×

Az árfolyamnyereség adózása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 9. számában (1998. szeptember 15.)

 

Befektetéseink megtérüléseikor nem árt azt is kalkulálni, hogy az szja-törvény szerint az árfolyamnyereség után is adót kell fizetnünk. Összeállításunkban áttekintjük, hogy adózási szempontból mi minősül értékpapírnak, s az elért nyereség után mikor és milyen mértékű adót kell fizetni.

 

Értékpapír

Adójogi szempontból két törvény is definiálja az értékpapír fogalmát. Az adózás rendjéről szóló törvény értékpapírnak tekint minden olyan okiratot, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, így különösen a kötvényt, a részvényt, a részjegyet, a célrészjegyet, a vagyonjegyet, a letéti jegyet, a kincstárjegyet, a befektetési jegyet, a közraktári jegyet és a kárpótlási jegyet. Az szja-törvény szerint értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. A Ptk. értékpapírnak tekinti az olyan okiratokat, amelyek jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkeznek, és kiállításukat, kibocsátásukat jogszabály teszi lehetővé. Viszszatérve az szja-törvény fogalomrendszeréhez, értékpapír a közkereseti társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betét, a kft.-üzletrész, a szövetkezeti részjegy, a célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás (a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével), valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

A korábbi rendelkezésekhez képest – 1998. január 1-jétől – bővült az értékpapír fogalma, miután a törvény adózási szempontból értékpapírnak ismeri el azokat az okiratokat is, amelyek a kibocsátó állam joga szerint értékpapírnak minősülnek, s így a külföldön vásárolt értékpapírokból származó jövedelmek a belföldről származóval azonos módon adóztathatók.

Árfolyamnyereség

Az árfolyamnyereség meghatározásához a magánszemélynek bizonyítania kell, hogy a vásárláskor mennyibe került az értékpapír, s hogy mekkora öszszeget kapott érte az eladáskor.

Megszerzésre fordított öszszeg alatt elsősorban az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban feltüntetett vásárlásra fordított összeget kell tekinteni. Ezért kell megőrizni azt a számlát vagy számlát helyettesítő bizonylatot, amellyel igazolható az értékpapír vásárlási ára. Ezt a bizonylatot az értékpapír elidegenítését követően, az adóellenőrzéshez való jog elévüléséig (5 év) meg kell őrizni. 1998-as értékesítés esetén ez az időpont 2004. december 31-e, mivel az ebből származó jövedelmet, 1999. március 20-áig kell bevallani. Ha a vételáron felül egyéb járulékos költségek is felmerültek, ezek is növelik a megszerzésre fordított összeget.

Amennyiben az értékpapír megszerzésére fordított összeg a fentiek alapján nem állapítható meg, akkor a bevétel (eladási érték) 25 százalékát kell árfolyamnyereségnek tekinteni.

Kárpótlási jegy

Az eredeti jogosult magánszemély jövedelmének megállapításánál a kárpótlási jegy megszerzésére fordított összegnek a kárpótlásként szerzett kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke minősül, így az eredeti jogosult a kárpótlási jegy szerzéséhez kapcsolódóan a papír értéke után nem fizet szja-t. Amenynyiben nem az eredeti jogosult, hanem másodlagos forgalomban szerző magánszemély értékesíti a kárpótlási jegyet, szerzésre fordított kiadásnak a magánszemély által igazoltan megfizetett összeg tekintendő.

Gyakran előfordul, hogy az eredeti kárpótolt elajándékozza az értékpapírt. Ilyenkor a jegy értéke nem állapítható meg az szja-törvényben meghatározott módon, ezért ha a megajándékozott eladja a kárpótlási jegyét, a bevétel (eladási érték) 25 százalékát kell szerzésre fordított összegnek tekinteni.

Természetbeni juttatás

A természetbeni juttatásként kapott értékpapíroknál a szerzéskori érték az az érték, amely után a kifizető megfizette a 44 százalékos szja-t. Amennyiben részbeni térítés ellenében adta a kifizető a magánszemélynek az értékpapírt, a magánszemély által fizetett ellenértéket kell megszerzésre fordított összegnek tekinteni.

Osztalék

A jegyzett tőkeemelés keretében megszerzett értékpapírok elidegenítésekor azt az összeget kell szerzéskori értékként figyelembe venni, amely után a magánszemély megfizette az osztalékra vonatkozó rendelkezések szerinti adót. Amenynyiben a jegyzett tőke felemelésekor nem kellett adót fizetni – mert a tőkeemelés adómentes volt vagy az emelés összege nem minősült osztaléknak -, a névértékemelés összege az árfolyamnyereség részét képezi.

Az adó mértéke

Az árfolyamnyereségből származó bevétel teljes egészében jövedelemnek minősül, amely után 20 százalékos adót kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha olyan külföldi illetőségű magánszemélynek fizetnek árfolyamnyereséget, aki a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében Magyarországon nem adóztatható. Nem kell megfizetni az adót a tőkeszámlán nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége, továbbá az után az árfolyamnyereség után sem, amelyet az szja-törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősít.

Az adó levonása

Az árfolyamnyereségre eső adót a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia, mégpedig a kifizetés, illetve a jóváírás napján. Jóváírás alatt – az szja-törvény alkalmazásában – az a pénzügyi művelet értendő, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet, kifizetőn pedig az adózás rendjéről szóló törvény 97. §-ának j) pontjában felsoroltakat kell érteni. Eszerint az árfolyamnyereség és a tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem kifizetőjének azt a jogi személyt, egyéb szervezetet vagy egyéni vállalkozót kell tekinteni, aki, illetve amely ténylegesen kifizeti ezt a jövedelmet.

Amennyiben ugyanaz a kifizető bonyolította az értékpapír vételét és eladását, akkor az eredeti bizonylatok megtalálhatók nála, tehát meg tudja állapítani az árfolyamnyereség összegét és le tudja vonni az adót.

Ha a magánszemély nem a kifizetőtől vásárolta az értékpapírt, akkor az adóalap (vagyis az árfolyamnyereség összegének) megállapítása kétféleképpen történhet.

  1. A magánszemély a kifizető rendelkezésére bocsátja a szerzésre vonatkozó iratokat, s így az adó az általános szabályok szerint állapítható meg.
  2. A magánszemély nem dokumentálja a vásárlást, így a kifizetőnek a bevétel 25 százaléka alapján kell megállapítania és levonnia az adót (ilyenkor a magánszemély az adóbevallása benyújtásakor köteles megfizetni az adókülönbözetet).

Előfordulhat, hogy nem lehet az adót levonni, vagy pedig nem kifizetőnek, hanem magánszemélynek adják el az értékpapírt. Ilyenkor az árfolyamnyereség összegét a magánszemély köteles megállapítani és bevallani, valamint befizetni az adóbevallás benyújtására előírt határidőig. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmet feltétlenül fel kell tüntetni az adóbevallásban, akkor is, ha a kifizető levonta belőle az adót.

Az árfolyamveszteség beszámítása

Az szja-törvény 1997. január 1-jétől lehetőséget ad arra, hogy a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényeinek értékesítése után fizetett, illetve fizetendő 20 százalékos adó összege csökkenthető az ugyanilyen módon forgalmazott részvények árfolyamveszteségének 20 százalékával, feltéve hogy az értékpapírt brókercégen keresztül vásárolták és adták el.

Árfolyamveszteségnek az abból adódó különbözet tekintendő, hogy a magánszemély olcsóbban adja el az értékpapírt, mint amennyiért megvásárolta. Az árfolyamveszteséget a brókercég igazolása alapján lehet elszámolni, kizárólag az adóbevallásban. Ezzel az "adókedvezménnyel" valószínűleg nem sok magánszemély fog élni, hiszen csak a részvények árfolyamnyeresége után fizetendő adó csökkenthető vele, ezeknek a részvényeknek a jelentős részét viszont tőkeszámlán tartják nyilván, így utánuk nem kell adót fizetni (nincs tehát mit csökkenteni, vagyis a teljes árfolyamveszteséget a magánszemélynek kell viselnie).

Egyéb jövedelem

Szintén tavaly január 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely szerint, ha a kifizető a szokásos piaci árnál magasabb áron vásárolja meg az értékpapírt a magánszemélytől, akkor a szokásos piaci ár és a vételár különbözete nem árfolyamnyereségként, hanem az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adózik. Ez a szabály akkor alkalmazandó, ha a kifizető nem üzletszerűen foglalkozik értékpapír-forgalmazással, illetve ha a vele tagi jogviszonyban levő magánszemélytől vagy az alkalmazottjától, továbbá ezek közeli hozzátartozójától vásárol áron felül értékpapírt. Brókercég közbeiktatásával sem lehet kijátszani ezt a rendelkezést, ugyanis ha a szerződésekből és egyéb dokumentumokból megállapítható, hogy az ügylet szereplői csak az adójogi előnyök kihasználása végett szerződtek, az ebből az ügyletből számazó haszon is egyéb jövedelemnek tekintendő.

Az egyéb jövedelmek és az árfolyamnyereség összefüggéseit vizsgálva megemlítendő, hogy amennyiben a zárt forgalmazás során kamat helyett fizetett árfolyamnyereség a kifizetőnél együttesen meghaladja a 200 ezer forintot, valamint a magánszemélynél az évi 10 ezer forintot, a meghaladó rész szintén egyéb jövedelemnek minősül.

Kamatjövedelem

Nem minden árfolyamnyereség adózik az szja-törvény 67. §-a alapján, hiszen ezek közül a törvény jó néhányat kamatjövedelemnek tekint. A fenti árfolyamnyereség utáni adót tehát a kamatra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

Kamatjövedelemnek minősül az szja-törvény alkalmazásában:

  • az értékpapír nyilvános forgalmazása során kamat helyett elért árfolyamnyereség összege,
  • a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról szóló törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereségét is,
  • az értékpapír zárt forgalmazása során kifizetett árfolyamnyereség összege, ha nem haladja meg a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamat 105 százalékát és a kifizetőnél összesen az évi 200 ezer forintot, személyenként pedig a 10 ezer forintot.

Nyilvános a forgalmazás akkor, ha az értékpapír mindenki számára azonos feltételekkel érhető el, zárt pedig akkor, ha az értékpapírt előre meghatározott személyeknek szánják.

Tőzsdei határidős ügyletek

A tőzsdei határidős, opciós ügyletek adózása néhány ponton hasonlít az árfolyamnyereségnél tárgyaltakhoz, azzal a szembetűnő különbséggel azonban, hogy az ügyletek nem külön-külön adóznak, hanem a belőlük származó nyereség/veszteség összevonását követően mutatkozó pozitív eredmény után kell adózni. Azaz az egyik ügylet nyeresége kompenzálja a másik ügylet veszteségét, de csak az adóév végén. Ez azt jelenti, hogy a tőzsdei határidős, opciós ügyletekből az adóévben származó valamennyi bevételt csökkenti az adóévben képződött valamennyi veszteség, továbbá az ügyletekkel kapcsolatos díjak és jutalékok összege is.

Az adó mértéke itt is 20 százalék, amelyet a kifizető minden nyereséges ügyletnél köteles levonni a kifizetés, illetve a jóváírás napján, valamint befizetni az adóhatóságnak. Összetett tőzsdei ügyletnél a kifizetés napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolási nap. Az összetett tőzsdei ügylet két határidős ügyletből áll, amelyek a tőzsdei és elszámolóházi szabályzatok alapján egy ügyletnek minősülnek. Az ügylet lejárata vagy korábbi lezárása előtt keletkezett és kifizetett nyereségből a kifizetőnek viszsza kell tartania az adó fedezetére szolgáló összeget, és az utolsó elszámoláskor be kell számítania a levonandó adó összegébe.

A magánszemély a kifizetőktől kapott igazolás alapján a levont adó és a ténylegesen elért jövedelem után számított adó különbözetét az adóbevallásban igényelheti vissza. Amennyiben az adó levonása elmaradt, a magánszemély köteles befizetni az adóhatóság, illetve az állami költségvetés javára mutatkozó különbözetet.

A rendelkezések egyaránt vonatkoznak az árutőzsdén és az értéktőzsdén kötött ügyletekre, ezek közül azonban csak a nem egyéni vállalkozói minőségben kötött tőzsdei határidős, valamint az összetett tőzsdei ügyletekre. Az egyéni vállalkozónak az ebből az ügyletből származó jövedelme is a vállalkozói bevétele részét képezi, s így az az szja-törvény X. fejezete alapján adózik.

Az értékpapírok nyilvántartása

A magánszemélynek a tulajdonában levő értékpapírokról olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből az értékpapír azonosító adatain kívül megállapítható a szerzés és az elidegenítés időpontja, az értékpapír névértéke, a megszerzésre fordított összeg és az elidegenítéskor kapott ellenérték, valamint az árfolyamnyereség, illetve az esetleges árfolyamveszteség összege is. Ez a nyilvántartás – amelyet a törvény "Tőkejövedelmek nyilvántartása" címen nevesít – nem formanyomtatvány, az szja-törvényben meghatározott adattartalommal elkészíthető számítógéppel vagy kézzel is. A nyilvántartást – csakúgy mint bármelyik másikat – az adóellenőrzéshez való jog elévüléséig meg kell őrizni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem