A január elsejétől hatályos társadalombiztosítási szabályozást az idén kétszer is foltozni kellett már, amihez az is hozzájárult, hogy a jogalkotók mint mindig, most is kissé túlbonyolították a járulékfizetők papírmunkáit, és mielőtt az érintettek belefulladtak volna az adminisztrációs kötelezettségekbe, intézkedni kellett.
Az idén már három törvény, no meg azok végrehajtási rendeletei szabályozzák a társadalombiztosítást (ki tudja, kinek jó ez, hiszen nagyon fontos, hogy egy adott jogterület precízen szabályozott legyen, de az önkéntes jogkövetéshez az sem árt, ha a honnak polgárai meg is értik azt, amit olvasnak, illetve meg is találják a rájuk vonatkozó passzusokat), s ezeket is két-három havonta módosítják. Így aztán nem csoda, hogy még a profik (értsd: tb-vel foglalkozó szakemberek, ügyvédek) is nehezen tudnak eligazodni a különböző szintű regulák között.
A módosítások nagy része egyébiránt áprilistól hatályos, de az új társasági törvényhez (1997. évi CXLIV. tv.) kapcsolódó változások és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vétel "egyablakos" rendszerének bevezetéséhez kapcsolódó paszszusok csak június 16-án, illetőleg július elsején léptek hatályba.
Egyszerűbb ügyintézés
Július elsején lépett hatályba a Tbj.-t és több más jogszabályt is módosító 1998. évi XXXIII. törvénynek az a rendelkezése, amely szerint ezentúl a társadalombiztosítási bejelentkezéshez elegendő a cégbejegyzés iránti, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelem és ezek mellékleteinek benyújtása. A nyilvántartandó adatokat már a cégbíróság, illetőleg a gazdasági kamara fogja közölni az illetékes társadalombiztosítási szervvel. Az igazgatási szerv az adatok nyilvántartásba vételét követően a cégbíróságnak, illetőleg a gazdasági kamarának továbbítani köteles a bejelentett vállalkozás/vállalkozó társadalombiztosítási folyószámlaszámát. Akinek a tevékenysége megkezdéséhez sem cégbejegyzésre, sem egyéni vállalkozói igazolványra nincs szüksége, a tb-szervnél kapható formanyomtatványon tehet eleget bejelentkezési kötelezettségének.
Mindebből következően a társadalombiztosítási bejelentkezéshez már nem kell mellékelni a cégbejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját. Ez egyébként is betarthatatlan előírás volt, hiszen a cégbejegyzésnek előfeltétele a társadalombiztosítási bejelentkezés és a tb-folyószámlaszám megszerzése. A bankszámlaszámot sem kell közölni a bejelentkezéskor, hiszen sok vállalkozásnak ilyenkor még nincs is bankszámlaszáma (a számlavezető hitelintézet nevét és a bankszámlaszámot a számlanyitást követő 15 napon belül kell közölni a tb-vel).
Az adatok olyan változását, amelyet a gazdasági kamarához, illetőleg a cégbírósághoz nem kell bejelenteni, továbbra is közvetlenül a társadalombiztosítási szervvel kell közölni.
Járulékok bevallása és fizetése
A napi gyakorlat hamar megmutatta, hogy milyen problémák vannak a Tbj.-nek keresztelt, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásával. A jogalkotók ezért a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelettel több helyütt is megváltoztatták a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletet (közben persze nyugodtan lehet elmélkedni azon, hogy a jogalkotó mennyiben állt hivatala magaslatán, ha a több hónapi, netán évi munkával elkészített végrehajtási rendeletet alig négy hónap múltán máris a gyakorlat igényeihez kellett igazítani).
Nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása
Azok az idős emberek, akik saját jogon lettek nyugdíjasok, s akiket az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj megállapítását követően továbbfoglalkoztatnak, az ebből származó járulékalapot képező jövedelmük után nem kötelesek egészségbiztosítási járulékot fizetni. Amennyiben biztosítási jogviszonyuk a nyugdíj megállapításának napján és azt követően is folyamatosan fennáll és foglalkoztatójuktól ez idő alatt folyamatosan olyan jövedelmet kapnak, amely járulékalapot képez, az említett jövedelmet a járulékfizetési felső határ megállapításánál úgy kell figyelembe venni, mintha azt a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki.
Járulékok a munkaviszony megszűnésekor
Április elsejétől kezdődően a járulékalap megállapításánál akkor is figyelembe kell venni a járulékalapot képező jövedelmet, ha azt csak a biztosítási jogviszony megszűnése után fizették ki. Ilyenkor a biztosítási jogviszony alapján kifizetett, egyébként járulékalapot képező jövedelmet oly módon kell figyelembe venni, mintha azt a jogviszony megszűnésének napján kapta volna meg a biztosított. A munkaviszony/közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a foglalkoztatott a végkielégítés után a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének (jelenleg 4250 forint) figyelembevételével köteles a biztosítás fennállásának időtartamára egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni.
Azoknak a biztosítottaknak, akik munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban állnak, valamint a szövetkezeti tagok és a társas vállalkozók (feltéve természetesen, hogy nem csupán kiegészítő tevékenységként végzik munkájukat) biztosítási jogviszonya nem szünetel az idő alatt, amíg sorkatonai, tartalékos vagy póttartalékos szolgálatot teljesítenek, illetőleg amíg táppénzen vannak.
Bevallás a magánnyugdíjpénztárakhoz
A foglalkoztató a biztosítottak által választott magánnyugdíjpénztáranként külön, mégpedig a magánnyugdíjpénztárnak megküldendő bevalláson köteles bejelenteni az egyes magánnyugdíjpénztárakhoz tartozó, általa foglalkoztatott biztosítottaktól levont tagdíj alapját és összegét, és egyben – magától értetődően – köteles befizetni a levont tagdíjat is. A bevallásban a tagdíj alapját és összegét – a név és a TAJ-szám jelzése mellett – biztosítottanként meg kell bontani. Amennyiben a társadalombiztosítási igazgatási szerv halasztást engedélyez a foglalkoztatónak a járulékbevallás teljesítésének határidejére, akkor ez az engedély kiterjed a magánnyugdíjpénztáraknak teljesítendő bevallásra is.
A Tbj. szerint a magánnyugdíjpénztár a hozzá érkező bevallás adatairól úgyszintén havonta köteles adatot szolgáltatni (számítógépen) a többi igazgatási szervnek, hogy azok ellenőrizni tudják a bevallás helytállóságát, illetőleg hogy elkönyveljék a biztosított szolgálati idejét és biztosítási díját. A magánnyugdíjpénztár a bevallás adatainak közlésével egy időben arról is tájékoztatni köteles a többi igazgatási szervet, hogy a bevallás (befizetés) hiányos, vagy az abban közölt adatok nehezen hihetők.
Amennyiben a foglalkoztató nem teljes egészében, hanem csak bizonyos részben teljesíti a bevallásban szereplő fizetési kötelezettségét, a pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el a befizetett tagdíjat. Ha pedig a foglalkoztató netán elmulasztja befizetni a tagdíjat vagy csak bizonyos részben fizeti be azt, a pénztár – a pénztártag egyidejű értesítése mellett – az igazgatási szervnél haladéktalanul intézkedik a tartozás behajtása érdekében. A biztosítottól levont, de a pénztárnak megfizetni elmulasztott tagdíj összegére vonatkozóan a mulasztási bírság és a késedelmi pótlék kötelező viselése mellett a foglalkoztató természetesen a pénztár tagjának okozott kárt is köteles megtéríteni.
A kormányrendelet – áprilisi hatálybalépéssel – valamelyest pontosabbá tette a tartozás behajtása érdekében tehető intézkedések szabályait. E szerint ha a foglalkoztató a tagdíjbevallásnak nem vagy nem jól tett eleget, a magánnyugdíjpénztár értesíteni köteles erről a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot (MNYI), ha pedig a foglalkoztató egyben kifizetőhely is, akkor a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat (MEP). Az értesítéshez csatolnia kell az intézkedéshez, illetve a döntéshez szükséges okiratok másolatát. Amennyiben az MNYI, illetőleg a MEP valamilyen hiányosságot tár fel, felszólítja az érintettet a hiba megszüntetésére, szükség esetén pedig a fizetési kötelezettség előírása, érvényesítése (behajtása, végrehajtása) érdekében intézkedik a hatósági eljárás megindítása iránt. Amennyiben pedig olyan jogsértést állapít meg, amely nem tartozik a hatáskörébe, erről külön jegyzőkönyvet készít, és értesíteni köteles az intézkedés megtételére hatáskörrel rendelkező szervet. A hatóság a kibocsátott fizetési meghagyásban az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg a követelés jogosultjaként. Amennyiben a foglalkoztató nem vagy csak részben fizette be az egyébként bevallott tagdíjat, illetőleg a jogerős fizetési meghagyással kirótt összeget, a tartozás végrehajtására a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP-et keresi meg. Ismerve a honi közigazgatási és egyéb eljárások elképesztő sebességét, mindezzel legkevésbé a pénztártag jár jól, hiszen a számláján lévő összeg sem gyarapodik, ha pedig végrehajtásra kerül sor a munkáltató sorozatos késedelmes fizetése vagy nemfizetése miatt, az korántsem lesz valamennyi esetben eredményes. Nem ártana végiggondolni, hátha lenne ennél biztosabb és eredményesebb eljárás is.
Azok az egyéni vállalkozók, akik tagjai valamelyik magánnyugdíjpénztárnak, 1998-ban a tárgyhónapot követő 10-éig kötelesek bevallani és megfizetni a tagdíjat. Amennyiben viszont ezzel egyidejűleg heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is állnak, illetve nappali tagozaton tanulnak, csak negyedévente, a negyedévet követő hónap 10-éig kötelesek bevallani és megfizetni a magánnyugdíjpénztári tagdíjat. A bevallást ekkor is havi bontásban kell elkészíteni.
Bejelentenivalók
Sok gondot okozott a kisvállalkozásoknak, hogy a 10-nél több biztosítottat foglalkoztató cégek kizárólag a MEP által előírt számítógépes programmal készült floppyn tehettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Áprilistól megszűnt ez a regula, és minden foglalkoztató választhat, hogy floppyn vagy formanyomtatványon tesz-e bejelentést. Akik mágneslemezen küldik meg a társadalombiztosítási szervhez az adatokat, kísérőlevelet is kötelesek mellékelni, amelyben olvasható a bejelentésre kötelezett neve, társadalombiztosítási folyószámlaszáma, valamint a bejelentett személyek száma, s nyilatkoznia kell arról is, hogy az adatok megegyeznek a nyilvántartásban szereplőkkel.
A megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója – kérelemre – meghosszabbíthatja a bejelentés határidejét, mégpedig a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.
Összesítő bevallás
Áprilistól – egyelőre csak 1998-ban – kizárólag azok az egyéni vállalkozók kötelesek összesítő bevallást készíteni, akiknek a járulékalapot képező jövedelme (a vállalkozói kivét) havonta meghaladja a minimálbért (ez jelenleg 19 500 Ft). Bevallás hiányában a tb-szerv a minimálbér figyelembevételével határozza meg a járulékfizetési kötelezettséget.
Az az egyéni vállalkozó pedig, aki egyéni vállalkozása mellett heti 36 órás munkaviszonyban is áll vagy nappali tagozaton tanul, a tb-járulékot (a tanuló az egészségbiztosítási járulékot is), a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó pedig a baleseti járulékot csak negyedévenként, a negyedévet követő hónap 10-éig köteles bevallani és megfizetni.
