×

Környezetvédelmi szakemberek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 8. számában (1998. augusztus 15.)

 

Az utóbbi években a gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a környezeti károk megelőzésére, illetőeg enyhítésére. Mindez persze annak is köszönhető, hogy a jogi szabályozás egyre több norma megszegéséhez fűz komoly szankciót, és egyes munkahelyeken kötelező a környezetvédelmi szakemberek alkalmazása.

 

Az európai uniós csatlakozásunkról a közelmúltban megkezdett tárgyalássorozat kiemelten kezelt témaköre a környezetvédelem. Az előzetes vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy ez egyike azoknak a területeknek, ahol a legnagyobb az elmaradásunk. Mindez azzal áll összefüggésben, hogy a környezetvédelem évtizedeken keresztül mostohagyermeke volt mind a kormányzatnak – központi és helyi szinten egyaránt -, mind pedig a vállalatoknak. Ez pedig oda vezetett, hogy jelentős, bár az utóbbi éveknek köszönhetően mind kisebb lyukak tátonganak a szabályozásban, a gazdálkodó szervezetek pedig elmulasztottak figyelmet fordítani a környezetkímélő technológiák alkalmazására és a környezetbarát szemléletmód befogadására.

Ezért is volt nagy jelentőségű lépés a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény megalkotása, amely több más, a nyugati normákkal konform előírás mellett bevezeti a környezetvédelmi megbízott, illetve a környezetvédelmi biztos fogalmát.

Környezetvédelmi megbízott foglalkoztatása

A törvény 108. §-ának szóhasználata szerint a kormány által jogszabályban meghatározott környezethasználatok esetében – a környezetvédelemmel öszszefüggő feladatok ellátása érdekében – a környezethasználónak megfelelő szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia vagy megbíznia (környezethasználat alatt a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó, hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kell érteni).

A törvény végrehajtására kiadott 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet melléklete felsorolja a környezetvédelmi megbízott alkalmazásához kötött környezethasználatokat, megengedve, hogy a tevékenységén belül többfajta környezethasználatot megvalósító, illetve több telephelyet üzemeltető környezethasználó csak egy környezetvédelmi megbízottat foglalkoztasson.

A kormányrendelet két csoportot állít fel, részben a tevékenységek jellege, részben a termelés volumene alapján. Az A csoportba tartozó környezethasználatok esetén a környezetvédelmi megbízottra szigorúbb képesítési előírások érvényesek, mint a B kategóriákba soroltakra. E tevékenységek teljes körű ismertetése meghaladja a cikk terjedelmi korlátait, ezért csak példálódzó jelleggel említünk néhányat közülük.

  • Az A kategóriába tartozó tevékenységek: bányászat, a cellulóz- és papírgyártás, a kokszgyártás, a műtrágyagyártás, a gumitermékek gyártása, az üveg- és üvegtermékek gyártása, a cementgyártás, a kohászat, a fényforrás- és világítóberendezés-gyártás, a vegyi szálak gyártása, a járműgyártás, az erőművek, a vasúti, vízi és légi szállítás, a hulladékégetés, a veszélyes hulladék tárolása, égetése és lerakása.
  • Néhány a B kategóriás tevékenységek közül: növénytermelés és kertészet, állattenyésztés, tőzegkitermelés, növényolajgyártás, tejtermékek gyártása, keményítőgyártás, cukorgyártás, élesztőgyártás, farost-, faforgács lemez gyártása, fagyásálló anyagok gyártása, ragasztók gyártása, kerámiagyártás, mészgyártás, víztározás, gépjárműüzemanyag-nagykereskedelem, közlekedési pályák, repülőterek üzemeltetése, kórházak, klinikák, települési folyékony és szilárd hulladék szállítása (ezeknél a tevékenységeknél a kormányrendelet meghatározza, hogy milyen kapacitás fölötti működéshez kell környezetvédelmi megbízottat alkalmazni).
  • Néhány tevékenység azok közül, ahol a termelés volumene dönti el, hogy a környezethasználat A vagy B kategóriába tartozik-e: húsfeldolgozás, szesz- és szeszesital-gyártás, textilkikészítés, nyersbőrcserzés, kőolaj-feldolgozás, szerves és szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, festék- és bevonóanyag gyártása, gyógyszergyártás, tisztító- és testápolószer-gyártás, fémek felületkezelése, akkumulátorgyártás, nyomtatott áramkör előállítása, víztermelés, -kezelés, elosztás, veszélyes hulladék kezelése, mosás és vegytisztítás stb.

Várható, hogy a jövőben az egyes ágazati környezetvédelmi jogszabályokban is felbukkannak a környezetvédelmi megbízottakkal kapcsolatos előírások. A jelenleg hatályosak közül megemlítjük a települési szilárd és folyékony hulladékra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló 16/1995. BM-KTM együttes rendeletet, amely egyebek mellett kimondja, hogy a szolgáltatónak környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.

Csőd- és felszámolási eljárás

Örvendetes módon a hatályos csőd- és felszámolási jog is különös figyelmet szentel a környezetvédelem kérdéseinek. Ennek egyik jele, hogy a felszámolási eljárás során az adós gazdálkodó szervezet vezetője köteles nyilatkozatot tenni a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírság- vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származik. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az egyes telephelyeken dolgozik-e környezetvédelmi megbízott.

A környezetvédelmi megbízott feladata

Nemcsak munkaviszony keretében, hanem megbízással is lehet környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. Jogait, kötelezettségeit és feladatainak részletezését azonban mindig írásban kell rögzíteni.

A megbízott alapvető kötelessége előzetesen felhívni a szervezet minden szerve és tisztségviselője figyelmét arra, hogy valamely tervezett intézkedés környezetvédelmi előírást, jogszabályt sért. Ha a környezethasználó veszélyes anyag szállításával, szállításra előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységet is folytat, a megbízott feladata az is, hogy gondoskodjék azokról a módszerekről, eszközökről, intézkedésekről, amelyek eredményeként a szállítás megfelelő biztonsági feltételek között mehet végbe, valamint a veszélyes áruk szállítási folyamatában részt vevők körében a tevékenységgel járó veszélyek és a megelőzés módjainak tudatosításáról, rendszeres oktatásáról, a biztonsági előírások, követelmények megtartásáról.

Ki lehet környezetvédelmi megbízott?

Általános elvárások

A törvény meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek valamennyi környezetvédelmi megbízottnak meg kell felelnie. Az alsóbb rendű jogszabályok pedig tovább finomítják a képesítési feltételeket. Nem lehet környezetvédelmi megbízott, aki büntetett előéletű vagy akit a környezet sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, az ítélet hatálya alóli mentesülésig.

Speciális elvárások

Szigorúbb előírások érvényesek a fent említett 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet A kategóriájába sorolt környezethasználatokra. Ilyenkor a megbízott képesítési feltétele:

  • környezetmérnöki képesítés, vagy
  • felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és felsőfokú környezetvédelmi képesítés, vagy
  • felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettség és 3 év környezetvédelem területén szerzett gyakorlat.

Ezen túlmenően, ha a környezethasználó veszélyes anyag szállításával, szállításra előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységet is folytat, a megbízottnak veszélyes áru ügykezelői képesítéssel is rendelkeznie kell.

A rendelet a munkaviszonyban állóknál a hatálybalépéstől számított 3 évre türelmi időt biztosít a követelmények teljesítésére – tehát leghamarabb 1999 októberétől kell figyelembe venni -, azok számára pedig, akiknek a nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél kevesebb idő van hátra, felmentést ad a képesítési előírások alól.

A B csoportba sorolt tevékenységeknél elegendő legalább

  • középfokú végzettség és középfokú környezetvédelmi képesítés, vagy
  • középfokú végzettség és alapfokú környezetvédelmi képesítés, valamint 3 év környezetvédelmi gyakorlat.

E feladatok ellátására szolgál tipikusan a környezetvédelmitechnikus-képzés. A jelölteknek érettségi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, s a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által összeállított vizsgakérdésekre kell megfelelniük a szóbeli, gyakorlati és írásbeli vizsga során.

A honvédelmi miniszter – a 24/1997. (XI. 6.) HM rendeletben – a fentiektől némileg eltérően határozta meg a környezetvédelmi megbízott helyzetét, szerepét és alkalmazási feltételeit. E szerint a környezetvédelmi megbízott a katonai szervezet vezetőjének közvetlen vezetése alatt áll, feladatait, jog- és hatáskörét a szervezet vezetője belső rendelkezésben állapítja meg. Az A csoportba sorolt tevékenységeknél alkalmazási feltétel a felsőfokú katonai és környezetvédelmi képesítés, míg a B kategóriás tevékenységeknél felsőfokú természettudományi, műszaki vagy katonai végzettség és legalább középfokú környezetvédelmi képesítés szükséges. A veszélyes anyag szállításával, szállításra előkészítésével, szállításra való feladásával kapcsolatos tevékenységnél a megbízottnak veszélyes áru ügykezelői képesítéssel itt is rendelkeznie kell.

Egyéb szakemberek a környezetvédelemben

Ma már cégek sokasága szakosodott valamely környezetvédelmi probléma megoldására, a környezeti ártalmak elhárítására s a különböző környezeti státusok átvilágítására, közkeletű szóval a környezeti auditálásra.

E helyütt négyfajta vizsgálatról szólunk röviden, amelyek közül egyik sem nélkülözheti környezetvédelmi szakemberek bevonását.

Környezeti állapotfelmérés

A legszűkebb keresztmetszetű vizsgálat a környezeti állapotfelmérés. A törvény szerint a környezethasználó jogutód nélküli megszűnésekor a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve az állami vagyon hasznosítása és értékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit. A környezeti állapotfelmérés hasonlít a későbbiekben taglalandó felülvizsgálathoz, de csak a reparációs kiadásokra koncentrál.

Környezeti hatásvizsgálat

Környezeti hatásvizsgálatot kell végezni mindazon tevékenységeknél, amelyeknél a tevékenység megkezdésének feltétele a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedése. Ezeket a tevékenységeket a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Nem meglepő módon ezek a tevékenységek szinte teljesen lefedik azokat a tevékenységeket, amelyek végzéséhez környezetvédelmi megbízottra van szükség – igaz, a kör ebben az esetben valamivel nagyobb sugarú.

Környezetvédelmi felülvizsgálat

Környezetvédelmi felülvizsgálatot a környezetvédelmi hatóságok rendelhetnek el az alábbi esetekben:

  • ha környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlelnek, vagy
  • valaki környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat, vagy
  • valaki a környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen, vagy
  • ha a környezetvédelmi engedélyben vagy egyéb, a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozatban alapul vett körülmények megváltoznak.

Az érdekelt saját költségén maga végezheti a felülvizsgálatot, illetőleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti el azt. A 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet tartalmazza, hogy ezt a vizsgálatot csak a környezetvédelmi minisztérium névjegyzékébe felvett személyek folytathatják le. A névjegyzékbe az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kerülhet, aki vagy amelynek tagja vagy alkalmazottja büntetlen előéletű, szakirányú felsőfokú természettudományi vagy műszaki végzettséggel, valamint egyetemi végzettségnél 2 év, főiskolai végzettségnél 5 év – a környezetvédelem területén szerzett – szakmai gyakorlattal rendelkezik. A környezetvédelmi szakmérnöki képesítés vagy a környezetvédelmi szakértői engedély kiváltja a szakmai gyakorlat igazolásának kötelezettségét.

Környezetvédelmi teljesítményértékelés

A környezetvédelmi teljesítményértékelés önkéntes környezeti felülvizsgálatnak tekinthető, amit az adott szervezet a saját elhatározásából végeztet el – legtöbbször az esetleges későbbi felelősség kizárása vagy korlátozása céljából. Tipikusan vállalatfelvásárlások előtt végzik el: amikor az aggódó, többnyire külföldi vevőjelölt ragaszkodik egy olyan dokumentumhoz, amely biztosítja arról, hogy az általa megvásárlandó cég nem hagy maga mögött olyan környezetkárosítást, amelyért utólag neki kell helytállnia.

A környezetvédelem jó befektetés?

E rövid ismertetőből reményeink szerint kitetszett, hogy mind nagyobb számban és mindinkább bővülő körben van szükség a környezetvédelemben jártas szakemberekre. Igazán örömteli azonban az lenne, ha a vállalkozások nem kizárólag azért foglalkoztatnának ilyen kollégákat, mert „muszáj", hanem mert azonosulnak a környezetvédelem céljaival, s belátnák, hogy a környezetvédelem nem a hatóságok által kiagyalt, költségnövelő szükséges „rossz", sokkal inkább a jelen és a jövő generációinak egészséges életéhez elengedhetetlen és ezért busásan megtérülő befektetés.

A környezetvédelmi biztos
A törvény nemcsak gazdálkodó szervezetek számára írja elő speciális képzettséggel rendelkező szakemberek alkalmazását, hanem a közigazgatásban is. Legalábbis a törvény értelmében a kormánynak meg kellene határoznia, hogy milyen szerveknél kell környezetvédelmi biztost – vélhetően a környezetvédelmi megbízottal azonos vagy hasonló szerepkörben és feltételek mellett – foglalkoztatnia. Ez a rendelet azonban még nem született meg. Talán mégis remélni lehet, hogy ez a tisztség nem csupán formális lesz, hanem olyan szakemberekkel betöltendő, akik mindenhol a környezetvédelem érdekeit képviselik, legyen szó akár az ipari, a mezőgazdasági vagy a közlekedési ágazatról.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem