Üzemi rendészet

Rendszerváltás, meghatározó tulajdoni formák ide vagy oda, úgy tűnik, az üzemi rendészek munkájára a megint kapitalista időkben is határozott igény van a gyárkapukon belül. Az elvégzendő feladatok persze némiképp mások, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, de hát a világ már csak ilyen: állandóan változik.

A jogszabály hatálya

Az üzemi rendészet felépítésének, működésének, jogkörének kereteit a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. (II. 12.) MT rendelet szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági tevékenységet folytató, belföldi székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személyre (a kkt. és a bt. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ennélfogva a rendelet hatálya – ki tudja, hogy szándékoltan-e – rájuk nem terjed ki), az állami költségvetési szervre (idetartoznak a központi költségvetési szervek, a települési önkormányzati szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, a köztestületi költségvetési szervek, illetve az elkülönített állami pénzalapokat kezelő költségvetési szervek), valamint az egyesületre (a továbbiakban együtt: közületi szerv). Ugyanakkor a rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre.

A rendészet szervezete

Üzemi rendészetet ott indokolt felállítani, ahol a rendvédelmi szervek (például a rendőrség) jogszabály alapján nem kötelezhetők a közületi szerv védelmére, de e közületi szervnek van miért aggódnia: vagyonáért, tulajdonáért, biztonságos működéséért.

A közületi szerv vezetője jogosult a rendészeti szerv megalakítására, amelynek létrehozatalakor természetesen gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. A rendészet felállítása mindazonáltal nem érinti a vezetők ama kötelezettségét, hogy a rájuk bízott (netán tulajdonukban lévő) javak védelmét ellássák.

Egyetlen közületi szerv területén – amennyiben azt a munkaterület nagy kiterjedése indokolja – több rendészeti szerv is működhet. Ugyanennek a fordítottja is igaz lehet, hogy tudniillik több közületi szerv található egyetlen hajdanvolt gyárudvar területén, így több közületi szervnél ugyanaz a rendészet teljesít szolgálatot. Ilyen esetben a védendő szervek vezetőinek meg kell állapodniok a rendészet közös működtetésének mikéntjéről és a működési költségek viseléséről.

A rendészet működését és tevékenységét a közületi szerv vezetője akár közvetlenül, akár – s ez a gyakoribb – egy általa megbízott személy útján is irányíthatja. Az irányítás során pontosan meghatározzák a rendészetre vonatkozó részletes szabályokat (lásd keretes írásunkat), és biztosítják a rendészet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

Foglalkoztatási feltételek

Rendészeti munkakörben azt a büntetlen előéletű (ez 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolható), magyar állampolgár nagykorú személyt lehet alkalmazni, aki feladatának ellátására egészségileg alkalmas (marcona kinézet és body builder testalkat nem akadály), és aki lehetőleg letöltötte már sorkatonai szolgálatát (a szóhasználatból nyilvánvaló, hogy a katonaidő letöltése nem alkalmazási feltétel, hanem csak kívánalom). A rendészeti főosztályvezetői megbízatás ellátásának feltétele a felsőfokú végzettség mellett a felsőfokú rendészeti szakképesítés, míg a rendészeti osztályvezetői munkakör betöltéséhez középiskolai végzettség és felsőfokú rendészeti szakképesítés, az egyéb rendészeti vezető alkalmazásához pedig középiskolai végzettség és középfokú rendészeti szakképesítés szükséges. Az állam- és jogtudományi karok valamelyikén vagy a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett oklevelet felsőfokú rendészeti szakképesítésnek kell elfogadni.

A rendészeti dolgozó az ebbéli munkáján kívül más feladattal csak akkor bízható meg, ha a más irányú munkavégzés a rendészeti tevékenység ellátásával nem összeférhetetlen (kisebb cégeknél például össze szokták vonni a rendészi és a leltárfelelősi munkaköröket). Az összeférhetetlenségi tilalom alól a közületi szerv vezetője kivételesen felmentést adhat. A rendészet vezetője mindazonáltal a rendészi tevékenységen kívül polgári védelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi feladatokat is elláthat, ezek nem minősülnek összeférhetetlen tevékenységeknek.

Rendészeti tevékenység

A rendészet legfontosabb feladatait a vonatkozó jogszabály csupán példálózó jelleggel sorolja fel, a lista azonban így is sokatmondó. Idetartozik tehát a) a közületi szerv tulajdonát károsító cselekmények (szándékos rongálás, lopás, gondatlanságból elkövetett károsítások) megelőzése, ezek folytatásának megakadályozása, felderítése; b) a közületi szerv dolgozói munkahelyre bevitt személyes ingóságainak védelme; c) a robbanásveszélyes, tűzveszélyes, sugárzó- és mérgezőanyagok biztonságos tárolásának, szállításának ellenőrzése, az őrzés megszervezése és ellátása; d) a létesítmények, alapanyagok, termékek őrzése, az őrzés megszervezése, üzemek, raktárak, üzletek és egyéb tárolóhelyek biztonságának ellenőrzése; e) a pénzbegyűjtésre, a pénzszállításra és a pénztárakra vonatkozó előírások érvényre juttatása; f) a közületi szerv területén a személy- és áruforgalom, valamint a belső járműforgalom szabályainak kialakítása, ellenőrzése; g) az államtitok és a szolgálati titok védelmére, a hírközlő berendezések, sokszorosítógépek, számítógépek és az iratok védelmére vonatkozó jogszabályok betartatása; h) rendkívüli esemény, bűncselekmény vagy üzemi baleset esetén az azonnali intézkedés megtétele, a helyszín és a rend biztosítása; i) a biztonságot növelő szolgálat elrendelésekor a külön tervben meghatározottak végrehajtása; j) a munkafegyelem érvényesülésének elősegítése.

A rendészet jogai

A rendészet vezetője és tagja – szolgálatának ellátása során – közfeladatot ellátó polgári őrnek tekintendő, s mint ilyen, jogosult a Munka Törvénykönyvében leírt munkavégzési feltételeket ellenőrizni (Mt. 103-109. §). Ebbe természetesen nagyon sok minden beletartozik. A rendészek jogosultak például a munkába lépő személyeket igazoltatni (belépési igazolvány hiányában a munkahelyre való belépés megtiltható), amiként a közületi szerv területén tartózkodó, más személyek is igazoltathatók. Az illetéktelenül ott tartózkodók kiutasíthatók a munkahelyről. A rendészeknek joga van az ittas vagy bódult állapotban lévő személyek belépését megakadályozni, illetve az ilyen személyeket a munkahelyről eltávolíttatni. Ennek érdekében a rendészet tagja jogosult ellenőrizni a munkahelyre belépők ruházatát és felszerelését, valamint a belépéskor a munkavállalónál talált szeszes italt visszatartani a távozásig, illetve alkoholszondát használni az olyan dolgozónál, akiről a külső jelek alapján gyanítható, hogy ittas állapotban van.

Ugyancsak a rendészek dolga a csomagok, a járművek, a menetokmányok, a szállítási okmányok ellenőrzése is. Az ellenőrzés során felderített szabálytalanságokat azonnal jelenteni kell a rendészet vezetőjének, aki a szabálytalanság megállapítása után jegyzőkönyvet vesz fel az esetről.

A jogsértést elkövető személyt a cselekmény abbahagyására szólíthatja fel a rendészet tagja. A bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt ugyanő elfoghatja és a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja. Ilyen esetben célszerű a bűncselekmény elkövetését igazolni tudó tanúknak is ott maradniok a rendőrség megérkezéséig, ha pedig ez nem volna lehetséges, célszerű a tanúk személyes adatait, elsősorban lakcímét feljegyezni. A rendészet bűncselek-mény alapos gyanúja esetén köteles a közületi szerv vezetője útján értesíteni az illetékes rendőrkapitányságot, ha pedig ez túlságos késedelemmel járna, közvetlenül kell a rendőrkapitányhoz fordulni.

A rendészet vezetőjének jogosítványai

A rendészet vezetője természetesen mindent megtehet, amit a rendészet beosztott tagja, emellett azonban a közületi szerv bármely helyiségébe beléphet, és ott a rendészeti szempontból szükséges intézkedéseket megteheti. Ezenkívül jogosult bárkitől felvilágosítást kérni, indokolt esetben jegyzőkönyvi meghallgatást végezni, illetve iratokat vagy okmányokat vizsgálat céljából átnézni, átvenni. Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba betekintenie az 1995. évi LXV. törvényben meghatározott engedélyek alapján lehet.

Mint nagyon lényeges jogosítványt, megemlítjük, hogy a közületi szerv rendészetének vezetője jogosult a szerv tulajdonában vagy használatában álló gépjárművet a közületi szerv területén kívül is ellenőrzés alá vonni.

A közületi szerv vezetője az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratokba történő betekintési jog kivételével felhatalmazhatja a rendészet tagját is a rendészeti vezető jogkörébe tartozó ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésével.

Testi kényszer alkalmazása

A rendészet tagja testi kényszer alkalmazására akkor jogosult, ha a) a munkahelyen illetéktelenül tartózkodó, vagy oda ittas, illetve bódult állapotban belépni szándékozó személy eltávolítását, illetve belépésének megakadályozását kívánja elérni, továbbá akkor, ha b) bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt kíván elfogni, illetőleg a rendőrség megérkezéséig visszatartani. A testi kényszer lehet megfogás, lefogás, eltávolítás, testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kötelezés. A testi kényszer nem lehet aránytalan az alkalmazás indokához mérten. Igazoltatás során testi kényszert nem lehet alkalmazni.