×

Pályakezdők elhelyezkedési esélyei

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 6. számában (1998. június 15.)

 

Kedvezően alakulnak az idén a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei. A munkanélküliségi adatok ebből a szempontból a korábbi években megszokottnál jobbak, így több fiatal reménykedhet azonnali munkához jutásban.

 

Április végén a regisztrált munkanélkülieknek mindössze 6,6 százaléka volt pályakezdő, vagyis a 438 ezerből 28 738, pedig 1997 hasonló időszakában 8,5 százalék, 1996-ban pedig 9,2 százalék volt arányuk a munkanélküliek között. Igaz, minden valószínűség szerint számuk júliusban növekedni fog akár 12-14 ezer fővel is.

Kormányzati intézkedések

Bagó József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a statisztika kedvező alakulása nem kis mértékben a kormányzat beavatkozásának köszönhető, amikor is megszüntette a pályakezdők munkanélküli-segélyét, voltaképpen érdekeltségüket abban, hogy munkanélkülivé váljanak. A pályakezdőknek munkaügyi szempontból az a sajátosságuk, hogy könnyebben válnak munkanélkülivé, mint más társadalmi rétegek – habár gyorsabban is találnak munkát. A kormány intézkedésének eredményeként már két éve csak azok lépnek be a regisztráltak körébe, akiknek valóban szükségük van rá, és hathatós segítséget igényelnek a munkahelykeresésben.

Az intézkedés kiegészült azzal is, hogy a munkaügyi központok munkatársai nagyobb gondot fordítottak a fiatalok elhelyezésére. Az illetékesek úgynevezett prevenciós program keretében már az iskolákban megkeresték azokat a pályakezdőket, akik munkanélkülivé válhatnak, megismertetve velük, hogy milyen segítséget igényelhetnek a munkaügyi központoktól. A központok pedig egyre alkalmasabbak arra, hogy személyre szólóan foglalkozzanak a fiatalokkal.

A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedését azok a támogatások is segítik, amelyekkel a kormányzat a munkáltatókat kívánja ösztönözni a foglalkoztatás bővítésére. Ilyen például a munkatapasztalat-szerző támogatás, amellyel a munkáltató bértámogatást, illetve az egészségügyi hozzájárulás megtérítését igényelheti, amennyiben regisztrált munkanélkülit vesz fel, legalább ideiglenesen. A támogatásnak köszönhetően a fiatal munkanélküli néhány hónapig ismerkedhet a vállalat tevékenységével, szerencsés esetben végül stabil álláshoz is jut. Szintén prevenciós eszköz, hogy foglalkoztatási támogatás igényelhető a gyakorlaton levő fiatalok továbbfoglalkoztatásához, erre a minimálbér felének megfelelő támogatást, illetve az egészségügyi hozzájárulás kifizetését lehet igényelni. Eddig már több mint 10 ezer fiatal jutott munkahelyhez ily módon, ha ideiglenesen is.

Továbbképzés

Az egyik legfontosabb eszköz azonban mindig is a képzés támogatása marad. Tavaly 21 627 fiatalt vontak be különféle képzési programokba. A bekerülés alanyi jogon történik, de csak meghatározott szakmák esetében. Ott ugyanis nem célszerű a támogatás a minisztérium szakértői szerint, ahol van kereslet a szakmára. A szakmák támogatásáról a helyi munkaügyi tanács dönt a helyi viszonyok ismeretében. A cél minden esetben az, hogy a támogatást azokra koncentrálják, akiknek valóban szükségük van rá.

A pályakezdő fiatalok természetesen nemcsak a számukra specializált támogatási eszközökben, hanem általában a munkanélkülieknek szóló támogatásokban is részesülhetnek. A hagyományos eszközökön belül a bértámogatásban részesülő pályakezdő fiatalok aránya viszonylag magas, 18 százalékos. Hasonló mértékben részesülnek az utazásiköltség-térítési támogatásból, ez eléri a 21 százalékot, és értelemszerűen a legmagasabb az arányuk a képzési támogatásoknál. Legalacsonyabb a pályakezdők súlya a közhasznú munkáknál, mindössze 5 százalékos, ami azzal magyarázható, hogy egyre kvalifikáltabb fiatalok lépnek ki az iskolapadból. A költségvetési szférában általában kvalifikáltságuknak megfelelő munkahelyeket tudnak ajánlani a fiataloknak, például pedagógusasszisztensi, múzeumi munkatársi munkaköröket.

A piaci szférában kissé másként alakulnak a támogatások. A társaságok a pályakezdők esetében többnyire az utazásiköltség-térítési támogatást veszik igénybe. A Központi Statisztikai Hivatal által készített felmérés azonban azt támasztja alá, hogy a pályakezdők koruk ellenére nem rugalmasabbak a területi alkalmazkodásban, mint korosabb munkanélküli társaik. Döntően csak a lakóhely környékén tudják elképzelni a munkavállalást. Ez nagy hátrányt jelent a magyar munkaerőpiacon, amelyre jellemző a gazdaságföldrajzi aránytalanság. Ennek fő oka, hogy a működőtőke egyenlőtlenül áramlott a térségbe, Magyarország nyugati felében növekvő, keleten viszont kevés a beruházás. Előfordul tehát, hogy miközben ugyanabban a szakmában az ország nyugati részében kereslet van, keleten segélyen élnek a szakmabeliek. A fiatalok mobilitását azonban nagyban javítaná a kormány összehangolt terület-, lakás- és foglalkoztatáspolitikája. Ezt szolgálja a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezése is, hogy az odautazás támogatása mellett a csoportos utaztatást és a szállást is támogatni lehessen az idei évtől. Ezek hatékonyságáról egyelőre még nincs értékelhető adat, ám mindenképpen segíti a munkaerő-kereslet és -kínálat összekapcsolását.

Döntő jelentőségű az iskolázottság

A tárca támogatást nyújt a munkaadóknak a munkaerő-toborzáshoz is. Ennek célja, hogy ösztönözzék a beruházókat: olyan térségbe menjenek toborozni, ahol rendelkezésre áll a felesleges munkaerő.

A tárca kalkulál azzal, hogy a pályakezdők életkori sajátossága az önálló élet megteremtésére való törekvés, azonban a felmérésekben a fiataloknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erre önerőből képes lenne. Ugyanakkor minden tizedik fiatal állította, hogy változtatna lakóhelyet, ha ebben az állam támogatná. Ez mindenképpen jelzi, hogy a lakástámogatásnak nagy szerepe lehet a munkaerő átcsoportosításában.

A tárca tisztában van azzal, hogy az oktatás és képzés támogatásával a fiatalok jó része még az iskolapadban tartható, s ez után pedig kvalifikáltabban, kevésbé kiszolgáltatottan kerülhetnek a munkaerőpiacra, társadalmi szempontból azonban mégiscsak az az előnyös – és ez a támogatási rendszer lényege is -, hogy a munkanélküli minél hamarabb munkát találjon, képes legyen magáról gondoskodni és így kikerüljön a támogatási rendszerből.

Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a képzős fiatalok majdnem fele keresi a kapcsolatot a munkaügyi központokkal. Számuk azonban egyre csökken, mert egy részük maga keresi az elhelyezkedés lehetőségeit, illetve esetleg egyáltalán nem akar elhelyezkedni, mert eltartják. Mások viszont feketemunka segítségével próbálnak felszínen maradni. Miközben csökken a jelentkezők száma, a kapcsolat a központ és a fiatalok között a korábbiaknál intenzívebbé válhat – véli a főosztályvezető-helyettes.

A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az idén összesen mintegy 160 ezer fiatal lép ki a munkaerőpiacra a különféle iskolatípusokból. Májusban 78 ezer fiatal tett érettségit, a gimnáziumban érettségizettek 55 százaléka valószínűleg felvételt nyer valamelyik felsőfokú tanintézetbe, ugyanez az arány a szakközépiskolában érettségizetteknél 20 százalék. A 78 ezerből a számítások szerint 42 ezren fognak szakmát tanulni. A tárca úgy kalkulál, hogy mintegy 5000 olyan érettségizett, szakképzettség nélküli fiatal jelenik majd meg a munkaerőpiacon, akiknek céljuk lehet az elhelyezkedés. A munkaügyi központok ügyfele várhatóan 3-4 ezer lesz közülük.

A pályakezdő munkanélkülieknek 27 százaléka alacsony iskolázottságú, csupán általános iskolát végzett, vagy még azt sem fejezte be. A prognózis szerint 20 százalékuknak van szakképzettsége érettségivel, 38 százalékuknak szakképzettsége érettségi nélkül, gimnáziumi érettségije szakképzettség nélkül pedig 12 százalékuknak van. A pályakezdő munkanélküliek között mindössze 1 százalék a diplomás. Érdekes adat, hogy a pályakezdő munkanélküliek 40 százaléka nő, 60 százaléka férfi, ami azzal magyarázható, hogy a nők általában alkalmazkodóbbak, ha munkavállalásról van szó. Ugyanakkor a szolgáltatóipar folyamatos bővülésével az ágazat munkaerő-felvevő képessége nő, s itt a nők általában jobban el tudnak helyezkedni.

Javuló esélyek

A munkáltatók előrejelzései alapján az idén hosszú idő után először nő a szakképzetlen fiatalok iránti igény a munkaerőpiacon, a bejelentett igények 23 százaléka ilyen álláshelyre vonatkozik. Ez azzal magyarázható, hogy a segédmunkások iránti igény a beruházások növekedésével összefüggésben nő. A legnagyobb igény azonban általában a szakközépiskolát és szakiskolát végzettek iránt van. A pályakezdők iránti igény leginkább a feldolgozóiparban és a hírközlés, szállítás ágazatában mutatkozik meg, legkevésbé a mezőgazdasági cégek vállalkoznak pályakezdő fiatalok foglalkoztatására.

A regisztrációba belépő pályakezdő munkanélküliek az ifjúsági munkaerőforrás arányában
Év Ifjúsági
munkaerőforrás1
(ezer fő)
A regisztrációba belépő
pályakezdő munkanélküliek
száma2 (ezer fő)
A regisztrációba
belépők az ifjúsági
munkaerőforrás %-ában
1993 176,3 77,9 44,2
1994 170,3 78,6 46,2
1995 151,8 81,3 53,6
1996 153,8 71,7 46,6
1997 152,5 64,8 42,5
1998 160,8 50-60  
Forrás: Statisztikai évkönyvek
OMMK
1 Az iskolarendszert adott évben elhagyó, tovább nem tanuló fiatalok száma
2. A tanév végétől az adott év végéig (június és december között) regisztrációban megjelenő új pályakezdők száma

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem