×

Jobbal ad, ballal elvesz

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 10. számában (1998. október 15.)

 

Magyarországon az élőmunkát terhelő járulékok mértéke – nemzetközi összehasonlításban is – igen magas. Népszerű dolog tehát, ha a választások alkalmával a kormányzatra aspirálók járulékcsökkentést ígérnek. Ez történt az idei voksolások előtt is. Vajon teljesülnek az ígéretek?

 

A munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék jövőre 6 százalékponttal csökken. Ez örvendetes, de nem az egyetlen várható változás az idei szabályozáshoz képest. A kormány már döntött az 1999. évi járulékpolitika irányairól (figyelem, nem irányáról, hanem irányairól!). Ennek alapján úgy aposztrofálta, hogy csökkennek az élőmunka terhei, azaz

  • kisebb lesz a munkaerő-piaci munkáltatói járulék,
  • a munkáltatói nyugdíjjárulék (törvényben korábban már meghirdetett csökkentésén túl) további egy százalékpontos mérséklése várható (azaz 24-ről 22 százalékra),
  • „az arányosabb közteherviselés érvényesítése érdekében" a munkáltatók által fizetett egészségbiztosítási járulék helyett úgynevezett jövedelemarányos egészségügyi hozzájárulást vezetnek be. Ez az egészségügyi hozzájárulás 1999-ben 11 százalék lesz" (a 15 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett),
  • a fix összegű egészségügyi hozzájárulás 2100 forintról 3600 forintra emelkedik.

Mindezek eredményeként – a kormány kimutatásai szerint – az élőmunka terhelése havi 3750 forinttal csökken úgy, hogy valamennyi foglalkoztatási csoport munkáltatói terhei csökkennek.

Eltérő számítás

A probléma ott kezdődik, hogy a kincstári számítások nem egyeznek a munkáltatóiakkal. Mindenekelőtt a kimutatott jövedelemkategóriák 25 000 forint alatti jövedelemmel nem is számolnak. Márpedig a mezőgazdaságban, az építőiparban, a textiliparban (hogy csak a legfontosabbakat említsük) egyáltalában nem ritkaság, sőt inkább jellemző a minimálbér (jelenleg 19 500 forint) körüli jövedelem. E kategóriában pedig nemhogy csökken a terhelés, hanem növekszik. Erre az ellenérvre az a kincstári válasz, hogy a kormányzat tervei szerint a minimálbért 22 600 forintra kell emelni, s akkor már csökken a munkaadó terhelése. Ez igaz, a relatív terhelés 0,7 százalékponttal lesz kisebb. Ugyanakkor 15,6 százalékkal kell többet fizetnie bérként. Ennek következményeként az amúgy sem túlzottan versenyképes, alacsony hatékonyságú, viszont elég sok dolgozót foglalkoztató gazdasági ágakban valószínűleg csökken a foglalkoztatás.

Strukturális változások

A kormány által kidolgozott törvényjavaslatok igen komoly strukturális változásokat ígérnek, bár a szándék csupán a 2000-ben sorra kerülő reformok előkészítése. Csakhogy, mint majd látni fogjuk, az 1999-re tervezett változások olyan sínre állítják a folyamatokat, amelyről már igen nehezen lehet letérni. A változások bekövetkeztéig már nemigen van idő kiterjedt társadalmi vita lefolytatására. Ilyenformán, hacsak addig nem történik valami, az egészségügyi reformnak nevezett, sokak által (vissza)államosításnak tartott beavatkozásokat úgy lehet perfektuálni, hogy az érintettek még közel sem kerülnek a véleménynyilvánítás lehetőségéhez. A jelenlegi tervezetek arra épülnek, hogy a biztosítási rendszer kétszintűvé válik, s a jövőben egyrészt állampolgári jogon, a szolidaritási elv szerinti alapszolgáltatásokból s a biztosítási elv alapján járó kiegészítő szolgáltatásokból áll majd. E rendszer finanszírozása érdekében vezetik be az új egészségügyi hozzájárulási konstrukciót, amelyben az egészségügyi hozzájárulási bevételek továbbra is az Egészségbiztosítási Alapot illetik meg, de 2000-től, az új rendszerre való áttéréstől úgy tervezik, hogy az elismert egészségbiztosítási pénztárak az alapbiztosítás díját nem jövedelemfüggő járulékként, hanem a korcsoportok kockázatait és az állami teherviselő képességet kifejező fejkvóta alapján kapják majd meg. Ezt előkészítendő, az állam már 1999-től adóként szedi be a járulékok egy részét.

Járulékadó

Ahhoz, hogy az államigazgatás által kitűzött célok megvalósulhassanak, a kormány két új törvénytervezetet, valamint egy harmadiknak a módosítását terjeszti az Országgyűlés elé. Új törvény készül

  • az egészségügyi hozzájárulásról, és
  • a természetbeni egészségügyi ellátásokról és a kötelező egészségbiztosításról, és módosítják
  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt.

Az e tervezeteket illető, a változásokkal kapcsolatos további konkrét munkaadói kifogások a következőkben foglalhatók össze:

  • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény tervezett változtatásainak egyik legfontosabbika, hogy a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek eddigi beszedési, behajtási és ellenőrzési jogosultságait az APEH ilyen irányú jogosultsága váltaná fel. A hivatalos indoklás e változást azzal magyarázza, hogy az adóhatóság behajtási, végrehajtási tevékenysége hatékonyabb és olcsóbb, mint a tb-é. Csakhogy erre nincs semmiféle bizonyíték. Ugyanis elvenni csak onnan lehet, ahol van, s attól, amelyik vállalkozás valóban létezik. A társadalombiztosítás adósai között ugyanis nagyon sok olyan cég van, amelyik a valóságban már nem létezik, de adósságát a szabályok sajátosságai miatt nem lehetett leírni. Azoktól pedig, amelyek még léteznek, s rendelkeznek is némi mobilizálható vagyonnal, az adóhatóság az úgynevezett kielégítési sorrend miatt előbb nyilvánvalóan a saját érdekkörébe eső tartozásokat hajtja be, s csak ha ez után is marad valami, talán áttér a tb követeléseire. Az sem elhanyagolható probléma, hogy azt az apparátust, amely jelenleg a tb-nél végzi a behajtási-végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet, nem lehet hiánytanul átirányítani az APEH állományába, hiszen a társadalombiztosításnál maradnak olyan feladatok, amelyeket továbbra is el kell látni. Nyilvánvalóan további költségeket okoz a számítógépes programok összehangolása. Ebből következően egyáltalán nem valószínű, hogy ez a változás oly igen gazdaságos lenne. De ez csak a kisebbik probléma. Ennél jóval jelentősebb, hogy adatvédelmi, ebből következően a személyiségi jogok védelmének szempontjából a két tevékenység összevonása több mint kérdőjeles. Nem véletlen, hogy az adatvédelmi ombudsman is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez az intézkedés igen komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Így tehát nem csoda, hogy e tervet a munkaadók sem igen támogatják.

Túlfizetés-visszatérítés

Hallatlanul sok gondot okozott mind az érintett vállalkozóknak, mind az igazgatási apparátusnak az egyéni vállalkozók ez év elején bevezetett járulékbevallási rendje. Mivel ez összességében nem olyan nagyságrend, hogy a havi bevallás és befizetés helyett ne engedhetné meg magának a tb, hogy áttérjen a negyedéves elszámolásra, szerencsére úgy módosítják a szabályt, hogy – harmonizálva a negyedéves adóelőleg-befizetési rendszerrel – az egyéni vállalkozók járulékát is negyedévente kell bevallani és befizetni.

Nem kelt túl nagy lelkesedést viszont munkaadói körökben a magánnyugdíjrendszer keretében fizetendő tagdíjjal kapcsolatos rendelkezés egyik változata sem. Eddig ugyanis ha a munkavállalónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tekintetében túlfizetése volt (ami az úgynevezett többes biztosítás és az egyéni járulékplafon összefüggései miatt gyakran előfordulhat), a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár volt köteles visszafizetni. A tervezett szabályozás „A" változata szerint a magánnyugdíjpénztár a túlfizetést ezentúl a foglalkoztatón keresztül fizetné vissza, de ennek szabályairól a törvénytervezet nem szól. Így nemcsak hogy ismét a magánnyugdíjpénztári rendszer esetlegességeiből adódó többletmunkára számíthatnak a munkaadók, de az sem tisztázott, hogy vissza kell-e a foglalkoztatónak fizetnie a túlfizetés összegét a törvény szerinti határidőig akkor, ha a magánnyugdíjpénztár annak fedezetét még nem utalta át neki. Így előfordulhat, hogy a tőkeerős magánnyugdíjpénztárak helyett egy esetleg egyébként is likviditási gondokkal küszködő munkáltatónak kell – legalábbis átmenetileg – finanszírozni a visszatérítést. A „B" változat viszont a munkavállalók egy részére lehet kifejezetten sérelmes. A tervezett rendelkezés ugyanis azt mondja ki, hogy év közben a tagdíjfizetési kötelezettséget felső határ nélkül kell figyelembe venni, s év végén a pénztártag (munkavállaló vagy egyéni vállalkozó) nyilatkozik arról, hogy a túlfizetés egy részét vagy egészét „bennhagyja"-e vagy visszakéri. Arról viszont nem szól a fáma, hogy ha valaki viszszakéri az összeget, akkor menynyit fizet neki a pénztár pénzének ideiglenes használatáért.

Átcsoportosítás

Örvendetes, hogy a tb-bevallás és -befizetés határideje a tárgyhót követő hó 10-ről 12-ére módosul. Önmagában ez igen pozitív változás, de a munkáltató arra gyanakodhat, hogy – tekintettel az adóbevallási határidőkkel való azonosságra – ez bizony nem más, mint előkészület a járulékok és adók kezelésének összemosására.

A munkaadók ugyancsak némi fenntartással üdvözlik azt a régóta szorgalmazott intézkedést, amely szerint „ha a társadalombiztosításra befizetett öszszeg a tartozás összegét nem fedezi, a befizetett összeget valamennyi jogcímen fennálló tartozásra arányosan kell elszámolni." Ez végre véget vethet annak az áldatlan és magyarázhatatlan állapotnak, amelyben ha egyszer valaki valamilyen vis major folytán nem tudja befizetni aktuális járuléktartozását, akkor mindaddig csak a késedelmi pótlékot, illetve a rendbírságot törleszti, amíg azokat, valamint a törzstartozását teljes egészében ki nem fizette.

Folyószámla-tisztázás

A jelenlegi szabály ugyanis úgy szól, hogy mindaddig nem számolják el a befizetett összegeket a törzstartozásra, míg a késedelmi pótlék és a bírság nem rendezett. Így a hiány csak kumulálódott, s ezért történt aztán, hogy számtalan munkáltató képtelen volt kikecmeregni ebből az adósságcsapdából, s hiába volt egyébként kilátása kimászni a gödörből, a tb ezt megakadályozta. Ennek a helyzetnek a megoldását hozhatja az új szabály. A baj csupán az, hogy tudvalevő: a járulék-folyószámlák nyilvántartása elkeserítő. Elképzelhetetlen, hogy vajon hogyan oldja meg az amúgy is agyonterhelt tb-apparátus, hogy tisztázzák a gubancos folyószámlákat. Az is kérdéses, vajon milyen módszer garantálja a jövőben, hogy az új szabálynak megfelelő nyilvántartást és számítási módot naprakészen vezetik majd. Erre persze lehet azt mondani, hogy miért fáj ez a munkáltatóknak, hiszen ezt az egészségpénztáraknak kell megoldani, nem nekik.

Ez igaz, de ebben az esetben a közös érdekek érvényesülnek vagy sérülnek. Mint ahogy abban az esetben is, amikor a foglalkoztatóknak az összesítő bevallás mellett mellékletben be kell jelenteni az egyes biztosítottól levont járulékok alapját, azok összegeit, valamint a biztosított nevét, TAJ-számát, továbbá a biztosított pénztártagsága esetén ennek tényét. E rendelkezést eredetileg a nyugdíjreform során életbe léptetett törvényekkel egyidejűleg 1998. január 1-jétől kellett volna végrehajtani, de a közfelháborodás következtében ez 1999. január 1-jére halasztódott. Most a munkáltatók megint nyernek egy évet, hiszen jelenleg e kötelezettség érvényesítésére megjelölt időpont 2000. január 1. Persze illúzió lenne azt hinni, hogy a törvény-előkészítők belátták volna annak képtelenségét, hogy még további adminisztratív terhet most nem lehet a munkaadók nyakába varrni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a bezúduló adatok fogadására és feldolgozására nem kész az apparátus és a rendelkezésre álló technika.

Összességében tehát a járuléktörvény tartalmaz néhány előremutató elemet (pl. a járulék csökkenése), de jócskán olyanokat is, amelyek ezek hatását jelentékenyen lerontják. Mindemellett e változások még nem lennének sokkoló hatásúak, ám mindjárt más a helyzet, ha áttekintjük az egészségügyi hozzájárulásról készült törvény tervezetét.

Egészségügyi hozzájárulás

E tervezet tanulmányozása során válik igazán egyértelművé, hogy itt az egészségügy status quo-jának olyan megváltoztatásáról van szó, amelyben annak egy része állami kezelésbe kerül, finanszírozását pedig adó kivetésével oldják meg, másik része üzleti biztosítási alapra helyeződik, utat engedve mind az üzleti biztosítási piacnak, mind az egészségügyi intézmények privatizációjának. Mindezt úgy előkészítve, hogy esélye se legyen egy társadalmi vita vagy egy komoly érdekegyeztetési folyamat más irányú állásfoglalásának. Nem kis csapda ez, hiszen azt senki sem tagadja, hogy az egészségügy és finanszírozása megújításra érett, s azt sem, hogy a világ számos táján jól működik az olyan rendszer, amely a széles tömegek alapellátásának kötelező, s a magasabb színvonalú szolgáltatások fakultatív jellegén alapul. Nota bene még az sem tagadható, hogy ezek között olyan hely is van, ahol az alapellátást adóból fedezik. Vagyis az elgondolás akár jó is lehetne. Csakhogy: ami adó, az lényegileg bármikor módosítható. Nálunk az adómódosítás akkor is emelés, legfeljebb stagnálás – mint az idei példa mutatja -, ha csökkentést jelentenek be. Ezzel szemben a szolgáltatások körének és szintjének egzakt meghatározása is nehéz, hát még a színvonal megtartása. Ebből következően a munkaadók nemigen érthetnek egyet az egészségügyi járulék adóvá nyilvánításával, még akkor sem, ha jelen pillanatban az 4 százalékpontos csökkenéssel jár együtt. A hozzájárulás mértéke ugyanis nem csak csökkenthető, de növelhető is, ezt példázza, hogy az eddig tételes hozzájárulásként beszedett havi 2100 forintos kvóta januártól 71,4 százalékkal emelkedik. Meglehet, a százalékos egészségügyi hozzájárulás csökkenése és a tételes növekedése kompenzálja egymást, és végső soron a terhek még csökkennek is. Ez igaz ott, ahol elég magas a jövedelem. Számtanpéldaként kezelve a dolgokat elmondható, hogy a munkaadók átlagos terhelése nem nő. De vajon akkor is igaz ez, ha megnézzük, milyen jövedelmek után kell ezentúl az egészségügyi hozzájárulást (adót) fizetni? Nos, az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után. Ebbe pedig beletartoznak azok a szerzői jogdíjak is, amelyek után eddig egyáltalán nem kellett járulékot fizetni. Például egy Kodály-mű elhangzásakor az örökösöknek járó jogdíj után nem kellett járulékot fizetni. Ezután majd kell – 11 százalékot egészségügyi hozzájárulás címén. Továbbá: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az osztalék – tekintve, hogy a befektetett tőke hozadéka, nem pedig munkajövedelem, nem lehet a tb-járulék alapja. Az egészségügyi hozzájárulás nem járulék, tehát ezentúl a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék is alapja lehet. Az már csak részletkérdés, hogy az összes deklaráció arról szólt: nem lesz adóemelés. Így van. Nem is az a neve. Mármost a kérdés mintegy önként adódik: mely munkáltató ússza meg vajon kevesebb fizetnivalóval, mint idén?

Egyéni problémák

Külön problémakör a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóké. Az egyéni vállalkozói érdekképviseletek azon panasza, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás emelése ellehetetlenítené a zömében igen kis jövedelmű, nyugdíj mellett vállalkozó egyéni vállalkozókat, nem várt gyors és a kértnél is nagyobb kedvezményt nyújtó meghallgatásra talált. Nemcsak, hogy nem emelik az érintettek hozzájárulását, de el is törlik, s még az eddig 10 százalékban meghatározott baleseti járulékot is 5 százalékra mérséklik. Csakhogy a nyugdíjasok (illetve a kiegészítő tevékenységet folytatók) mind ez idáig nem fizettek egészségügyi járulékot, ami az úgynevezett vállalkozói kivét 15 százaléka lett volna. Mostantól viszont fizetniük kell majd egészségügyi hozzájárulást – 11 százalékot – a vállalkozói kivét után. De, ha az nincs, akkor a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékalap után.

Külön törvény szabályozná a természetbeni egészségügyi ellátást és a kötelező egészségbiztosítás ellátásait. Ezzel nem csupán az a baj, hogy a tervezetből kitűnik: átmeneti, az állami jelleget bevezető intézkedésről van szó. Probléma az is, hogy egyáltalán nincs definiálva: ha az egészségügy eladósodna – amire, lássuk be, jó esély van -, az ellátások milyen szintjét, illetve milyen hiányát fedezi az állam? Nem javít a helyzeten, hogy más tárca (a PM) nyújtja be az ellátások fedezetét szolgáló egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény tervezetét, mint magáról az ellátásokról szólót (utóbbit az Egészségügyi Minisztérium gondozza).

Mindent összevetve úgy tűnik, a kormány jobbal ad, ballal ugyanannyit vagy még többet elvesz.

V. J.
A SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
FIZETÉSIKÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT JÖVEDELMEK
Milliárd Ft-ban
  1999-ben
Adóbevallás sorszáma Jogcím személyi jövedelemadó alapba tartozik 11%-os egészségügyi hozzájárulásból tervezett bevétel
Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
9. Nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kapott költségtérítés jövedelme 3,2 0,352
Önálló tevékenységből származó jövedelem
10. Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (nyugdíjas) 18,5 2,035
11. Mezőgazdasági őstermelők 20,3 2,236
13. Szellemi tevékenység, találmány után 23,8 2,618
14. Önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés jövedelemtartalma 16,8 1,848
  Magánszemély nyilatkozata alapján elszámolt költség és az adóbevallásban elszámolt költség különbözete 1,3 0,143
Egyéb jövedelem
24. Külföldi kiküldetésre tekintettel nem munkáltatótól kapott jövedelem 3,6 0,396
25. Kifizető által jóváírt biztosítási díj, átvállalt kötelezettség, elengedett tartozás, kifizető által fizetett segélyek, borravaló, hálapénz stb. 29,2 3,212
Külön adózó jövedelmek
113. Egyéni vállalkozó    
  vállalkozói osztalékalap 35%-os 38,9 4,279
  Tőkejövedelmek    
127. 35%-os osztalékból származó jövedelmek 8,6 0,947
  Kamatkedvezményből származó jövedelem 4,2 0,462
  Természetbeni juttatások    
  Cégautó adóalapját képező jövedelem után    
  %-os mértékű eüh. a cégautó adó 25%-a 5,4 1,350
  Egyéb külön adózó jövedelmek    
  Egyösszegű járadékmegváltás 2,3 0,249
Összesen 176,1 20,128
Forrás: PM

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem