×

A készpénzfizetés korlátozása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 7. számában (1998. július 15.)

 

"A műtét sikerült, de a beteg meghalt." Jól illik ez a mondás a készpénzfizetés korlátozására irányuló jogszabályokra. A jogalkotói szándék ugyanis jó volt, de a korlátozó rendelkezések és szankcióik még egy évig sem voltak hatályban, ugyanis az Alkotmánybíróság a minap semmisítette meg azokat.

 

A gazdálkodó szervezetek által már oly' jól ismert, a készpénzfizetés visszaszorítására irányuló, az adótörvényekben meghatározott szabályokat kiegészítő-konkretizáló 224/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet immár egy éve – 1997. június 30-a óta – nehezítette a vállalkozások életét. Írásunk apropója az a 76/1998. (IV. 24.) Korm. rendelet, amely az előbb említett, sokat szidott "társát" módosította, valamint a kérdéskörrel foglalkozó teljes szabályozási anyagot megsemmisítő, 1998. június 22-én kelt alkotmánybírósági határozat.

Egyáltalán mi indíthatta a jogalkotót ilyen jellegű korlátozás beépítésére az adószabályokba? Az eredeti, fennen hangoztatott szándék a feketegazdaság visszaszorítása volt, valamint a jelentős nagyságrendű pénzöszszegek valóságos pénzmozgást elkerülő, fiktív számlákkal való mozgatásának megakadályozása.

Először nézzük meg az eredeti, módosítás előtti szabályozást, és egy kis "körsétával" annak hatását a gyakorlatra:

A szabályozás lényege

A kormányrendeletben megállapított 1 millió forintos összeghatár feletti készpénzkifizetésnél társasági adó szempontjából csak 20 százalékkal csökkentett érték – azaz a számla áfa nélküli értékének 80 százaléka – volt elszámolható költségként, a személyijövedelemadó-törvény szerinti vállalkozói bevételt pedig növelte a számla áfa nélküli értékének 20 százaléka, emellett az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozás a teljes ellenértékre jutó előzetesen felszámított áfát nem vonhatta le.

Mit is jelentett ez egy cég számára? Amennyiben a későbbiekben taglalt esetek valamelyike folytán a tranzakció során 1 000 001 (áfa nélkül) forintot kellett számításba venni mint készpénzben kiegyenlített ellenértéket, akkor az a fél, aki felvette ezt az összeget, nem vonhatta le a 250000 forint előzetesen felszámított áfát, és költségként csak az áfa nélküli érték 80 százalékát számolhatta el. Ez elég jelentős veszteségnek bizonyult ahhoz, hogy a vállalkozók figyelemmel kísérjék a készpénzfizetést korlátozó rendelkezéseket. A kormányrendelet a korlátozás alapjává az "egy szerződésből" eredő tartozásokat tette. Ezzel el is érkeztünk a rendelet leginkább támadott pontjához, az "egy szerződés" fogalmának meghatározásához ebben a szabályozási körben.

Egy szerződés

A rendelet szövege, amelynek homályos megfogalmazását később az APEH módosította, két módozatot állított fel a vizsgált fogalomkörben.

  • Az egyik az okiratilag egy szerződés volt, amikor a felek egy okiratba foglalták megállapodásukat. Itt külön foglalkozott az APEH a keretszerződésekkel: amennyiben a keretszerződésnek nevezett megállapodás (amely egyébként gazdálkodó felek hosszú távú kapcsolatai során széleskörűen alkalmazott forma, alapvetően a felek együttműködéséről szóló megállapodást, általános jellegű kitételeket tartalmaz, amelyhez később kapcsolódhatnak a szolgáltatást konkrétan meghatározó megállapodások), magában foglalta a Ptk. által a szerződésekhez megkívánt tartalmi elemeket, szerződésnek minősült, és a rendelet előírásai alkalmazandók voltak rá. Az említett elemek hiánya esetén a keretmegállapodás alapján később létrejövő szerződéseket önmagukban kellett vizsgálni, a következő pontban említettek figyelembevételével.
  • A másik az úgynevezett 15 napos szabály volt: a rendelet vonatkozásában egy szerződésnek minősültek azok az ugyanazon felek által kötött, azonos tárgyú szerződések, amelyekből eredő fizetési kötelezettség teljesítése között nem telt el 15 nap. Felmerül bennünk a kérdés, hogy miket tekintett a hivatal azonos tárgyú szerződéseknek? Az APEH Tájékoztató válasza az volt erre, hogy a szerződéseket minősíteni kell, ami alatt azt értették, hogy például az ugyanazon felek közötti adásvételi szerződések egy szerződésnek minősültek – tekintet nélkül arra, hogy mi volt a Ptk. szerinti közvetett tárgyuk, azaz a dolog, amire a szerződés irányult (például autó, autóalkatrész, élelmiszer... stb.) -, de ha ugyanazon felek két héten belül több helyiségbérleti szerződést kötöttek, az már nem számított egy szerződésnek. Tehát a döntő ismérv a szerződés tárgya, azaz a szolgáltatás volt, tekintet nélkül a közvetett tárgyra. Ez az értelmezés azt a kacifántos és jogilag képtelen helyzetet eredményezte, hogy például egy kereskedő árujának, (például ruhanemű) és ugyanannak a kereskedőnek a könyveléshez használt régi számítógépének a megvásárlása egy szerződésnek minősült, ha mindkét ügylet két héten belül történt és ugyanaz volt a vevő.

Készpénzfizetés

Vizsgáljuk meg a készpénzfizetés fogalmát, hiszen ahogy a fentiekből is látszik, nem biztos, hogy más jogszabályokkal megegyező tartalommal találkozunk. A készpénzzel történő fizetés teljesítésének lehetséges módozatait a 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés tartalmazza, amelyek szerint készpénzfizetésnek minősül:

  • a pénzösszeg közvetlen átadása,
  • az összeg befizetése a jogosult bankszámlájára,
  • az összeg továbbítása a jogosultnak készpénz-átutalási megbízással,
  • a kifizetési utalvánnyal való kiutalás,
  • a készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetés,
  • a pénzforgalmi betétkönyv felhasználása,
  • a postai küldemény utánvételezése,
  • az esetenkénti egyszerű átutalással átutalt összegből készpénz felvétele.

A fentiekhez képest a kormányrendelet – szerencsére – szűkítette a kört: készpénzfizetésnek minősült a

  • pénzösszeg közvetlen átadása, valamint
  • belföldi postautalvánnyal való továbbítása a jogosult részére, továbbá
  • a postai küldemény utánvételezésével teljesített fizetés.

Nem minősült viszont készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósult a hitelintézeti kiegyenlítés (a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés), azaz:

  • csekkel adták fel a készpénzt a jogosult bankszámlájára;
  • az ügyfél bankszámláját vezető banknál egyenlítették ki a tartozást, mégpedig úgy, hogy a készpénzt befizették a jogosult bankszámlájára;
  • a banknak adott rendelkezés alapján (pl. készpénzfelvételi csekk, levélben történő felhatalmazás) a kötelezett bankszámlájáról fizettek készpénzt a jogosultnak a tartozás kiegyenlítésére.

Ezenkívül az APEH állásfoglalása szerint a váltóval történő fizetés (amelynek manapság elenyésző a gyakorlata), a faktoring és a beszámítás sem minősült készpénzfizetésnek.

Áfa – "egészben vagy részben"

A szabályozás alkalmazásakor az áfa-törvény 33. §-ának (3) bekezdése okozott némi értelmezési problémát. Ugyanis az egy szerződés fogalmát alapul vevő rendelkezések tükrében ez azt jelentette, hogy amennyiben az egy szerződésből eredő kifizetéseknek tekintett pénzbeli teljesítésekkor egyes részeket készpénzzel, másokat viszont például csekkel vagy átutalással teljesítettek, csak a készpénzes fizetéseket kellett összeszámítani, azonban az 1 millió forintos limit átlépésekor a teljes összegre (tehát mind a készpénzes, mind az átutalásos fizetésekre) vonatkozott az előzetesen felszámított áfa levonásának tilalma.

Megjegyezzük, hogy ez a hátrány csak az áfakört érintette, nem érvényesült a jövedelem- és a társasági adózásban.

Számítási időszak

A szabályozás azt az előnytelen helyzetet eredményezte, hogy az egy szerződés elvének alkalmazása során akár évekre is elhúzódhatott volna az a figyelési időszak, amely alatt vigyázni kell a limit átlépésére. Tehát egy több évre szóló bérleti szerződés, szolgáltatási szerződés (például könyvvizsgálat) vagy részletvétel során a szerződés egész tartamára érvényesült a szabály. Például ha egy bérleti szerződésnél a felek 50000 Ft/hó bérleti díjban állapodtak meg, akkor az bizony a második év vége felé elérte volna az egymillió forintot, s innentől kezdődően a bérlő nem fizethetett volna készpénzzel.

A gyakorlat

Nézzünk néhány példát arra, hogy a gyakorlatban milyen reakciókat váltottak ki az említett szabályok.

Le kell szögeznünk, hogy a kis- és középvállalkozásoknál manapság a vállalkozó a romló fizetési morál miatt általában azt tartja szem előtt, hogy "az a biztos, ha valaki rögtön fizet". Egyrészt amennyiben valaki nem állandó ügyfélkörrel dolgozik, nem bízik meg minden vevőjében, másrészt az átutalás a kisebb gazdálkodóknál likviditási problémát okozhat: nem rendelkeznek elég tőkével ahhoz, hogy üzletüket az átutalt pénztől függetlenül is forgásban tudják tartani, így lelassul a felvásárlás.

Ezt elkerülendő egyes vállalkozások azt az utat választották, hogy annak ellenére, hogy azonnal megtörtént a pénzmozgás, csak a 15. nap letelte után állították ki a számlát, amely így természetesen nem a valós tranzakciót mutatta, de a fent vázolt finanszírozási probléma elkerülhetővé vált vele. Az is "járható útnak" bizonyult, hogy amennyiben a gazdálkodók észrevették, hogy átlépték az 1 millió forintos limitet, kivették és sztornírozták azt a legkisebb értékű számlát, amivel még a limit alatt és időhatáron belül maradtak, így kevesebb kárt szenvedtek el, mint ami a készpénzfizetést korlátozó rendelkezések szankciói miatt sújtotta volna őket.

Vegyük talán a legpregnánsabb példát, az üzemanyag-tankolás esetét! Mondjuk egy kisebb településen egy kisebb cég 10 szállító járművel rendelkezik, amelyek napi használatban állnak. A településen csak egy társaság telepített benzinkutat. A járművek nagy kihasználtsága esetén a vállalkozás biztos, hogy belefutott az 1 milliós korlátba a tankolások során. A járművek kihasználtságát nem lehet az üzletmenet hátráltatása nélkül csökkenteni, így két megoldás kínálkozott: az egyik, hogy a társaság kártyákat szerez be a tankoláshoz a töltőállomást működtető cégtől, ilyenkor 10 kártyára van szükség, ami hazánkban kártyánként több százezer forint letétet jelent. Valószínűleg a példánkban szereplő kisvállalkozás ezt, valamint a járulékos költségek kifizetését nem engedhette volna meg magának, így azt az utat választotta, hogy járműveit a szomszédos települések valamelyikén lévő, másik cég töltőállomásához küldte tankolni, állandóan figyelve, hogy mikor telik le az ominózus 15 nap.

Kérdésként merül fel az is, hogy ha valamely vállalkozás egy szerződés alapján rendszeresen, rövid időközönként de kis tételben vásárolt, miért kellett, hogy az említett szabályozás csapdájába essen? Biztos, hogy a jogalkotói cél az ilyen vásárlások nehezebbé tételére irányult? Esetleg nem lett volna "áldásos" egy alsó limitet is beépíteni? Például a 10000 forint alatti tételeket nem kellett volna az összértékhez hozzászámítani. Azok a gazdálkodók, akik rendszeresen nagy volumenű tranzakciókat hajtottak végre, úgysem aprózták volna el az ügyleteiket az alsó limit miatt a jogszabályi korlát kikerülése végett, viszont a kisvállalkozások számára egyes ügyleteknél nagy könnyebbséget jelentett volna. Azt már nem is taglaljuk, hogy a szabályozás nyilvánvalóan nem gyakorolt hatást a feketegazdaságra.

A módosítás

A május 9-én hatályba lépett módosítás szerinti legjelentősebb változás, hogy a szabályozás alapja, az "egy szerződés" oly sok értelmezési és gyakorlati problémát okozó elve helyett az ugyanazon felek közötti, ugyanazon fél által kibocsátott számla (egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány) lett. Megjegyezzük, hogy így az adótörvényekkel is összhangba került a szabályozás, hiszen azok a számla általános forgalmi adó nélküli értékét említik a releváns törvényhelyeken. Igaz, hogy a szabályozás szigorodott, hiszen nem vizsgálta, hogy a számlák mögött lévő tranzakciók mire irányultak, összekapcsolhatóak-e, de legalább egyértelműen alkalmazhatóvá vált, és ezáltal vége lett a fent taglalt hosszúra nyúló értelmezési problémáknak arról, hogy mikor is tekintsük egy szerződésnek a valójában minden szempontból több szerződések együttesét.

Emellett a 15 napos időközt 8 napra csökkentették, valamint az 1 millió forintos határt 1,2 millió forintra emelték. Az, hogy az összeszámítási időköz rövidülése mindenképpen könnyítést jelentett az adóalanyok számára, igazán nem szorul indoklásra.

Megoldódott az a probléma is, hogy meddig kell összeszámítani a készpénzzel fizetett összegeket, ugyanis a módosítás szerint a rendelkezéseket naptári éven belül kellett alkalmazni.

A részben készpénzzel, részben átutalással teljesített fizetéseket a módosítás a következőképpen "oldotta meg": az új szöveg tartalmazta azt a kitételt, amely szerint a rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha a kérdéses számla ellenértékét részletekben egyenlítették ki. Tehát amellett, hogy elvileg a számla középpontba állításával elkerülhető lett volna a jelzett probléma, a fenti kitétel miatt a részben átutalással, részben készpénzzel kiegyenlített számlánál, amennyiben a készpénzes rész meghaladta az 1,2 millió forintot, a számla teljes értékére alkalmazandóvá vált az előzetesen felszámított áfa levonási tilalma. A jövedelemadó és a társasági adó tekintetében változatlanul csak a készpénzzel kiegyenlített részt sújtotta a szankció.

A szabályozás alapvető koncepcionális kérdésekre változatlanul nem adott kielégítő választ, hiszen egymástól teljesen eltérő jellegű szerződések esetén is összeszámítási kötelezettséget írt elő, valamint változatlanul az olyan vállalkozásokat sújtotta leginkább, amelyeknek egyébként is nehéz a talpon maradás. Az tehát, hogy a szabályozás megváltozott formájában mennyiben érte volna el a kitűzött célját, változatlanul nyitott kérdés maradt volna, ha az Alkotmánybíróság nem vágja át a "gordiuszi csomót".

A rendelkezések megsemmisítése – az AB-határozat
Már éppen kezdtük alkalmazni megváltozott formájukban a korlátozó szabályokat, amikor megtudtuk, hogy a gazdálkodók fellélegezhetnek. Az Alkotmánybíróság 31/1998. (VI. 25.) határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette
  • az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 33. §-ának (3) bekezdését,
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete A) fejezetének 2. pontját,
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B §-a (5) bekezdésének a) pontját,
  • valamint az egyes adótörvények alkalmazásában a készpénzzel történő fizetés összeghatáráról szóló – a 76/1998. (IV. 24.) Korm. rendelettel módosított – 224/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletet.

Az Alkotmánybíróság (AB) azt a kérdést tartotta szem előtt, hogy az adó mint jogintézmény alkotmányosan megengedett eszköz-e azoknak a gazdaságpolitikai céloknak az elérésére, amelyekre a kérdéses szabályokat felhasználták.

Az Alkotmánybíróság korábbi ítéleteire is támaszkodva megállapította, hogy a Ptk.-ban szabályozott "joggal való visszaélés tilalma" az egész jogrendszerben érvényesülő, az alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből levezethető jogelv. Ez alapján vezethető le az a megállapítás, amely szerint a törvényalkotót köti a jogalkotói hatalommal való visszaélés tilalma. A törvényalkotónak jogában áll a készpénzfizetés adminisztratív jellegű korlátozása mellett dönteni (és a vizsgált kérdéskört ilyen jellegűnek ítélte meg az AB), azonban az alkotmányossági kérdés, és mint ilyen az AB által vizsgálandó, hogy az adó mint jogintézmény "kvázi szankcióként" felhasználható-e a korlátozás gazdasági kényszerrel való érvényre juttatására.

Az AB megvizsgálva a rendelkezések általunk is taglalt visszás pontjait, kiemelve az "egy szerződés" problémáját, a számlaösszevonások kérdését, külön is említve az üzemanyagszámlákat, a kis tételű napi vásárlásokat, a különböző közvetett tárgyú, de azonos típusú szerződések megítélését, arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezések megsértik a joggal való visszaélés tilalmát, és mindegyik adónem tekintetében ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet adóztatnak, olyan jogtól fosztva meg az adózókat, amely a különböző adónemek tekintetében "az adónem jogi természetéből fakadóan szükségképpen folyó jogként illetné meg őket", jogellenesség nélküli "kvázi szankcióként" tartva a kardot a gazdálkodók felett.

A határozat indokolása kifejti azt is, hogy elismeri a fejlett piacgazdaságú országokban meglévő tendenciát, amely a készpénzes fizetés visszaszorulását mutatja, azonban a jelenség előmozdítására elsődleges eszközként nem az adminisztratív eszközök bevezetését látja célravezetőnek, hanem a bankok, a pénzintézetek részéről olyan szerződési feltételek kialakítását, amelyek anyagilag teszik érdekeltté a gazdasági élet szereplőit a készpénzkímélő fizetési módok alkalmazására. A "jövő zenéje" még arról beszélnünk, hogy ezt az elvet magukénak vallják-e majd az érintettek.

Az AB-határozat által megsemmisített rendelkezések a határozat Magyar Közlönyben való kihirdetése napjától (1998. június 25.) vesztik hatályukat. Ez tehát nem érinti a június 25-e előtt létrejött jogviszonyokat. Tehát a kihirdetést megelőző tranzakciók tekintetében még alkalmazandóak a korlátozó rendelkezések és az adótörvények szankciói.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem