Az országgyűlés 1997. december 9-én fogadta el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt. Minthogy majd minden munkaadó valamilyen cégformában tevékenykedik, érdemes áttekinteni a cégjog új, ez év június 16-án hatályba lépő szabályait.
A cég
A cég" gyűjtőfogalom, olyan különböző jogalanyokat, szervezeteket ölel fel, amelyek fő szabályként a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jönnek létre, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására. A bejegyzett cég önálló jogalany, függetlenül attól, hogy kötelező volt-e a cégbejegyzés vagy csupán megengedett (mint például az egyéni vállalkozónál). A bejegyzett – cégnévvel rendelkező – cég önállóan szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A cégnév használata a bejegyzést követően kötelező.
A cégnyilvántartás
A cégnyilvántartás alapvető funkciója az ingatlan-nyilvántartás funkciójához hasonlítható. A piac működésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy nyilvánosak és bárki számára hozzáférhetők legyenek a cégek legfontosabb adatai, azok változásai. A cégnyilvántartás ezáltal biztosítja a cégek hitelezőinek védelmét. Ismeretlen céggel való jelentős ügyletkötésnél – más megfelelő referencia mellett vagy híján – a cégnyilvántartás adhat tájékoztatást a partnerről.
A cégnyilvántartás alapvető eleme a cégjegyzék, amely tartalmazza a valamennyi cég esetében kötelezően bejegyzendő adatokat. Ilyen többek között a cégnév, a székhely vagy a cégjegyzésre jogosult személy megnevezése. A cégnyilvántartásnak a cégjegyzékhez szervesen kapcsolódó nélkülözhetetlen további részei, mellékletei is vannak, így például a cég létesítő okirata (alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése), továbbá ezek változásai.
A cégnyilvántartás részét képezik ezenkívül még azok az iratok is, amelyek nem igazolják közvetlenül a cégjegyzék egyes adatait, de a forgalom (hitelező) szempontjából mégis jelentősek (ilyen például a cég éves beszámolója).
Nyilvánosság
A törvény már a címében is jelzi a cégnyilvántartás teljes körű nyilvánosságát. Ezt azt jelenti, hogy a cégjegyzék hatályos és már esetleg törölt adatait bárki, bármikor megismerheti anélkül, hogy igazolnia kellene az ehhez fűződő érdekeltségét. Ez vonatkozik a cégiratokra is, ideértve a törvényességi felügyelet során keletkezett iratokat azzal, hogy utóbbiak csak akkor nyilvánosak, ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést hozott. Nemcsak a bejegyzési kérelem már elbírált adatai élveznek nyilvánosságot, hanem a benyújtott és még el nem bírált kérelem, valamint annak mellékletei is, aminek indoka, hogy a bejegyzés alatt álló gazdasági társaságok előtársaságként részlegesen megkezdhetik működésüket. A cégnyilvántartásból azonban egyértelműen ki kell tűnnie annak, ha a bejegyzési kérelmet még intézik.
A cégbíróságon a cégekre vonatkozó nyilvántartás nemcsak megtekinthető, de cégmásolatot, cégkivonatot, illetve cégbizonyítványt is lehet kérni. A törvény hatálybalépése után nemcsak a cégjegyzék adatairól, hanem a létesítő okiratról, annak hatályos szövegéről, illetőleg az éves beszámolóról is kérhető majd másolat.
Céginformációs rendszer
Az egyes cégbíróságokon értelemszerűen csak a náluk bejegyzett cégek adatait tartják nyilván. Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat számítógépes hálózatán azonban megtalálhatók az ország valamennyi cégének adatai. A szolgálattól is teljes körű vagy részleges cégadatokat kérhet bárki az érdekei valószínűsítése nélkül. A szolgálat közokirati formában adja ki a kért adatot. (A kettős könyvelést vezető cégek nemcsak az illetékes cégbíróságnak, de a szolgálatnak is kötelesek megküldeni a beszámolóikat.)
A szolgálattól adatcsoportok (így például az azonos tevékenységet folytató cégek neve, székhelye stb.) is igényelhetők. A természetes személyekre vonatkozó adatcsoportok csak szigorú feltételek mellett szolgáltathatók ki. A természetes személyek csoportjaira vonatkozó információkérés mindazokat megilleti, akik igazolni tudják, hogy törvényes jogcímük van az adatok ismeretére. Az információ viszont ennek hiányában csak az érintett személy hozzájárulásával igényelhető. A megfelelő, tehát törvényes jogcímhez kötött, csoportosított információkérésnél az érdekeltet tájékoztatni lehet arról, hogy vele kapcsolatban ki, mikor, milyen adatszolgáltatást igényelt.
Vannak azonban olyan állami szervek, amelyek nemcsak cégekről vagy cégcsoportokról, de természetes személyekről is szabadon igényelhetnek adatokat, így például a Nemzetbiztonsági Hivatal korlátozás nélkül, az ügyészség, a rendőrség, a bíróság pedig olyan mértékben, ahogy ezt a tevékenységük megkívánja.
A szolgálat – amennyiben az a tevékenységük ellátásához szükséges – a bíróság, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a közigazgatási szervek, illetve a kamarák részére ingyenesen bocsátja rendelkezésre az igényelt adatokat, egyéb esetekben a szolgáltatás díjköteles.
Cégközlöny
A Cégközlöny az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja, amelyből nemcsak a cégjegyzék adatai követhetők nyomon, hanem a céggel szemben lefolytatott eljárások, illetőleg az ennek kapcsán hozott határozatok is. A Cégközlönyben megjelent bírósági végzésekhez rendkívül fontos jogi következmények fűződnek, a közzétételétől kezdődik több cégjogi határidő is.
Meghatározott esetekben nem a bíróság, hanem az érdekelt cég köteles gondoskodni a cégközlemények megjelentetéséről. Tekintettel arra, hogy nem fűződhet joghatály a jogszabályi rendelkezéseknek meg nem felelő tartalmú közleményekhez, a cégbíróság ilyen esetben a céget újabb közzétételre kötelezi. Annak érdekében, hogy ne tegyenek közzé nem megfelelő tartalmú hirdetményeket, az Igazságügyi Minisztérium figyelmezteti a céget, hogy a közlemény nem áll összhangban a törvényi rendelkezésekkel. Ha a cég ezek után változatlan tartalommal kívánja a közzétételt, úgy a közleményben utalnak rá, hogy a figyelmeztetés ellenére közzétett cégadatról van szó.
A cégek érdeke, hogy a közlemények minél rövidebb időn belül megjelenjenek. Amennyiben a közlemény tartalma megfelel a törvényi előírásoknak, úgy a beérkezéstől számított 30 napon belül meg kell jelennie a Cégközlönyben. Többszöri megjelentetésnél a kérelmező az utolsó közzétételtől számított 8 napon belül megkapja a laplevonat egy példányát is.
Főszabály szerint a Cégközlönyben való közzétételért fizetni kell. Kivétel ez alól a cég törlésére, illetve tevékenységi körére vonatkozó közlemény. A felszámolással kapcsolatos hirdetmény közzétételének árát a cég hitelezője fizeti.
Közhitelesség
A cégjegyzék adataira a cégközlönybeli közzétételtől lehet hivatkozni. Az érdekelt fél azonban bizonyíthatja, hogy valaki már a közzététel előtt ismerte az általa megjelölt adatot, például abból fakadóan, hogy jelen volt az azzal kapcsolatos határozathozatalnál. Az ellenbizonyítás arra is irányulhat, hogy az erre hivatkozó csak a közzétételt követő időben szerzett tudomást a szóban forgó adatról. Ilyen kimentésre azonban csak a cégközlemény megjelenését követő 15 napon belül van lehetőség.
A cégjegyzék vezetése
A cég cégjegyzékének vezetésére, illetőleg a céggel kapcsolatos eljárás lefolytatására főszabály szerint csak a cég székhelye szerinti megyei bíróság – mint cégbíróság – jogosult. Kivétel ez alól a cég székhelyének megváltoztatásával, illetve a cég átalakulásával, szétválásával kapcsolatos eljárás. Ezek ugyanis akkor is a korábbi székhely szerinti cégbíróság illetékességi körébe tartoznak, ha a lezárásuk után az új székhely szerint illetékes megyei bíróság lesz jogosult eljárni az ügyben.
A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete működési, ügyintézési helye cégjogi szempontból székhelynek minősül, és ebből fakadóan megalapozza ez az eljárni jogosult cégbíróság illetékességét is.
A cégjegyzék tartalma
A cégek működése, nyilvántartása, illetve a hitelezővédelem szempontjából alapvető jelentőségű, hogy milyen adatok kerülhetnek be a cégjegyzékbe.
A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cégjegyzékszámot, a cég nevét, székhelyét, a létesítő okirat keltét, a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi kört (a KSH által kiadott nómenklatúra szerint), a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét, a cégjegyzés módját, a cégjegyzésre jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, statisztikai számjelét, a cégbejegyzés időpontját, végül a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepénél, illetve közvetlen kereskedelmi képviseleténél pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét. A jövőben a cégjegyzékben a természetes személy anyjának leánykori nevét is fel kell tüntetni.
A közkereseti társaság, a betéti társaság, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyéni cég, a külföldi társaság fióktelepe, a külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, az oktatási munkaközösség és a vízgazdálkodási társulat esetén cégtípustól eltérően további cégadatokat is tartalmaznia kell a cégjegyzéknek.
A hitelezői érdekek szempontjából különleges fontosságúak azok az adatok, amelyek a cég elleni csődeljárásra vagy felszámolásra, illetőleg a cég működésének felfüggesztésére vonatkoznak. Ezeket főszabályként a cégbíróság jegyzi be, éspedig hivatalból vagy a céget érintő perben eljáró bíróság megkeresése alapján. Ilyen például a betéti társaság bel- és kültagjainak feltüntetése nevük, lakóhelyük (székhelyük) megjelölésével, vagy az egyszemélyes kft., illetőleg rt. esetében az a tény, ha a tag részvényes korlátlan felelősséget vállal a társaság tartozásáért.
A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza a cég rövidített nevét, idegen nyelvű elnevezését, telephelyét, fióktelepét, meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját, a jogelőd(ök), illetőleg jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát, a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét, illetve annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég tagja.
A törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek azokat az adatokat is bejelenteni, amelyeket a cégjegyzék a korábbi szabályozásból fakadóan nem tartott nyilván.
Cégnév
Valamennyi cég cégjegyzékének szinte legfontosabb eleme a cégnév, ami az egyéb cégadatok nélkül is alkalmas a cégek megkülönböztetésére. A cégnévben kiemelkedő jelentőségű a vezérszó. A cégek többsége a mindennapi forgalomban a teljes cégnév mellett, de inkább ahelyett csak a rövidített elnevezést használja, ami a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A vezérszó nem kötelező, ennek hiányában azonban a cég rövidített elnevezése nem használható.
A cégnévben a tulajdonosok gyakran feltüntetik saját nevüket is (ez az egyéni cégeknél jellemző elsősorban). Ugyanakkor a külföldi fióktelepnél, illetve kereskedelmi képviseletnél kötelező feltüntetni a cégnévben a külföldi vállalkozás nevét.
A vezérszó gyakran idegen kifejezés vagy mozaikszó. Ezt a törvény megengedi ugyan, ám a cég tevékenységi köre csak magyar szavakkal határozható meg. Történelmileg kiemelkedő személyiségek nevét csak a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével lehet felhasználni a cégnévben. Olyan elnevezés használatához viszont, ami más jogi érdekeit érintheti, a jogosult hozzájárulása szükséges. Rendkívül fontos és feltétlenül betartandó rendelkezés, hogy a bejegyzés, felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek a cégnevük mellett legalább rövidített formában utaljanak ezekre a körülményekre (felszámolás esetén például F. a.").
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell az ország területén azonos tevékenységet folytató egyéb cégek nevétől. Ennek biztosítása érdekében a bejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróság számítógépen régzíti a cégnevet, és ezáltal az foglalttá válik."
A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat az ország egész területére vonatkozóan segítséget nyújt a névválasztáshoz, de csak az információkérés időszakára.
Székhely, telephely
A székhely nem más, mint a cég központi ügyintézésének helye. Ezt cégtáblával is meg kell jelölni, ami többek között az iratok kikézbesíthetőségét is szolgálja. A székhely megjelölése minden cég létesítő okiratának kötelező eleme. A cégnek csak egy székhelye lehet.
Telephely a székhellyel azonos helységben lévő olyan hely, ahol a cég tevékenységet folytat. A fióktelep olyan telephely, amely a székhelyhez viszonyítva más helységben (akár más megyében) található. A jövőben bejegyezhető lesz a külföldön működő fióktelep is, ha a működése szerinti államban nyilvántartásba vették, és ezt az anyacég a cégbíróságnál igazolja.
Cégjegyzés
A cégjegyzés a cég írásbeli képviselete, illetőleg a cég nevében történő aláírási jog. A cég vezető tisztségviselőit a törvény erejénél fogva megilleti a cégjegyzés joga, erre azonban a létesítő okirat más érdekeltet is feljogosíthat.
Alapvető elvárás a cégjegyzéssel szemben, hogy a cégjegyzékből megállapítható legyen a cégjegyzésre jogosult személy, illetőleg a cégjegyzés módja. A cégjegyzés ugyanis lehet önálló vagy együttes. Lényeges, hogy ugyanaz a személy vagy önállóan, vagy mással együtt jegyezheti a céget. Együttes cégjegyzés esetén viszont lehetőség van arra, hogy a létesítő okirat kijelöljön olyan személyt, aki kötelezően az egyik aláíró a cégjegyzésnél. E személy mindig a cégaláírási nyilatkozatban foglaltaknak megfelelő módon és kivitelben gyakorolhatja aláírási jogosultságát, csak ez teszi lehetővé ugyanis, hogy az érdekelt üzleti partner meggyőződhessen az aláírás valós voltáról.
Az aláírási címpéldánynak minden esetben tartalmaznia kell a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult személy adatait (név, anyja neve, leánykori neve, lakóhely), azt a tisztséget, amit a cégnél betölt, továbbá a cégjegyzés módját és az aláírási mintát.
Cégeljárás
Cégbejegyzés
A cégbejegyzés kérelemre induló nemperes eljárás, amelyben kötelező a jogi (ügyvédi, jogtanácsosi) képviselet. A létesítő okiratot ügyvédnek, illetőleg jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie.
Amennyiben a cég a cégbejegyzésig terjedő időben már működni akar, úgy a létesítő okirat aláírásával előtársaság jön létre. A cégbejegyzési kérelmet a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül be kell nyújtani a cégbírósághoz, amely 50 000-500 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki az ezt elmulasztó cég vezetőivel szemben. A bírságoló végzés ellen fellebbezésnek van helye, határozatát azonban a cégbíróság maga is megváltoztathatja (csökkentheti a bírság mértékét, illetőleg el is engedheti a bírságot).
A bejegyzés iránti kérelem postán vagy az illetékes cégbíróságon személyesen is benyújtható (a cégek összeolvadása esetén a jogutód cég székhelye határozza meg az illetékességet). A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amin szerepelnie kell minden, a törvény által előírt, adatnak. A közeljövőben a kérelem a nyomtatvány helyett mágneslemezen is benyújtható lesz, de a floppylemezhez csatolni kell a kinyomtatott adatsort.
Egyszerűbb ügymenet
A jövőben a cégbíróság nem vizsgálja a cég tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyek meglétét, ennek ellenőrzése az engedély kiadására jogosult hatóság, illetőleg az érdekelt kamara feladata lesz. A kiadott engedélytől eltérő működés az engedélyt kiadó hatóság intézkedését vonja maga után.
A cégbíróság a számítógépes nyilvántartásban haladéktalanul rögzíti a bejegyzés iránti kérelmet, s a cég megkapja a cégszámát. A cégnyilvántartás az ügy elintézéséig azt is tartalmazza, hogy a cégbejegyzési kérelem elintézés alatt áll.
A cégbejegyzés iránti kérelem beérkezése és számítógépes nyilvántartása után a cégbíróság beszerzi és egyben a cégnyilvántartásban rögzíti a cég társadalombiztosításifolyószámla-számát, statisztikai számjelét és adószámát.
Amennyiben a cégbejegyzési kérelem nem tartalmazza a kötelező mellékleteket, vagy ha nem róttak le megfelelő összegű illetéket, a cégbíróság hiánypótlás nélkül elutasítja a kérelmet.
Ha a kérelmező az elutasítást követő 8 napon belül ismételten – most már a hiányok megszüntetésével – kéri a bejegyzést, úgy az eljárásban felhasználhatók a korábban benyújtott – alaki hibában nem szenvedő – iratok is. Ilyen esetben nincs helye bírságolásnak azon a címen, hogy a kérelmező a 30 napos határidő letelte után nyújtotta be az ismételt kérelmét.
A bejegyzés iránti kérelem visszavonásakor a cégbíróság megszünteti az eljárást. A bejegyezni kért adat a társasági törvénnyel összhangban a bejegyzés napjával válik hatályossá, vannak azonban kivételek: visszamenőleges hatályú például a tisztségviselők személyében bekövetkezett változás bejegyzése.
A jogi személyiség nélküli cégek cégbejegyzésével kapcsolatban a bíróság csak igen szűk körben ellenőrzi a bejegyzés feltételeit. Vizsgálata csupán arra terjed ki, hogy a bejegyzési kérelem tartalmazza-e az adott cégformára megállapított – a közhiteles nyilvántartáshoz elengedhetetlen – adatokat. Erre tekintettel a cégbírósági kontroll lényegében formai. Amenynyiben a cégbíróságnak aggályai vannak a cég törvényes működésével kapcsolatban, ez törvényességi felügyeleti eljárás keretében tisztázható.
Hiánypótlás
Ha a cégbejegyzés iránti kérelem olyan hiányosságban szenved, amely alapján nem kell hivatalból elutasítani, a cégbíróság – a kérelem beérkeztétől számított 25 napon belül – hiánypótlásra hívja fel a céget. Egy ügyben csak egy alkalommal van helye hiánypótlásnak. A hiánypótlásra megállapítható leghosszabb időtartam 45 nap, de kevesebb is lehet annak függvényében, hogy a hiány pótlása a fél részéről mennyire munkaigényes. A felhívásban a kérelem valamennyi hiányosságát fel kell tüntetni. A hiánypótlás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése értelemszerűen a kérelem elutasítását vonja maga után.
Ügyintézési határidő
A jogi személyiséggel nem rendelkező cégek bejegyzési kérelméről a cégbíróságnak 30 napon belül kell döntenie. Ebbe a határidőbe azonban nem számít bele a hiánypótlásra adott határidő. Előfordulhat, hogy a döntés mindezek ellenére nem születik meg 30 napon belül. Ilyenkor a cégbíróság vezetőjének 8 nap áll rendelkezésére, hogy intézkedjék a döntés meghozatala iránt. Ha ekkor sem történik meg a bejegyzés, úgy a céget – a bejegyzési kérelemben foglalt tartalommal, illetőleg a hiánypótlási felhívásra adott válaszban szereplő adatoknak megfelelően – a törvény erejénél fogva bejegyzettnek kell tekinteni. Erről a cégbíróság 8 napon belül értesíti a kérelmezőt. Az ekként létrejött cégbejegyzéshez ugyanolyan jogi hatály fűződik, mint ha alakszerű határozattal történt volna a cégbejegyzés.
A cég bejegyzéséről rendelkező végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez értelemszerűen vonatkozik arra az esetre is, ha a cég – a cégbíróság mulasztása következtében – az imént említett törvényi vélelem alapján jön létre.
A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság bejegyzése során a cégbíróság nemcsak a törvény mellékletében felsorolt okiratok csatolását követelheti meg, hanem előírhatja egyéb okiratok benyújtását is. A hiánypótlási felhívásra 45 nap áll a cégbíróság rendelkezésére. A cégbejegyzési kérelemről 60 napon belül kell döntenie. Értelemszerűen ebbe sem számít bele a hiánypótlási határidő. A 60 nap eltelte után a cégbíróság vezetőjének ugyancsak 8 nap áll a rendelkezésére, hogy intézkedjen a kérelem elbírálása érdekében. Amennyiben ez a határidő is eredménytelenül telik el, úgy a 69. napon ugyanaz a jogi helyzet áll be, mint a jogi személyiséggel nem rendelkező cégeknél, azaz úgy kell tekinteni, mintha a cégbíróság teljes egészében helyt adott volna a bejegyzési kérelemnek.
A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetőleg hivatalos levelezés során fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, valamint szükség esetén a cég felszámolására, illetőleg végelszámolására utaló toldatot, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén fel kell tüntetni a külföldi vállalkozás cégjegyzékét vezető bíróságot, valamint a külföldi vállalkozás cégjegyzékszámát is.
Változásbejegyzés
Főszabályként a cégbejegyzésre vonatkozó rendelkezések az irányadók a cég adataiban történt változások bejegyzésére is.
A létesítő okirat változásai
A létesítő okirat változásának bejelentéséhez mellékelni kell a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt okiratszöveget is. A cég tevékenységi körének, székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének megváltozásánál a jogi képviselőnek elegendő ellenjegyeznie a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Bár a cégbíróság nem vizsgálja a cég tevékenységi körének tényleges gyakorlását, annak érdekében azonban, hogy a cégjegyzék a tevékenységi körök tekintetében is a valós, naprakész adatokat tartalmazza, a jövőben a tevékenységi kör megváltoztatására irányuló kérelem illetékmentes lesz.
A főszabályhoz képest kivételként, bizonyos esetekben visszamenő hatályú a módosításokat tartalmazó cégbejegyzés. Erre a cégek folyamatos működésének biztosítása érdekében van szükség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a kft. egyetlen ügyvezetője meghal, úgy haladéktalanul újat kell választani helyette, a cég ugyanis nem maradhat ügyvezető nélkül az új ügyvezető bejelentéséig. Ehhez hasonló a helyzet akkor is, ha eredetileg két tisztségviselő volt jogosult a cégjegyzésre, de az egyikük jogosultsága megszűnt, és a cég illetékes szerve úgy dönt, hogy a megmaradt tisztségviselőt ezentúl egyedül illesse ez a jog.
Amennyiben a cég legfőbb szervének döntése alapján más megyébe kerül a cég székhelye, a változás bejegyzése iránti kérelem az eredetileg illetékes bírósághoz nyújtandó be, amely ezután megküldi az ügy iratait az új székhely szerint illetékes cégbíróságnak.
Megszűnés
Ha elhatározták a cég végelszámolását, ezt be kell vezetni a cégjegyzékbe is. A végelszámoló általában a cég vezetője lesz. A szavazatok 1/10-ét képviselő tagok kérésére azonban a cégbíróság ettől eltérően is rendelkezhet. A végelszámolás befejezése után a végelszámoló kérelmére törölni kell a céget a cégnyilvántartásból.
A felszámolás elrendelése a bíróság feladata, ennek cégjogi szempontból annyiban van jelentősége, hogy a felszámolás elrendelését követően a felszámolás során a felszámoló válik jogosulttá a cégjegyzésre. A felszámolók nem természetes személyek, ezért a felszámoló kötelessége bejelenteni a cégjegyzésre ténylegesen jogosult természetes személyeket, s a lakhelyüket is. A felszámolásról a felszámolást elrendelő bíróság dönt, viszont az ezzel kapcsolatosan meghozott jogerős végzés alapján a cégbíróság hivatalból törli a felszámolt céget.
Az előbbiekhez kapcsolódik, hogy külföldi fióktelep, illetőleg kereskedelmi képviselet esetén azt is be kell jelenteni, ha az érintett külföldi vállalkozással szemben indult akár végelszámolás, akár felszámolás.
A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést – ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is – csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az adós ellen a felszámolási eljárás közzétételekor folyamatban lévő, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási – eljárásokat fel kell függeszteni, és az iratokat a felszámolási bíróságnak kell megküldeni. A felszámolási eljárás közzétételének figyelemmel kísérése tehát egyformán érdeke mind az adósnak, mind a hitelezőnek.
Átalakulás
A cég átalakulásának bejelentésére 60 nap áll rendelkezésre. A kérelemhez csatolni kell a Cégközlönyben megjelent, az átalakulásról szóló közleményt is, ennek hiányában a cégbíróság hiánypótlási felhívás nélkül elutasítja a beadványt. Az átalakulásra vonatkozó iratokat a jogelőd cég székhelye szerinti cégbírósághoz kell benyújtani. Az átalakulásnál lényegében egyidejűleg két kérelemről, nevezetesen a korábbi cégforma megváltoztatása, illetőleg törlése iránti, valamint az új cég bejegyzése iránti kérelemről van szó. A jogutód cég bejegyzéséről is a jogelőd székhelye szerint illetékes cégbíróság gondoskodik, elintézve a jogelőddel kapcsolatos esetleges egyéb kérelmeket, ezt követően pedig megküldi az iratokat a jogutód cég székhelye szerinti cégbírósághoz.
Kiválásnál a jogelőd cég nem szűnik meg, így a kiválással létrejött új cég bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztésével együtt elő kell terjeszteni a jogelőd adatainak megváltoztatása iránti kérelmet is.
Összeolvadásnál a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság feladata az átalakulás regisztrálásával kapcsolatos feladatok elvégzése.
Fellebbezés
A cég-, illetve változásbejegyzési kérelmet részben vagy teljes mértékben elutasító cégbírósági végzés ellen mindazok fellebbezhetnek, akikre a végzés valamilyen rendelkezést tartalmaz (a kérelmező teljes terjedelmében jogosult megfellebbezni a végzést, az egyéb érdekeltek pedig csak személyüket érintő körben). A fellebbezési határidő 15 nap, amely akkor veszi kezdetét, amikor a fellebbezésre jogosult részére kézbesítették a végzést. A fellebbezési határidő vétlen elmulasztása miatt igazolási kérelemnek van helye.
Perek
A bejegyzési kérelemnek teljes mértékben helyt adó végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, ám ilyenkor is van jogorvoslati lehetőség. Az egyik a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése, a másik pedig az érvénytelenség megállapítása iránti per. (Jogorvoslatot eredményezhet a törvényességi felügyeleti eljárás is.)
Hatályon kívül helyezési per
A hatályon kívül helyezés iránti per a bejegyző végzés közzétételétől számított 30 napon belül indítható meg. A kereset előterjesztésére az ügyész, illetőleg az jogosult, akit a végzés érint, de csak az őt érintő részre vonatkozóan. Pert indíthat a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő fél is (lényeges, hogy az ilyen per alperese a cég, s nem annak alapítója).
A kereset elbírálására a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság jogosult. A bíróság csak olyan adat jogsértő voltát állapíthatja meg, illetőleg olyan jogszabálysértés jogkövetkezményeit vonhatja le, amit a cégbíróságnak észlelnie kellett volna a bejegyzési eljárásban. A perben az okiratok mellett egyéb bizonyítékok is felhasználhatók.
A per célja az észlelt törvénysértés kiküszöbölése, nem pedig a cég megszüntetése. Ezért – amennyiben nincs szükség a cégbírósági végzés hatályon kívül helyezésére – a bíróság a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére hívja fel a céget. Az ilyen tartalmú ítélet végrehajtását a cégbíróság ellenőrzi. Ha viszont megállapítható, hogy a létesítő okirat vagy annak módosítása orvosolhatatlan kellékhibában szenved, a bíróság hatályon kívül helyezi a bejegyző végzést.
A cégnyilvánosság érvényesülése érdekében a bejegyző végzést hatályon kívül helyező ítéletet, pontosabban annak rendelkező részét a cégbíróság hivatalból közzéteszi a Cégközlönyben.
Érvénytelenségi per
A bejegyző végzés érvénytelensége iránti per a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perhez viszonyítva csak igen szűk körben indítható meg, alapvető formai, illetve tartalmi hibák miatt. Időbeli megkötés azonban nincsen. Az érvénytelenség megállapítására okot adó körülmény lehet például, ha a cég létesítő okirata nem tartalmazza a cég nevét vagy jegyzett tőkéjét, illetőleg ha elmaradt a kötelező ügyvédi közreműködés. Ennek a pernek a megindítására is az ügyész, illetőleg az jogosult, akinek a bejegyző végzés sérti az érdekeit.
A cégbíróság a perbíróság ítéletét ilyenkor is közzéteszi a Cégközlönyben, s ellenőrzi az ítéletben foglaltak végrehajtását. Szükség esetén a cégbíróság – a megfelelő eljárás lefolytatása mellett – az ítélet alapján megszűntnek nyilvánítja a céget.
Átmeneti szabályok
Az új törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően indult cégbejegyzési ügyekben kell alkalmazni. Ebből következik, hogy az addig megindult eljárásokra a jelenleg hatályos szabályok az irányadók. Az új törvény hatálybalépését megelőzően indult cégügyekben a cégek még a létesítő okirat keltére visszamenő hatállyal jönnek létre. Főszabályként ugyanez a rendelkezés az irányadó a törvény hatálybalépését megelőzően indult változásbejegyzési ügyekre is. Kivétel ez alól, ha korábban bejegyzett cég adatainak módosítását kérik az új törvény hatálybalépését követően, mert ilyenkor a már benyújtott, de még el nem bírált további változásbejegyzési kérelmekről is az új változásbejegyzési kérelemmel együtt kell dönteni 90 napon belül. Ellenkező esetben a 99. napon – döntés hiányában – mindkét kérelemre már az új törvényi rendelkezések vonatkoznak.
Törvényességi felügyelet
Az új törvényi rendelkezés eredményeképpen egyértelműen kettéválik a cégbíróság tevékenysége, éspedig a bejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra (mindkettő nemperes eljárás). A törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktorius, amely azt jelenti, hogy a cégbíróság személyesen is meghallgathatja a feleket. Tanúmeghallgatásra azonban nincs lehetőség. A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelmet a cégbíróság megküldi az érdekelt cégnek, amelynek így lehetősége nyílik arra, hogy kifejthesse álláspontját, s esetleg – amennyiben egyetért a kérelemben foglaltakkal – maga gondoskodjék a jogellenes állapot megszüntetéséről. A felügyeleti eljárásban nincs kötelező jogi képviselet.
A felügyeleti eljárás minden cégre egyformán érvényesül, azonos szabályok szerint zajlik. Biztosítja a cégnyilvántartás közhitelességét, garantálja, hogy a bejegyzett adatok megfelelnek a valóságnak, hogy a cég jogszerűen működik. Az új törvényi szabályozás eredményeképpen – az ismertetettekből is kitűnően – a cégbíróság hallgatása (a cégbejegyzési kérelem elbírásálának elmulasztása) is elvezethet a cég létrejöttéhez. A közhitelesség azonban ilyenkor is feltétlenül megkívánja, hogy a cég létesítő okirata megfeleljen az előírásoknak. Az esetleges jogszabálysértések kiküszöbölésének alapvető eszköze ebben az esetben is a felügyeleti eljárás.
Az eljárás megindítása
Az eljárás kezdeményezésére az erre okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül – de legfeljebb egy éven belül – van lehetőség. Az egyéves objektív határidő a hivatalból megindított felügyeleti eljárásokra is vonatkozik. A hivatalbóli felügyeleti eljárás csak olyan jogsértés megállapítására irányulhat, amit a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás keretén belül kellett volna észlelnie, és a bejegyző végzés ellen nem indítottak hatályon kívül helyezési pert.
Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére csak az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője, az illetékes szakmai kamara tisztségviselője, valamint az jogosult, akinek valószínűsíthető az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke. A cégbíróság törvényességi felügyelet címén sem vizsgálhatja a cég gazdálkodását, s gazdasági, célszerűségi szempontból nem bírálhatja felül a cég döntéseit.
Különleges, hivatalból lefolytatandó törvényességi felügyeleti eljárás indul akkor, ha a bíróság olyan jogerős döntéséről tájékoztatja a cégbíróságot, amiből megállapítható, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok törvénysértők. Az eljárás lefolytatása ilyenkor kötelező, a cégbíróság nem mérlegelheti annak szükségességét.
Ugyancsak hivatalból kell lefolytatni a felügyeleti eljárást, ha a cég elmulasztja valamilyen adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségét. Ez vonatkozik a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálattal szembeni adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségére is. Ilyenkor azonban a cégbíróság először felhívja a céget a mulasztás teljesítésére, és csak az erre megszabott határidő eredménytelen eltelte után alkalmaz a mulasztással, a törvénysértéssel arányban álló szankciót.
Az eljárás eredménye
A felügyeleti eljárás határozathozatallal fejeződik be. Amenynyiben a kérelem alaptalan, vagy a cégbíróságnak nincs hatásköre annak elbírálására, úgy a cégbíróság elutasítja a kérelmet. Ellenkező esetben a felügyeleti eljárásra okot adó körülmény súlyától függően írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására, vagy 50 000- 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, illetőleg meghatározott időre felfüggeszti a cég határozatának végrehajtását. Az eljárás eredményeképp a cégbíróság megsemmisítheti a jogsértő társasági határozatot, és szükség esetén új határozat hozatalát írhatja elő. A cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívhatja továbbá a cég vezető testületét, illetőleg meghatározott időre felfüggesztheti a cég működését. A legsúlyosabb jogkövetkezményként – amennyiben a törvényes működés másképpen nem biztosítható – a cégbíróság eltiltja a céget a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja.
A törvényességi felügyelet (bejelentés) tárgyában hozott cégbírósági határozatot kézbesíteni kell a kérelmezőnek (bejelentőnek) is. A felügyeleti eljárásban hozott végzések ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, kivéve ha a céget megszüntetik. Előfordulhat, hogy a bejegyzési eljárással egy időben és azzal összefüggésben törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményeznek. Ilyenkor a cégbíróságnak, függetlenül attól, hogy lényegében két külön eljárásra irányuló kérelemről van szó, egy határozatban kell döntenie, ami mindkét kérelem vonatkozásában csak keresettel támadható meg. Ebben a kivételes esetben a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezőjét is perindítási jog illeti meg, ha a cégbíróság határozatát sérelmesnek tartja.
Amennyiben a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében megszűntnek nyilvánítja a céget, és az adott cégformára irányadó társasági jogi szabályok így rendelkeznek, végelszámolásnak, illetőleg ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. A végelszámolót ilyenkor a cégbíróság jelöli ki.
Törlési eljárás
Amennyiben a cégbíróság bármilyen módon tudomást szerez arról, hogy a cég nem található sem a székhelyén, sem a telephelyén, sem a fióktelepén, törlési eljárást indít, amelyről hirdetményt tesz közzé a Cégközlönyben. A hirdetmény azt is tartalmazza, hogy a törlés ellen a Cégközlönyben való közzétételtől számított 30 napon belül kifogásnak van helye. A határidő vétlen elmulasztása miatt igazolási kérelemmel lehet élni.
A cégbíróság 8 napon belül dönt a kifogásról, amely csak akkor minősül alaposnak, ha egyértelműen megállapítható, hogy ismertté vált a cég, illetőleg a képviselője. Amennyiben a cég máshol rendelkezik székhellyel, mint amit a cégnyilvántartás tartalmaz, a cégbíróság megszünteti a törlési eljárást, de a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazhatja a korábban már felsorolt szankciókat.
Nem lehet hivatalból törölni a céget pusztán amiatt, hogy beszüntette a tevékenységét. Ilyenkor szükség szerint végelszámolást vagy felszámolást kell tartani, s a törlésre csak ezt követően kerülhet sor.
Az alakilag hibás, illetve a tartalmilag alaptalan kifogást a cégbíróság elutasítja, és folytatja a törlés iránti eljárást.
A céget törlő végzést közzé kell tenni a Cégközlönyben, és kézbesíteni kell a törlési eljárással szemben korábban kifogást előterjesztőnek, aki fellebbezhet ellene. Fellebbezési joga van a végzés ellen annak is, akinek érdekében áll, hogy a cég továbbra is fennmaradjon. A fellebbezés akkor alapos, ha olyan adatot tartalmaz, ami alapján a cég vagy a képviselője elérhető. A törlést elrendelő jogerős végzést is közzé kell tenni a Cégközlönyben, jelezve, hogy a törlésre hivatalból, s nem a cég kérelmére került sor. Ilyenkor elmarad a végelszámolási, illetőleg a felszámolási eljárás.
