×

Munkahelyi szabályozás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 5. számában (1998. május 15.)

 

Magyarországon vállalati kollektív szerződések több évtizede köttetnek. A gazdasági átalakulással, a privatizálással e területeken is lazultak a munkaügyi kapcsolatok. A középszintű, ágazati (szakmai) megállapodásoknak azonban egyáltalán nincsenek hagyományai.

 

A rendezett munkaügyi kapcsolatok érdekében a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, együttműködve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel egyéves programot hirdetett meg. A program végrehajtását elindító konferencián a munka világának szereplői, a többi szakszervezeti konföderáció, a munkaadói érdek-képviseleti szervezetek vezetői, a munkaügyi kormányzat vezetői vettek részt.

A projekt folytatása annak a kezdeményezésnek, amelyet a Magyar Munkaadói Szövetség, az MSZOSZ és az Autonóm Szakszervezetek közösen egy évvel ezelőtt tett, de amely azóta sem hozott eredményt. A projekt célja, hogy a munkaügyi kapcsolatot létrehozó szereplőkkel közösen elemezze a kollektív szerződéseket a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján, és keretei között közvetlen segítséget kívánnak nyújtani a kollektív szerződések megkötéséhez.

Helyi problémák

A nyitókonferenciát hat regionális konferencia követi a munkaadók közreműködésével. A regionális konferenciákon az a cél, hogy közreadják az eddigi tapasztalatokat, információkat, lehetőséget adva a helyi problémák megvitatására is. A program szerint egy év elteltével az érintett partnerek megvonják a mérleget, zárókonferencián öszszegezik a tapasztalatokat és tennivalókat.

A versenyszférában a foglalkoztatottak 30 százaléka alanya a munkahelyi kollektív szerződésnek, ebből mintegy 10 százalék tartozik középszintű kollektív szerződés alá. Az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak az MSZOSZ-hez és az Autonóm Szakszervezetekhez tartozó munkahelyek, itt 70 százalék körüli a kollektív szerződéssel érintettek köre. A 70 százalékos arány megfelel az európai országokban szokásosnak. (Kollektív szerződés szerint dolgozik a foglalkoztatottak jobbára nagyobb hányada: Spanyolországban 68 százalék, Portugáliában 79 százalék, Ausztriában igen magas, 98 százalék. Angliában viszont csak 47 százalék.

A szakszervezetek azért tartják rendkívül fontosnak a kollektív szerződések megkötését, mert

  • a munkavállalói érdekvédelem leghatékonyabb eszköze, a munkavállalók gazdasági és szociális biztonságának megteremtéséhez nélkülözhetetlen,
  • ez a záloga a munkahelyi békének,
  • a munkaügyi kapcsolatok legfontosabb eleme.

A munkaadók véleménye szerint a kollektív szerződés megkötése nem kötelező, de célszerű, mert

  • biztonságot ad mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak, elengedhetetlen a jó kapcsolatok és a megfelelő emberi környezet kialakításához, a munkahelyi béke a jó gazdasági teljesítőképesség feltétele,
  • fontos, hogy a partnerek megtalálják egymást, tárgyaljanak, sajátos érdekeik figyelembevételével megállapodásokat kössenek. Jól motivált munkavállalókkal lehet üzleti sikereket elérni,
  • a sztrájktörvény kizárja a sztrájkot a kollektív szerződésben megállapodott kérdésekben, ami biztonságot ad a munkaadónak.

A kormány véleménye egyező a szociális partnerekkel, megerősítve, hogy

  • a kollektív megállapodások és szerződések nélkülözhetetlenek a gazdaságban,
  • az Európai Unió tagállamaiban is ez a kapcsolatok alapja.

Nincs eredmény

Összegezve megállapítható, hogy bár a szociális partnerek egyértelműen szükségesnek tartják a kollektív tárgyalásokat és megállapodásokat, mégis az elmúlt hat évben az eddigi törekvések ellenére sem lehetett előrelépni.

A legfőbb okok a következők szakszervezeti nézőpontból:

  • átalakult a gazdaság, széthullottak a nagyvállalatok, munkahelyek ezrei szűntek meg, megnőtt a munkanélküliség,
  • jelentős lett a külföldi tulajdon, beléptek a gazdaságba a multinacionális cégek, e tulajdonosok másként viszonyulnak a kollektív szerződésekhez,
  • a Munka Törvénykönyve 1992. évi változása nem teszi kötelezővé a kollektív szerződés megkötését,
  • a szakszervezetek helyzete megváltozott, egymással való belső harcok gyengítették pozíciójukat.

Munkaadói nézőpontból még felsorakoztatható, hogy

  • a munkáltatók figyelmét elsősorban a gazdasági átalakulás kötötte le, ezért csak az ilyetén tradícióval rendelkező cégeknél volt természetes,
  • a privatizálás, az átalakulás, a szervezetek szétválása, felszámolása gyakran együtt járt a helyi szakszervezetek megszűnésével,
  • a kis- és közepes vállalatoknál nehéz szakszervezeteket alapítani. E helyeken a munkáltató nem fogja kezdeményezni a dolgozói közösséggel a kollektív szerződés megkötését, az egyéni szerződések helyettesítik ezt,
  • a partnerek (al)ágazati szinten nehezen találnak egymásra. Magyarországon a szakszervezeteknek évszázados tradíciója van, a munkáltatói érdekképviseletek viszont csak néhány éve működnek, területi kompetenciájuk még nem minden esetben tisztázott.

A politika segítsége

A kormány és a törvényhozás igyekszik megteremteni az együttműködés jogi alapjait és kereteit a munka világában:

  • a Munka Törvénykönyve 1995. évi módosítása szerint a több munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződésben rugalmasan szabályozható a munkaidő,
  • az 1997. évi módosításban megerősítették a szakszervezeti tisztségviselők védelmét,
  • életbe lépett a munkaügyi ellenőrzési törvény a szabálysértési és rendbírsági előírásokkal együtt,
  • létrejött a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat,
  • az állami pénzalapok elosztásakor a rendezett munkaügyi kapcsolatok szerepet játszanak.

A folytatás...

Rendezett munkaügyi kapcsolatokra van szükség minden szinten. A szakszervezetek elvárják a munkaadóktól, hogy ők is legyenek kezdeményezői a kollektív szerződéskötésnek. Legyenek partnerek abban is, hogy a megkötött kollektív szerződések érvényét más cégekre, ágazatokra is kiterjesszék. A multinacionális cégekkel is konferencián kívánják tisztázni a kollektív szerződések sorsát. A kormánytól azt várják, hogy gazdaságszervező és szolgáltató funkcióját erősítve szolgáljon információkkal, segítse szakmai tanfolyamok szervezését. Tulajdonosi pozíciójában pedig legyen példamutató a kollektív szerződések megkötésében.

A munkaadóknak mindenütt fel kell ismerniök: érdekük a szerződések megkötése. A megállapodásoknak azon a szinten kell létrejönniük, ahol a szociális partnerek a tartalmi kérdéseket tisztázva valóban alkupozícióban vannak.

Geiger Tiborné

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem