×

Mesterek vizsgája

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 8. számában (1998. augusztus 15.)

 

A mestervizsgáztatásban érintett gazdasági kamaráknak, valamint – szakmai érintettség okán – az Ipartestületek Országos Szövetségének újra és újra felbukkanó dilemmája: szükség van-e, és mely szakmákban a kötelező mestervizsgára. Az iparosság és a kézműipar történelmében a szakmai tudást mindig értékelni kellett. Ez a jövőben is így lesz, és még nagyobb hangsúlyt nyer az Európai Unióhoz való csatlakozás során.

 

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a mestervizsgáztatást kvalifikációs rendszernek tekinti, amely mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megfelelő szinten és minőségben tudjanak a szakmákban dolgozók teljesíteni – állítja Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója. E szervezet évek óta kifogásolja, hogy az egyéni vállalkozói törvény 1990-ben megszüntette a kötelező mestervizsgát. Addig 14 szakmában volt kötelező a mestervizsga, ehhez kötötték a szakmai működési engedély kiadását. Ez elsősorban olyan vállalkozói tevékenységekre vonatkozott, amelyeket ha nem vizsgázott, avatott szakember végez, egészségre káros következményekkel járhat. Idetartozott továbbá néhány tradicionális szakma is, ezek megfelelő szintű gyakorlásához kifejezetten mestertudásra van szükség.

A megméretés szintjei

A mestervizsga jelenleg nem kötelező egyetlen szakma művelésének engedélyezéséhez sem, csupán néhány szakmában van kötelező kvalifikációs vizsga bizonyos munkafolyamatok vagy minőségi munka elvégzéséhez. Az IPOSZ egyes szakmákban évek óta sürgeti a kötelező mestervizsgáztatást. A szervezet nem azt akarja, hogy ez a szabad vállalkozás gátja legyen, csupán azt, hogy a fogyasztók bizonyos garanciát kapjanak egyes szakmákban, tehát hogy a fogyasztó a mesterlevél alapján tudja, akihez fordul, nemcsak a papírral több társainál.

Ma alapvetően a kamarák foglalkoznak a vizsgák lebonyolításával. Az IPOSZ-nak azonban markáns véleménye van néhány kérdésben. A szervezet mindenképpen azt szeretné, hogy a felkészítésben továbbra is jelentős szerepe legyen. Azt is szükségesnek tartaná, hogy az EU-gyakorlatnak megfelelően a vizsgáztató és a vizsgára felkészítő ne legyen ugyanaz a személy.

Az IPOSZ még a kamarák felállása előtt több külföldi ország – mindenek előtt Németország – partnerszervezetei segítségével áttekintette a magyar mestervizsgaszinteket a legkülönfélébb szakmákban, és egyes szakmákban meg is születtek azok a szakmai kritériumok, amelyeket továbbfejlesztve mára megállapították a felülvizsgált mestervizsgaszinteket. Ezek ugyan még mindig messze vannak például a német mestervizsgaszinttől, de a korábbi állapothoz képest előrelépést hozhatnak.

A kamarai törvény szerint a mestervizsgáztatás és az arra való felkészítés is kamarai jogkör. Az IPOSZ nem ellenzi, hogy a vizsgáztatás kamarai jogkör, de a felkészítésben az ipartestületek továbbra is kiemelt szerepet játszanának. Néhány megyében sikerült erről megállapodni a helyi kamarákkal. Itt az ipartestületek szakértői tartják a felkészítő tanfolyamokat, a vizsgáztatás helyszínéről pedig minden megyében külön megegyezik az IPOSZ és a kamara. Erre a célra kiválóan alkalmasak például azok a technológiai képzőközpontok, amelyeket az IPOSZ és a kamara közösen működtet – ilyen van Egerben, Debrecenben, Budapesten, Dombóváron és Dorogon.

Már több mint 20 szakmában készültek el a tananyagok, a kamara ezek alapján folytatja a vizsgáztatást, a helyszíneket kijelölték, tehát a műveletnek gyakorlati akadálya nincs. A kérdés csupán az: kötelezővé kell-e tenni, és milyen szakmákban.

A szakképzésnek egyelőre nincs csúcskoordinátora, hiszen a szakmák különböző minisztériumokhoz tartoznak, amelyeknek eltérő lehet az álláspontja. Az új kormányzat szándékairól egyelőre annyi ismert, hogy a szakképzést is az Oktatási Minisztérium hatáskörébe kívánják vonni. A részletes tervek azonban még nem születtek meg, s persze még kevésbé születhettek döntések. Az IPOSZ mindenesetre már komplex egyeztetést kezdeményezett a szakképzést érintő kérdésekben, ezen belül is a mestervizsgáztatás ügyében.

Magasabb szinten

A mestervizsgáztatást a szakképzési törvény úgy definiálja, hogy az a szakma magasabb szintű gyakorlását szolgálja, amelyet a kamara szervez. Olyan felnőtt- továbbképzési vagy specializált képzési forma ugyanis kevés van, amely valamilyen kvalifikációt is ad, voltaképpen ezt a kört bővíti a mestervizsgáztatás. Ugyanakkor vannak olyan szakemberek, akik az átlagosnál nagyobb ambícióval rendelkeznek, és törekszenek arra, hogy a szakmájukban a legújabb információt is megszerezzék. A mesterképzés számukra is lehetőség, de csak a szakmák bizonyos, viszonylag szűk körében.

Dr. Soós Adrianna, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárhelyettese szerint az ipari és kereskedelmi kamarához mintegy 10 ilyen szakma tartozik és a kézműves kamarához további 30. Az utóbbinál több olyan szakma van, ahol a kézműves szakma hagyománya kívánja meg a mestervizsgát. Az országos jegyzékben pedig csaknem ezer, kvalifikációs képzést igénylő szakma van, amelyre mesterképzés tervezhető. Az ipari és kereskedelmi kamara – mértékkel – bővíteni szeretné azt a kört, ahol mesterképzés szervezhető a szakma magasabb szintű gyakorlására, illetve az európai porondon való megjelenésre. A mesterlevél ugyanis segíti a külföldi munkavállalást is, egyes országokban ez alkalmazási feltétel.

A kamara, mint közigazgatási szervezet, azt vállalta, hogy kidolgoztatja a képesítési követelményeket, megteremti a képzési feltételeket. A szakmai követelmények meghatározásába sok szakértőt bevontak a vállalatoktól és a szakmai érdekképviseletektől. A vizsgakövetelményeket is elküldték lektorálásra a szakmai érdekképviseleteknek.

Tapasztalatgyűjtés

A kamarai törvény elfogadása után a kamarák koordinálásával alakult ki a mestervizsgáztatás jelenlegi rendszere, miután a kamarák a vizsgáztatáshoz forrásokat tudtak szerezni. Ahol volt hagyománya, ott természetesen könnyebben ment, de voltak teljesen új területek is. A kamara által koordinált rendszerben még nincsenek tapasztalatai a mestervizsgáztatásnak, így nincs arra adat, hogy évente mennyien tesznek mestervizsgát. Fél éve csak, hogy az ipari szakmákban megvannak a követelmények a vizsgáztatásra, eddig csupán a képzés folyt. Az MKIK-hoz 11 szakma tartozik, a kézműves kamarához 30, s az agrárkamarához tartozókkal együtt összesen mintegy 60 szakmában folyik jelenleg mestervizsgáztatás. A szakmai lista azonban folyamatosan változik, mert újabb és újabb szakmákat vesznek fel.

Új szakma akkor kerülhet ebbe a körbe, ha az adott ágazat javasolja. Általában a területi kamarák tesznek javaslatot, attól függően, hogy a szakmában milyen más továbbképzési lehetőség létezik. Az MKIK szerint a szakmáknak nem több mint 20 százaléka tartozhat abba a körbe, ahol indokolt a mestervizsgáztatás bevezetése. Így összesen mintegy 150-200 szakmánál bővíthető a képzési rendszer.

Egymillió forintért

A követelmények rögzítése szakmánként mintegy egymillió forintba került. Az MKIK pályázatot nyújtott be az Országos Szakképzési Tanácshoz anyagi forrásokra, sikerült is pályázati pénzekből a költségek egy részét fedezni. A kamara célja, hogy a képzés olcsó legyen, ez különösen a kisvállalkozók érdekét szolgálná.

A helyi kamaránál folyik a vizsgáztatás szervezése, a vizsgabizottságokba ők maguk delegálják a szakértőket, és ők adják ki a bizonyítványokat is. Képzést azonban bármelyik magáncég szervezhet, amenynyiben meg tudja teremteni a feltételeket. Tipikusan nem a kamara szervezi már a vizsgára felkészítő, önköltséges tanfolyamokat. A vizsgára egyébként magánúton is fel lehet készülni. Egyébiránt a mestervizsga költsége igen eltérő területenként és szakmánként.

Lehetőség és szolgáltatás

A kamara a vállalkozói vélemények alapján dönti el, hogy legyen vagy ne legyen mestervizsgaszintű kvalifikáció. Soós Adrianna szerint az esetek jelentős részében azonban nem lehet előírni, mert ez a vállalkozás számára – különösen a kezdeti szakaszban – leküzdhetetlen korlát lehet. Óvatosan kell tehát definiálni, hogy mi legyen a vállalkozások gyakorlásának feltétele.

A kamara elve az, hogy lehetőséget és szolgáltatást kell nyújtani a vállalkozónak, de nem szabad belekényszeríteni a kvalifikációs rendszerbe, különösen ha annak finanszírozása nem megoldott, és a vállalkozónak kell azt fizetni. Az MKIK arra törekszik, hogy a szakmák magasabb szintű gyakorlása érdekében ne csak a mestervizsga, hanem más formája is legyen a szakképzésnek. A továbbképzésnek olyan rendszere alakuljon ki, amelynél a képzéseket a kamara a vállalkozói igények alapján indítja, és adja ki a képesítéseket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem