, így a vele szemben támasztott igény elbírálásának nem előkérdése a főkötelezett elleni igényérvényesítés.
Váltókezesség
A váltó összegének kifizetését – egészben vagy részben – váltókezességgel lehet biztosítani, ami nem azonos a polgári jogi kezességgel. A váltókezességet a váltóra vagy a toldatra kell írni. A kezességet vállalok" vagy ezzel azonos értelmű nyilatkozat mellett célszerű feltüntetni, hogy kiért vállalták a kezességet. A feltüntetés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az idegen váltó kibocsátójáért, illetve a saját váltó kiállítójáért vállalták a kezességet. A váltó előlapjára írt puszta aláírást is kezességnek kell tekinteni, kivéve a címzett és a kibocsátó aláírását. A váltókezes kötelessége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta. A váltóbirtokosnak a kezessel szemben fennálló követelését maga az értékpapír testesíti meg, követelése tehát a váltón alapul. Ha a fent említett formai követelmények nem valósulnak meg, akkor érvényes váltói kezességvállalás nem történt, így a felek között érvényes kezességi szerződés sem jön létre.
2. Bankgarancia
A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek.
Alapjogviszony
A bankgaranciánál három jogviszonyról és jogviszonyonként két-két szereplőről beszélhetünk.
Az egyik jogviszony az alapjogviszony. Itt az egyik szerződő fél a bank megbízója, az adós. A másik szerződő fél a bankgarancia-nyilatkozat kedvezményezettje, az alapjogviszonyban a hitelező. Gyakori alapjogviszony a kölcsön, az adásvételi, a vállalkozási és a különféle szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint a fuvarozási és szállítmányozási szerződés.
Megbízási jogviszony
A másik jogviszony a megbízási jogviszony, amely a bank és az adós között jön létre, s arra irányul, hogy a bank adja ki a kötelezettségvállaló nyilatkozatot. A megbízással a megbízó általában szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti. A megbízás tartalmának meg kell egyeznie az alapszerződés előírásaival. A bank nem vizsgálja az alapszerződést, rá ugyanis nem az, hanem a kapott megbízás feltételei az irányadók. Ha a bank eltérést tapasztal a megbízás és az alapjául szolgáló szerződés között, fel kell erre hívnia a megbízó figyelmét, s kérnie kell, hogy a megbízó tegye egyértelművé a félreérthető megbízást.
Bankgarancia-nyilatkozat
A harmadik jogviszony a bankgarancia-nyilatkozat alapján keletkező jogviszony, a garánsbank és a kedvezményezett között. Ha a kötelezett az alapszerződésnek megfelelően adta meg a megbízásait, a nyilatkozatoknak meg kell egyezniük az alap-jogviszonybeli szerződés feltételeivel.
A bank a saját nevében, de a garanciamegbízó megbízásából és utasításai szerint állítja ki a garanciát. A megbízásnak tartalmaznia kell:
- a biztosított alapjogviszony pontos megjelölését,
- a garancia kedvezményezettjének megnevezését,
- a garancia fajtájára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket,
- a garancia határidejét,
- a garancia kedvezményezetthez történő eljuttatásának módját, és
- adott esetben a közvetett garanciára vonatkozó utasítást.
A megbízási szerződésben rendelkezni kell a bank részére fizetendő garanciadíjról is. A garanciadíjat a garanciaösszeg százalékában szokás megállapítani a garancia kibocsátási körülményeinek figyelembevételével.
A bankgarancia-nyilatkozatban a garánsbanknak nyilatkoznia kell arról, hogy tudomása van a megbízó és a kedvezményezett közötti szerződésről, amelynek alapján megbízójának a kedvezményezettel szemben meghatározott összegű és esedékességű fizetési kötelezettsége áll fenn.
Figyelni kell a garancia – a fizetési kötelezettség – érvényességi idejére, ügyelni kell arra, hogy a garancia érvényességi időpontja későbbi legyen, mint a főkötelezettség lejáratának időpontja, azért hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a garancia igénybevételéhez.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a garanciavállalás összegét vagy annak felső határát és azt a nyilatkozatot, hogy a bank a garancia érvényességi ideje alatt az alapszerződés vizsgálata nélkül, a kötelezett helyett milyen feltételek (meghatározott esemény bekövetkezése vagy elmaradása, a nyilatkozatban felsorolt okmányok benyújtása) mellett fizet. Meg kell határozni az igényérvényesítés módját is. A garancia csak abban az esetben szolgál biztosítékul, ha visszavonhatatlan. A nyilatkozatban erre is utalni kell.
A bankgarancia szerződést biztosító mellékkötelezettség, ezért csak olyan szerződéshez kapcsolódóan lehet kiadni, amely még nem szűnt meg. Megszűnt vagy létre sem jött szerződéshez kapcsolódóan a bíróság ítélete alapján sem létesülhet bankgarancia.
A bank által adott szándéknyilatkozat arról, hogy meghatározott feltételek esetén bankgaranciát nyújt, a fent említett feltételek hiánya esetén bankgarancia, sem tartozásátvállalás jogcímén nem jogosítja fel a másik felet követelés érvényesítésére a bankkal szemben.
| A bankgarancia fajtái a biztosítás tárgya szerint |
|---|
Ha a biztosítás tárgyát vesszük figyelembe, a bankgarancia következő három típusát különböztethetjük meg:
Az ajánlati garancia ma már szinte minden versenytárgyalás velejárója. A pályázat kiírói pályázati feltételként követelik meg a résztvevőktől, hogy bank garantálja a pályázatban vállalt kötelezettségek megtartását. A versenytárgyalást kiíró fél biztosítja magát arra az esetre is, ha a pályázó a versenytárgyalás megnyerése után nem akarja megkötni a szerződést, illetve nem szolgáltatja az egyéb garanciákat. A teljesítési garancia több garancia együttes vállalását jelenti, amelynek célja a hibás teljesítés vagy a nemteljesítés elleni védelem. Amennyiben részteljesítésre is van mód, úgy a teljesítési garancia megköthető az egyes részteljesítésekre is. A visszafizetési garancia biztosítja a már kifizetett előleg, illetve foglaló visszafizetését arra az esetre, ha a kötelezett nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. |
Garanciaidő
A garanciakötelezettség ellenkező megállapodás hiányában nem mondható fel egyoldalúan, és sok esetben határidőhöz kötik. Ilyenkor a garancia csak az adott határidőig vehető igénybe, és annak lejáratával megszűnik a bank kötelezettsége.
A garancia igénybevételére vonatkozó nyilatkozatra akkor lehet jogot alapítani, ha az a garancia lejárta előtt megérkezik a kedvezményezetthez. A garancia futamidejének lejárta adott esetben jogvesztő határidő is lehet, így annak meghosszabbítására nincs mód. A postai futamidő kockázatát kizárólag a kedvezményezett viseli.
| A bankgarancia fajtái az igénybevétel módja szerint |
|---|
|
Az első követelésre szóló garancia esetében a bank azonnal, feltétel nélkül köteles fizetni a kedvezményezett első követelésére.
A feltételhez kötött garancia körében a bank meghatározott dokumentumok, bizonylatok, határozatok benyújtásához, illetve nyilatkozat megtételéhez köti a teljesítést. A közvetett garancia a garanciamegbízó rendelkezése alapján jön létre, amikor az első bank garanciamegbízást ad a kedvezményezett székhelye szerinti banknak, amelyet az a saját joga szerint köteles végrehajtani. Ilyenkor az első bank csupán közvetett módon, a második bank útján nyújt garanciát a kedvezményezett részére. A létrejövő garanciaszerződésre így a kedvezményezett helyi joga irányadó. A közvetlen garanciánál a második bank csupán továbbítja a hitelező követelését az eredetileg megbízott bank felé, illetve a garanciaösszeget a kedvezményezett részére. A másodikként közbekapcsolt bank feladata ilyenkor a személyek és aláírások azonosítása. Ha a második bank tartozásátvállalással kötelezi magát a megbízott bank által vállalt garancia kifizetésére, a két bank egyetemlegesen felel, és a hitelező szabadon választhat, kitől kérjen teljesítést. Ha nem egyenlítik ki azonnal az export ellenértékét (nyitott számla ellenében történő szállítás), a már teljesített, de még ki nem fizetett részletek biztosítására a bank fizetési garanciát nyújthat az exportőr részére, amely valójában fordított előjelű teljesítési garancia. Fizetési garancia gyakran fordul elő az olajkereskedelemben, illetve a hitel- és kölcsönügyletekben. A konzorciálgarancia esetében a garancia összege olyan magas, hogy egyetlen bank sem akarja egyedül a rizikót vállalni, ezért több bank együttesen vállal garanciát. |
Helytállási kötelezettség
A bank teljesítési kötelezettsége független a biztosított kötelezettség fennállásától. A bank nem jogosult a kedvezményezettel szemben a fő kötelmi jogviszonyból származó kifogások érvényesítésére. A bank a garanciamegbízó terhére teljesíti fizetési kötelezettségét, így annak visszakövetelésére is csak a megbízó jogosult. A cél: előbb fizetni, aztán pereskedni. Ez a forma az esetleges jogvitákban a hitelező (kedvezményezett) részére az alperes kedvezőbb pozícióját, a banknak a főszerződéstől való függetlenségét biztosítja. A garanciára benyújtott okmányok nem állhatnak egymással ellentmondásban.
3. Engedményezés
A jogosult szerződéssel másra átruházhatja a követelését (engedményezés). Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. Az engedményezésről értesíteni kell a kötelezettet, aki az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.
Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet. Az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett. Ha a kötelezett az engedményezés és az erről való értesítés ellenére a korábbi jogosultnak fizet, az új jogosult ezen alapuló kártérítési igénye a kötelezettel szemben a jogellenes fizetés időpontjában válik esedékessé.
Az adós helyzete
Az engedményezéshez nincs szükség a kötelezett hozzájárulására, mert a jogosult személyében anélkül következik be változás, hogy ez érintené, súlyosbítaná a kötelezett helyzetét. Az engedményes ugyanis nem szerezhet az engedményezéssel több jogot, mint amennyi magát az engedményezőt megilleti. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A kötelezett azonban az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat, és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értékesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
Az engedményezés nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, így nem járulékos jellegű. A kötelezett hivatkozhat mindazokra a kifogásokra, amelyekre az engedményezővel szemben hivatkozhatott volna, de nem hivatkozhat olyanokra, amelyek az engedményező és az engedményes jogviszonyára vonatkoznak.
Az engedményező felelőssége
Az engedményező – az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért, kivéve ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre, vagy ha felelőssége egyébként kizárt.
Ezek a szabályok a visszterhes engedményesre vonatkoznak, és háttérszabályként az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ingyenes engedményezés esetén az ajándékozás szabályai az irányadók, az engedményező csak szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásáért tartozik felelősséggel. A hitelintézetek és ügyfeleik kapcsolatában a visszterhes engedményezés szabályai érvényesülnek.
Az engedményezési szerződés
Az engedmény tárgya lehet fennálló vagy a jövőben keletkező, lejárt vagy a jövőben lejáró, valamint feltételes követelés is. Nincs akadálya a követelés részbeni engedményezésének sem.
Az engedményezésre irányuló szerződés írásban és szóban is érvényesen létrejöhet. Elvileg az sem kizárt, hogy a felek ráutaló magatartással fejezzék ki az engedményezésre, illetőleg az annak elfogadására irányuló akaratukat. Nem lehet engedményezni a követelést, ha azt jogszabály, a kötelezett és a jogosult megállapodása vagy a szolgáltatás természete kizárja.
Az engedményezést tartalmazó megállapodásban határozottan és pontosan meg kell jelölni azt a követelést, amelyre az engedményezés vonatkozik. Az engedményezett követelések azonosítását szolgálja a vonatkozó számlaszámok és esedékességi időpontok feltüntetése. A kamat a pénzkövetelés járuléka, ebből a jellegéből azonban nem következik, hogy az engedményezés erre vonatkozó kifejezett megállapodás nélkül is kiterjed az engedményezett pénzkövetelés kamatára. A kamatok engedményezéséről külön meg kell állapodni. Ez a szabály azonban csak az engedményezés előtt keletkezett késedelmi kamatokra vonatkozik. Az engedményezés után esedékessé váló kamatok külön kikötés hiányában is megilletik az engedményest.
Az engedményezési szerződés nem tartós jogviszony, a követelés átruházásával a szerződés teljesedésbe megy. Mindebből következik, hogy ha a cég még a felszámolási eljárás megindítása előtt joghatályosan engedményezi a követelését, a felszámoló nem mondhatja fel az engedményezésre vonatkozó, teljesedésbe ment megállapodást.
4. Óvadék
Az óvadék (kaució) fedezetet, kielégítési alapot biztosít a jogosult számára a kötelezett szerződésszegése esetére. Az óvadék lehetővé teszi, hogy a jogosult a szerződés nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén az óvadék összegéből közvetlenül kielégítse a követelését. Nincs szükség bírósági eljárásra, valamint végrehajtásra, mert a jogosult saját belátása szerint rendelkezik az óvadékkal, szabadon dönt az óvadék sorsáról, felhasználásáról.
Az óvadék alapulhat szerződésen vagy jogszabály rendelkezésén. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
Az óvadék járulékos jellegű, sorsa általában annak a jogviszonynak a sorsától függ, amelyből eredő kötelezettségek biztosítására szolgál. Ez jut kifejezésre abban a szabályban, amely szerint bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ez alól van kivétel: a követelés elévülése nem akadályozza az óvadékból való kielégítést. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt.
Az óvadék nem kötbér jellegű biztosíték, tehát nem ment fel a kár mértékének bizonyítása alól, az óvadék adója bizonyíthatja, hogy a jogosult kára kisebb az óvadék mértékénél, s ezért a jogviszony megszűnése esetében a különbözetet visszakövetelheti. A jogosult, azaz az óvadékot kapó fél pedig követelheti az óvadékot meghaladó kárának a megtérítését.
Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az a fél, aki az óvadékot kapja, az óvadék tárgyát egyéb vagyontárgyaitól elkülönítve köteles kezelni.
Részvény
Az utóbbi időben a hitelintézetek egyre gyakrabban fogadnak el óvadékul részvényt, kincstárjegyet, kötvényt, közraktári jegyet. Az adós nemfizetése esetén az óvadékul szolgáló részvény a bank tulajdonába kerül, így az részesedést szerezhet az adott részvénytársaságban, de azt is választhatja, hogy kedvező árfolyam esetén a papírokat eladja, és így elégíti ki a követelését.
Az óvadéki szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a bank milyen árfolyamon vette figyelembe az óvadékul elfogadott értékpapírt, és milyen szempontok szerint fog eljárni az igény érvényesítésekor. Ha az óvadéki szerződés erre vonatkozó megállapodást nem tartalmaz, akkor az óvadékul szolgáló névre szóló részvény értékeként nem a részvény névértékét, hanem a kielégítés időpontjában meglevő árfolyamértékét (piaci értékét) kell figyelembe venni. A névre szóló részvényből csak a részvény feletti rendelkezési jog megszerzésével kerülhet sor a hitelező igényének kielégítésére. Az óvadékként átadott részvények feletti rendelkezési jogosultság átruházásának időpontja (a forgatmányozás időpontja) egyben az óvadékból való kielégítés időpontja is. Az, hogy milyen értéken tudja kielégíteni magát a jogosult az óvadékként átadott részvényekből, attól függ, hogy a részvények feletti rendelkezési jogosultság megszerzésének időpontjában mekkora volt a névre szóló részvények értéke (piaci értéke).
Az óvadékul szolgáló névre szóló értékpapírok biztosítékul elfogadásakor a hitelintézetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az adós üres forgatmánnyal (ami az adós cégaláírása) lássa el a biztosítékot nyújtó papírt.
Közraktári jegy
A közraktári jegy értékpapír, és mint ilyen, óvadék tárgya lehet, ha óvadéki funkcióját egyéb jogszabályi feltételek is lehetővé teszik. Ehhez szükséges, hogy a hátiratok összefüggő láncolata igazolja a közraktári jegy birtokosát. Ilyen legitimáció hiányában az ügyletre a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
5. Vételi jog
Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged valamely dolgon, a jogosult egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja azt. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. Míg az elővásárlási jog jogosultja csak a tulajdonos akaratával szerezheti meg a dolgot, addig a vételi jog jogosultja a tulajdonos akaratától függetlenül megteheti ezt, tehát akkor is, ha a tulajdonos nem kívánja eladni a dolgot.
A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A vételi jogot maximum öt évre lehet kikötni.
A bíróság mentesítheti a tulajdonost a vételi jogból folyó kötelezettsége alól, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után olyan lényeges változás állott be a körülményeiben, ami miatt nem várható el tőle a kötelezettség teljesítése.
Az ingatlanra vonatkozó vételi jogot be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt követően a tulajdonos csak a vételi joggal terhelten idegenítheti el az ingatlant. A vételi jog átruházása semmis, nem száll át az örökösökre és oszthatatlan.
A hitelintézetek gyakran kötnek ki vételi jogot kölcsöneik biztosítékául. Az opciós szerződések tárgya lehet értékpapír, üzletrész vagy ingatlan. Üzletrész esetén figyelemmel kell lenni a kft.-t és annak tagjait megillető elővásárlási jogra. A hitelintézet csak akkor él vételi jogával, ha az adós az esedékességkor nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A vételár meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyontárgyak értéke változhat, emelkedhet, illetve csökkenhet. A bank a vételárat beszámítja az adós tartozásába. A bíróság nem mentesítheti a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól.
Opció a tőzsdén
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (Épt.) a Ptk.-tól részben eltérően szabályozza a vételi jogot. Vételi opciónál az értékpapírra vagy tőzsdei termékre vonatkozó vételi jog jogosultja egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja a vételi jog tárgyát. Eladási opciónál annak a személynek, aki a tulajdonossal szemben az értékpapírra vagy tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a tulajdonos egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az értékpapírt vagy tőzsdei terméket. Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell az értékpapír, a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlása időtartamának (határnap) meghatározását. A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. A tőzsdei ügyletben kikötött opció átruházható, és az örökösökre is átszáll.
Mocsár Attila Zsolt| A folyószámla mint biztosíték |
|---|
|
A hitelintézetek számára az egyik legfontosabb biztosítékot az adós olyan bankszámlái jelentik, amelyeket maga a hitelintézet vezet. A bank követelésének kielégítése érdekében megterhelheti adósának bankszámláját. Ez az eljárás a beszámítás polgári jogi konstrukciójához közel álló művelet. Figyelemmel arra, hogy a bankszámla jogi értelemben követelés a bankkal szemben, a bank saját követelése erejéig megszünteti adósának követelését. A kötelezett – ha a jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését. A beszámítás erejéig a kötelezettség megszűnik.
A beszámítás egyoldalú jognyilatkozat, akkor is lehet alkalmazni, ha a felek ezt a szerződésben nem kötötték ki, s akkor is hatályos, ha a másik fél tiltakozik ellene. Erre figyelemmel a hitelintézet a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett számláját a hitelintézeti tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével. A hitelintézetet ez a jog a csőd bejelentéséről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg. Nincs helye beszámításnak olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani. Nem lehet beszámítani a bírósági úton nem érvényesíthető követelést. Az elévült követelés akkor alkalmas beszámításra, ha az ellenkövetelés esedékessé válásakor még nem évült el. |
