×

A munkavédelem helyzete

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 7. számában (1998. július 15.)

 

A munkavédelemről szóló, módosított 1993. évi XCIII. törvény szerint a munkaügyi és a népjóléti miniszter, mint a munkavédelemért felelős tárcák vezetői, minden évben kötelesek beszámolni a kormánynak a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről.

 

Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi törvény szerint munkavédelmi hatósági jogkör az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségen és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaton kívül más hatóságokat is megillet, az éves jelentések kitérnek a Magyar Bányászati Hivatal beszámolójára is. A jelentések alapjául szolgáló adatok szolgáltatására az OMMF saját adatain kívül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány, az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Kft. és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ köteles.

Az ÉT Munkavédelmi Bizottsága az 1998. június 3-i ülésén tárgyalta az 1997. évi munkavédelmi helyzetről szóló kormányjelentés tervezetét. A továbbiakban a jelentés szerkezete szerint ismertetjük az annak tartalmával kapcsolatban elhangzott munkáltatói álláspontot.

A munkafeltételek alakulása

A kormányzati értékelés szerint a munkavédelem helyzetében 1997-ben már érezhető volt a nemzetgazdaság stabilizációjának kezdete. A kormányzat megállapítása szerint a közelmúltban telepített üzemek és a multinacionális vállalatok térnyerése megmutatkozott a munkakultúra és a munkabiztonsági színvonal emelkedésében, különösen a dunántúli megyékben, nagyvárosokban. Ezzel ellentétben – a jelentés szerint – a vállalkozások többsége változatlanul anyagi nehézségekkel küzd, sok az elhasználódott, korszerűtlen munkaeszköz.

A jelentés következő megállapítása néhány éve folyamatosan a munkáltatói oldal álláspontjával ellentétesen kerül a kormányzat elé. A megállapítás lényege, hogy a munkáltatók szemléletére gyakran a gyors haszonra törekvés, a rövid távú gondolkodás jellemző. Ellenérvként minden esetben elhangzik, hogy a gazdasági recesszió, az élőmunka terheinek állandó és jelentős növekedése olyan mértékű forrásigényt támasztott az elmúlt években a gazdaság szereplőivel szemben, amely nem engedte meg a távlati tervezést, hosszú távú gondolkodást.

A nemzetgazdaság szerkezete az elmúlt fél évtizedben alapvetően átrendeződött, a jelenlegi mintegy 800 ezer kisvállalkozás jelentős része kényszervállalkozás, amelyek gazdasági teljesítőképessége a tőke és információ hiánya miatt nem lehetett magas. A gazdaságban jelen levő kis- és középvállalkozások tőkeszegénységének közvetlen következménye az alacsony technológiai színvonalú termelőberendezések és munkaeszközök kényszerű használata annak érdekében, hogy az ilyen módon létrehozott munkahelyek megmaradjanak.

A jelentés a munkáltatói szemlélet bírálata mellett megemlíti azt a munkavállalói magatartást, amely a munkanélküliségtől való félelem miatt érdekeltebb a munkalehetőségek fenntartásában, mint a veszélyek megszüntetésében.

A jelentés ezután gazdasági alágazatonként rövid áttekintést ad a kormányzat helyzetelemzéséről. A kormányzat álláspontját nem vitatva a munkáltatói oldal már az elmúlt években is több alkalommal hangsúlyozta, hogy a kormányzati helyzetértékelés egyes alágazatokban nem árnyalt, túlságosan szűkszavú, ezáltal a gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztott munkáltatói ismereteknek nem minden esetben felel meg.

A balesetek alakulása

A rendelkezésre álló adatok részletes elemzésének segítségével megállapítható, hogy a munkabalesetek száma tavaly is folyamatosan csökkent. A folyamat az évtized eleje óta tart. A munkabalesetek számának csökkenése azonban csak egyetlen jelenség, amelyből sem a kormányzat, sem a szociális partnerek nem vonhatnak le egyértelműen kedvező következtetéseket.

Ismereteink szerint még jelenleg is jelentős lehet a be nem jelentett munkabalesetek száma, amely bizonyos mértékben alátámasztja, de más vonatkozásokban cáfolja is a jelentés általános következtetéseit.

Fontos megjegyzés, hogy az egészségbiztosítás kötelező ellátásairól szóló, 1997. évi LXXX. törvény változatlanul fenntartja az "üzemi baleset" meghatározást, amely a munkavédelmi törvényben szabályozott munkabaleseteken kívül az úti baleseteket is a munkáltató teljes anyagi felelősségének körébe tartozónak tekinti. Ebben a vonatkozásban tehát az OEP adatszolgáltatása csak irányadó tendenciák követésére lehet alkalmas.

Tekintettel arra, hogy a munkavédelmi törvény végrehajtása tárgyában kiadott, módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM sz. rendelet a munkabalesetek bejelentésének és nyilvántartásának szabályait egyértelműen szigorítja, várható, hogy a következő évek munkabaleseti statisztikái a valóságos helyzethez közelebb álló adatokat tartalmaznak majd.

A jelentés szerint a legtöbb halálos munkabaleset az építőiparban következett be. A halálos balesetek aránya az 1996. évihez képest növekedést mutat annak ellenére, hogy az építőiparban foglalkoztatott munkavállalói létszám az előző évihez képest csökkent.

Foglalkozási megbetegedések

Az 1997-ben bejelentett foglalkozási megbetegedések száma az előző évihez képest csökkent. A legtöbb foglalkozási megbetegedést a feldolgozóiparból jelentették be. Sorrendben ezt követi a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, majd az egészségügyi és szociális ellátás. A megbetegedések kórformái az iparosodott országokénak megfelelően alakultak. A zaj okozta halláskárosodás a leggyakoribb foglalkozási megbetegedés, amelyet a foglalkozási fertőző betegségek és bőrbetegségek követnek.

A bejelentett, fokozott expozíciós esetek elemzése többféle következtetés levonására alkalmas:

  • a fokozott expozícióban érintett munkavállalók mintegy fele 40-49 éves életkorú,
  • egy év alatt a vegyi eredetű expozíciók számában mintegy 25 százalék növekedés tapasztalható,
  • a bejelentett foglalkozási fertőző betegségek (tbc, hepatitis) kizárólag az egészségügyben fordultak elő.

A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása és okainak felderítettsége továbbra sem kielégítő. Az okok ismeretének hiányában a munkáltatók érdemi megelőző intézkedéseket nem, vagy csak késve képesek megtenni. A jelentés előterjesztői a vázlatosan ismertetett adatokból az alábbi következtetéseket vonták le:

  1. A jövőben meg kell teremteni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakmai függetlenségét – pl. a Balesetbiztosító Pénztár általi finanszírozás bevezetésével.
  2. Meg kell teremteni a munkáltató anyagi érdekeltségét az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosításában. Olyan szabályozásokat, biztosítási formát kell kialakítani, bevezetni, amely a munkavállalót, a munkaadót és az egészségügyi szolgálatot egyaránt érdekeltté teszi a foglalkozási megbetegedések feltárásában és megelőzésében.
  3. A világviszonylatban is jelentős eredményeket elérő magyarországi munkahelyi biológiai monitorozást meg kell őrizni, végrehajtását meg kell követelni.

A fenti következtetésekkel kapcsolatos munkáltatói álláspont a munkavédelmi törvény hatálybalépése óta szerzett gyakorlati ismeretek alapján a következő:

  1. A foglalkozás-egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok szakmai függetlenségét a hatályos jogszabályok teljes mértékben garantálják.
  2. A munkáltatóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények megteremtésével és fenntartásával kapcsolatos különleges, orvosi szakértelmet igénylő feladatai végrehajtásában nélkülözhetetlen eszköz a sajátos feladatait ismerő, megfelelő szakképesítésű és gyakorlattal rendelkező orvos és szakszemélyzet folyamatos közreműködése.
  3. A részletezett követelmények érvényesülnek azokon a munkahelyeken, ahol a munkáltató saját fenntartású orvosi rendelőt működtet, és vele munkaviszonyban áll az egészségügyi személyzet, de megvalósulnak azokon a munkahelyeken is, ahol a munkáltató szerződéssel, magánjogi jellegű kapcsolatban áll a szolgálatot ellátó orvossal és ápolóval. A foglalkozás-egészségügyi alapellátást nyújtó szakemberek a munkáltató partnerei, nekik a hatályos jogszabályokban pontosan meghatározott tevékenységeikért a gazdálkodó szervezet munkáltatói jogokat gyakorló vezetője felelős.
  4. A hatályos jogszabályok szerint a foglalkozás-egészségügyi ellátás szakmai ellenőrzésére a területileg illetékes ÁNTSZ jogosult, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat [Mvt. 58. § (4) bek.]

A szociális partnerek által részletesen eddig még nem vizsgált problémák elkerülése érdekében, továbbá a munkáltatónak a munkavédelmi törvényben meghatározott feltétlen és korlátlan felelőssége miatt kötelezettsége, hogy a hatályos jogszabályokban előírt feladatok végrehajtását ellenőrizze, kétség esetén pedig kérje a szakmai felügyeletet ellátó illetékes ÁNTSZ állásfoglalását. A létrehozandó baleset-biztosítási pénztárak fő feladata a megelőzés lesz.

  1. A munkáltatói oldal egyetért abban, hogy valamennyi érintett érdekeltségét meg kell teremteni az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek megteremtésében. Ennek csak egyik, bár kétségtelenül fontos eszköze a baleset-biztosítás. Erőteljesebb munkáltatói érdekeltség teremthető olyan ösztönző rendszerek, támogatások bevezetésével, amelyek lehetővé teszik a munkafolyamatok technológiai korszerűsítését, azaz adó- és egyéb kedvezményekkel, támogatásokkal a beruházások gyors növekedését elősegítik.

Az általános helyzetelemzés is részletesen taglalja a magyarországi technológiai színvonal egyenetlenségét. Tapasztalataink szerint a magyarországi gazdálkodó szervezetek technológiai színvonalának elemzésekor megtalálható a harmadik évezred technológiája, de ezzel együtt egyes munkahelyeken századunk első felében készült és azóta folyamatosan üzemelő technológiai berendezések is megtalálhatók.

Ebből következik, hogy a vázolt egyenetlenségek megszüntetése sürgős és fontos feladat.

  1. A munkahelyi biológiai monitorozás gyakorlata hazánkban az általános európai feltételeknél szigorúbb. A finanszírozás kérdéseivel kapcsolatban kialakult vitában a szociális partnerek még nem jutottak megállapodásra a kormányzattal, ezért ezt a következtetést kellő részletezés és magyarázatok nélkül a munkáltatói oldal nem fogadhatja el.

Alapszolgálatok

A jelentés adatai szerint a foglalkozás-egészségügyi alapellátás a szervezett munkavégzésben foglalkoztatott munkavállalói összlétszám 80 százalékára kiterjed. Ismeretes, hogy az új típusú foglalkozás-egészségügyi szolgáltatási rendszer az 1995. év derekán kiadott jogszabályok szerint működik. A kezdeti nehézségek után a foglalkozás-egészségügyi alapellátást végző orvosok és a szolgáltatást igénybe vevő munkáltatók számára egyre inkább egyértelművé válnak a kölcsönös jogok és kötelezettségek, tehát a kölcsönös érdekeltség.

Sajnálatos azonban, hogy a jelenleg foglalkozás-egészségügyi alapellátást nyújtó orvosok csupán egyharmadának van ezen a területen szakképesítése. Továbbképzéssel és a vizsgáztatás megszervezésével kellene a szakorvosok számát gyarapítani, s ezzel a munkahelyi egészségvédelem feltételeit javítani.

A munkavédelmi törvény a munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladatként jelöli meg a veszélyes tevékenységekre, technológiákra vonatkozó szabályzatok kiadását, az ágazati jellegű kutatást, fejlesztést, továbbá a tájékoztatást, illetve a közreműködést a továbbképzés megszervezésében. Ezen feladatokat a tevékenység szerint illetékes miniszter látja el.

A foglalkoztatási törvény 1997. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint alapvetően megváltoztak a munkabiztonsági és munkaügyi felügyeleti rendszer felépítését, működését meghatározó jogszabályok. A területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szervezetéhez tartoznak. Az OMMF felügyeleti irányítási joga megszűnt, a területi felügyeletek felett szakmai irányítást gyakorol, és továbbra is másodfokú hatóságként jár el a felügyeletek hatósági tevékenységével kapcsolatban.

Az OMMF tehát részt vesz a jogalkotásban és a munkabiztonságot érintő műszaki szabályozásban, a nemzetközi kapcsolatokban, a munkavédelmi oktatás és kutatás szervezésében, az egyéni védőeszközökkel, valamint a munkabiztonsági szakértői engedélyek kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásokban, valamint szakmai irányítást gyakorol a területi felügyeletek felett.

Az európai csatlakozás és jogközelítési eljárás keretében 1997-ben számos jogszabályt hirdettek ki az OMMF jogalkotási tevékenysége során. A szociális partnerek az OMMF 1997. évi tevékenységének értékelése során hangsúlyozták, hogy a munkavédelem országos programja, amelynek elkészítése a törvény szerint kötelező, változatlanul hiányzik. A szociális partnerek álláspontja szerint továbbá nem történtek hatékony lépések a 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban előírt baleset-biztosítási ágazat létrehozása érdekében.

Az OMMF hatósági tevékenységének értékelése során a munkáltatói oldal ismételten szóvá tette, hogy álláspontja szerint nincs érdemi előrelépés a felügyelők tanácsadó, közreműködő tevékenységével kapcsolatban. Az általunk ismert európai minták szerint ugyanis a felügyelők a munkáltatók ellenőrzése során nem csupán a hibák, hiányosságok feltárását és szankcionálását, hanem folyamatos tanácsadó tevékenységet is végeznek.

Oktatás, kutatás, tájékoztatás

A rendszerváltozás óta nemzeti szinten nincs munkavédelmi kutatás. Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft.-nél háromszintű munkavédelmi szakképzés folyik, azonban a kérdés vizsgálata során a szociális partnerek – főként a munkáltatói oldal – több alkalommal is felvetették a képzés általános és egyedi problémáit, különös tekintettel bizonyos szakképesítések elismerésére. A Munkavédelmi Bizottság ennek alapján úgy határozott, hogy a munkavédelmi képzés és szakképzés valamennyi kérdését a közeljövőben megtárgyalja. A munkavédelem kérdéseivel kapcsolatos tájékoztatás hatékonyságának javításában évek óta jelentős eszköz a munkavédelmi bírságokból pályázat útján elnyerhető támogatás. Az ilyen módon elkészült anyagok terjesztésében a szociális partnerek is tevékeny szerepet vállalnak.

Az ÁNTSZ és a munkaegészségügy

A már vázolt értékelés alapján a hatósági munka megerősítésének és hatékonyságának növelését tűzi ki célként a jelentés.

Ennek érdekében:

  • át kell tekinteni a hatóság által a központi költségvetés finanszírozásában ellátandó, valamint a szolgáltatási feladatok rendszerét,
  • egységes, az OMMF-fel öszszehangolt nyilvántartást kell kialakítani a gazdálkodó szervezetekről,
  • ki kell alakítani az ellenőrzés rendszerét, be kell vezetni a kockázati tényezők alapján súlyozott gyakoriságú ellenőrzések mellett az ún. közös – a munkabiztonsági felügyeletekkel együttes – ellenőrzéseket is,
  • meg kell teremteni a munkahigiénés laboratóriumok működésének pénzügyi és egyéb feltételeit,
  • szükséges a munka-egészségügyi szakma presztízsének védelme elsősorban a képzés, továbbképzés rendszerének folyamatos fejlesztésével.

A munkáltatói oldal álláspontja szerint az 1997. évi jelentés lényeges tartalmi elemei megfelelnek a gyakorlati tapasztalatoknak, azonban a fentebb már vázolt feladatok a következő időben is folyamatos, állandó párbeszédet igényelnek a jogalkotó és a szociális partnerek között.

vezető szakértő MMSZ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem