Új adatszolgáltatási rendszer

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 4. számában (1998. április 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Minden év elején megsokasodnak a teendők azok számára, akik bér, munkaügyi és társadalombiztosítási feladatokat látnak el. Az 1998-as év azonban minden eddigi rekordot felülmúlt, miután a társadalombiztosítás területén eszközölt változások teljesen új adatszolgáltatási rendszert vezettek be. A tavalyi év újdonsága, a NYEENYI után az idén a szoftveres bevallás borzolta fel a kedélyeket.

 

Az 1975. évi II. törvény helyébe négy új törvény lépett, amelyek közül az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-törvény) tartalmazza a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat. E törvény szerint a munkavégzésre irányuló bármilyen jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén a foglalkoztató - az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is - köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és arról adatot szolgáltatni.

Az adatszolgáltatást a tb-szervek felhívására, megkeresésére 15 napon belül kell teljesíteni. Nem árt tudni, hogy a tb-szervek nem kérhetik olyan adat ismételt közlését, amely a kötelezett bejelentésében, bevallásában már szerepelt.

A bejelentés szabályai

A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak, valamint annak, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, továbbá aki a Tbj-törvény szerint nem minősül biztosítottnak vagy a biztosított eltartott hozzátartozójának, a foglalkoztatói minőség keletkezésétől, illetőleg a biztosítási kötelezettség keletkezésének napjától számított 3 munkanapon belül az alábbi adatokat kell bejelentenie az illetékes tb-szervnél: a bejelentő nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit, üzletét vagy üzleteit, az alakulása időpontját, alapító okiratának, vállalkozói igazolványának vagy a külön jogszabályban a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély, okirat keltét és számát, kiállítóját, tevékenysége megkezdésének időpontját, képviselőjének, ügyvezetőjének (ügyvezetőinek), igazgatójának a nevét, lakcímét. (Az egyéni vállalkozó a létesítéstől, illetőleg megszűnéstől számított 15 napon belül köteles bejelenteni, ha legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt. Szintén 15 napon belül kell közölnie, ha nyugdíjat állapítottak meg részére, illetőleg megszüntették annak folyósítását.) Az érintett a bejelentéssel egyidejűleg törzsszámot, illetve folyószámlaszámot is köteles kérni az erre szolgáló nyomtatványon.

Három munkanapon belül kell jelenteni továbbá:

  • a foglalkoztató, egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláját, elszámolási számláját vezető bank nevét és a bankszámla számát, a foglalkoztató, egyéni vállalkozó statisztikai számlajelét;
  • a foglalkoztató jogelődjét, alapítóját, a jogi személy felelősségével működő foglalkoztató a felelősségvállalót, valamint az említettek adószámát, folyószámlaszámát;
  • a cégnyilvántartásba történő bejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját.

A bejelentés alapján a tb-szerv megállapítja a fizetésre kötelezett folyószámlaszámát, amit ezt követően valamennyi társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatos nyomtatványon (iraton) fel kell tüntetnie.

A fizetésre kötelezettnek minden társadalombiztosítási kötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 3 napon belül - be kell jelentenie.

A fenti adatok hitelességét a "törzsszámkérő lap" benyújtásával egy időben okiratokkal kell igazolni (például a társasági szerződés másolata, adóbejelentkezési lap, bankszámlaszerződés stb.).

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

A társadalombiztosítási törzsszám, illetve folyószámlaszám birtokában a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók az általuk foglalkozott, biztosítottnak minősülő személyekről egyéni nyilvántartást vezetnek. (A társadalombiztosítási ellátásra megállapodást kötő személyről és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozóról a társadalombiztosítási tb-szerv vezeti a nyilvántartást.) A saját jogán nyugdíjas, nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyekről nem kell nyilvántartást vezetni.

A biztosítottat a biztosítással járó jogviszony kezdetétől számított 3 munkanapon belül kell nyilvántartásba venni. Ennek tartalmaznia kell a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét, a foglalkoztató folyószámlaszámát, a biztosított nevét, személyi adatait, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő tartamát a biztosítás kezdetétől a megszűnéséig, a járulékalapul szolgáló jövedelmeket (havi bontásban) és az ebből levont járulék(ok) összegét, továbbá az egészségügyi hozzájárulást.

A foglalkoztató minden év végén lezárja a nyilvántartást, archiválja és arról a tárgyévet követő hó február 20-áig adatot szolgáltat a tb-szervnek.

A nyilvántartás adatairól a foglalkoztató a megszűnésétől számított 30 napon belül is tájékoztatni köteles az illetékes tb-szervet, illetőleg - ha a biztosított vagy halála esetén a hozzátartozója nyugdíjigényt terjesztett elő - soron kívül kell teljesíteni ezt a kötelezettséget.

A foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31-éig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben levont járulékok (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről, amelyet a jövedelemigazoláshoz kell csatolnia. Amenynyiben év közben szűnik meg a biztosítással járó jogviszony, ekkor kell kiállítani az igazolást. A foglalkoztató negyedévenként írásban tájékoztatja a biztosítottat a levont tagdíjról, s nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat befizette a biztosított által megjelölt pénztárba.

A nyilvántartás számítástechnikai úton is vezethető, az ehhez szükséges számítógépes programot és informatikai utasítást az illetékes tb-szerv bocsátja a foglalkoztatók rendelkezésére. Azok a foglalkoztatók pedig, akik nem számítógépen vezetik a nyilvántartást, az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kötelesek használni.

Összesítő bevallás

A foglalkoztató a biztosítottnak kifizetett, járulékalapot képező tárgyhavi járandósága után köteles megállapítani a járulékok alapját és összegét, levonni a biztosítottat terhelő járulékot és arról bevallást benyújtani a tárgyhót követő hó 10-éig, valamint megfizetni a járulékokat.

A kifizetéssel egyidejűleg a foglalkoztató köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a kifizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és az egészségügyi hozzájárulásról, a levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, továbbá az egyéb járulékok (magánnyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíj) összegéről.

A foglalkoztató - mint már említettük - a tárgyhót követő hó 10-éig köteles megküldeni az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak a havi összesítő bevallását (98010-es számú), amelyhez csatolnia kell a tárgyhót megelőző havi bevallás szerinti befizetés igazolását. (Ezt az átutalási megbízás ügyfélpéldányának, vagy az átutalási postautalvány feladóvevényének a kötelezett cégszerű aláírásával hitelesített másolatával teheti meg.)

Tartalmi követelmények

A bevallásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot;
  • a társadalombiztosítási járulékot, a táppénz-hozzájárulást;
  • a baleseti járulékot;
  • a megállapodás alapján fizetendő járulék alapját és összegét;
  • a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási, valamint a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt egyéb ellátás összegét (a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztatónál);
  • a tárgyhónapban kifizetett ellátás után a kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés összegét;
  • a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség által a gazdálkodó szervezethez befizetett járulékok alapját és összegét.

A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a járulékalapot képező tárgyhavi jövedelméről szintén a tárgyhónapot követő hónap 10-éig nyújtja be a bevallást a 98011. számú nyomtatványon. Amennyiben foglalkoztatónak minősül, akkor neki is a 98010-es nyomtatványt kell használnia.

Bevallás floppylemezen

A nagy vihart kavart, 1998. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint fő szabály, hogy az összesítő bevallást a tb-szervek által rendszeresített és a kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program alapján kell vezetni, megküldeni. A társadalombiztosítási igazgatási szerv a foglalkoztató, illetőleg az egyéni vállalkozó részére engedélyezheti az összesítő bevallás formanyomtatványon történő rögzítését, illetőleg benyújtását, ha a foglalkoztatott létszám 10 fő alatt van. (Az Országgyűlés már módosította ezeket a rendelkezéseket, a változás a közeljövőben fog megjelenni a Magyar Közlönyben.) A bevalláshoz szükséges szoftvert a tb-szerv bocsátja a munkáltató részére floppylemezen (BEVALLÁS OEP file).

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az összesítő bevalláson a járulékok mellett feltünteti a tárgyhónapban kifizetett egészségbiztosítási ellátásokat, a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátásokat, valamint a foglalkoztatót megillető költségtérítés összegét, továbbá a kifizetések (költségtérítés) és a tárgyhónapra járó járulék különbözetét.

A bevallásokat mágneses lemezen, elsősorban postai úton kell benyújtani a MEP-hez, illetve a magánnyugdíjpénztárhoz.

A megyei egészségbiztosítási pénztárakhoz teljesítendő bevalláshoz csatolni kell az összesítő bevallás egy kinyomtatott példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza és vírusmentes.

Bevallás a magánnyugdíjpénztárnak

A foglalkoztatónak azonban nemcsak a tb-szervet kell tájékoztatnia, hanem a magánnyugdíjpénztárakat is a levont tagdíjakról. A biztosítottak által választott magánnyugdíjpénztáranként külön-külön kell az általa foglalkoztatott biztosítottaktól levont tagdíj alapját és összegét bevallania és egyben befizetnie. A bevallásban biztosítottanként kell feltüntetni a tagdíj alapját és összegét a név és a TAJ-szám közlése mellett.

A magánnyugdíjpénztár a hozzá érkező bevallás adatairól ugyancsak havonta számítógépes adathordozón köteles adatot szolgáltatni a nyugdíj- és az egészségbiztosítási pénztárnak a bevallás helytállóságának ellenőrzése, illetőleg a biztosított szolgálati idejének és biztosítási díjának nyilvántartásba vétele céljából. A magánnyugdíjpénztár a bevallás adatainak közlésével egyidejűleg - soron kívüli ellenőrzést kérve - arról is tájékoztatja a nyugdíj- és az egészségbiztosítási pénztárat, hogy a bevallás, befizetés hiányos, vagy a közölt adatok aggályosak.

Amennyiben a foglalkoztató a magánnyugdíjpénztárhoz teljesített bevallásban szereplő fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a magánnyugdíjpénztár az érintett pénztártagok között a tagdíjnagyságuk arányában számolja el a befizetett tagdíjat. A befizetési kötelezettség elmulasztása, illetőleg részleges teljesítése esetén a pénztár - a pénztártag egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul köteles intézkedni a tb-szervnél a tartozás behajtása érdekében. A foglalkoztatónak a biztosítottól levont, de a pénztárnak megfizetni elmulasztott tagdíj után a mulasztási bírságot és a késedelmi pótlékot kell fizetnie, illetve a pénztártagnak okozott kárt meg kell térítenie.

A fentiekben meghatározott bevalláson az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást úgy kell elkészíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, s fel kell tüntetni azt is, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló munkaviszonya a tárgyhónapban megszűnt (ilyenkor az adatokat is közölni kell). A bevallásban külön kell kimutatni a tagdíjat és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 26. §-ának (5) bekezdése alapján vállalt tagdíj-kiegészítés összegét. A tagdíj-kiegészítés összegét a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre kell megbontani, amennyiben azt a foglalkoztató vonja le és utalja át.

A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíjpénztárhoz köteles a bevallást megküldeni.

A magánnyugdíjpénztár értesíti a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárat, ha a foglalkoztató a tagdíjbevallást nem vagy késedelmesen nyújtotta be, illetőleg a levont tagdíjat nem vagy nem teljes összegben, illetve késedelmesen fizette be. Az értesítéshez csatolja a MEP intézkedéséhez szükséges okiratok másolatát.

A biztosítottak bejelentése

1998. január 1-jétől a foglalkoztató 3 munkanapon belül köteles bejelenteni az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz az általa biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási idejének kezdetét, illetve annak megszűnését, valamint a biztosítás szünetelését (erre szintén van szoftver, amelyet a BEVALLÁS OEP file-lal együtt JELENTÉS OEP file név alatt adott ki a tb-szerv). A bejelentést nem kötelező szoftverrel elkészíteni.

A biztosított kötelezettségei

A biztosított - a biztosítási jogviszonya kezdetétől számított 15 napon belül - köteles bejelenteni a foglalkoztatójának, az egyéni vállalkozó pedig az illetékes tb-szervnek az általa választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlájának számát.

A magánnyugdíjpénztárhoz való csatlakozás visszavonása esetén a pénztár a visszavonási kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles - a biztosított személy adataira és TAJ-számára hivatkozással - átutalni a biztosított egyéni folyószámláján nyilvántartott összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap javára, és az átutalásról bevallást is kell készítenie. A bevallás havi bontásban tartalmazza, hogy milyen összeget írtak jóvá a biztosított egyéni számláján.

Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene, valamint az, aki a törvény szerint nem minősül biztosítottnak vagy a biztosított eltartott hozzátartozójának, a 11,5 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének kezdő napját követő 3 napon belül - az OEP által rendszeresített nyomtatványon - az illetékes MEP-hez jelenti be a szükséges adatokat.

Változások áprilistól
Az 1998. évi XXXIII. törvény április 1-jétől január 1-jére visszamenőleg kiküszöbölte a bejelentési kötelezettség - a gyakorlatban napi problémákat okozó - elllentmondásait és egyszerűsítette az egyéni vállalkozók bevallási kötelezettségét.

Bejelentkezés

A társadalombiztosítási bejelentkezéshez nem ezentúl nem kell mellékelni a cégbejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját, ez ugyanis a gyakorlatban eddig sem működött, hiszen a cégbejegyzésnek előfeltétele a társadalombiztosítási bejelentkezés, azaz a tb-folyószámlaszám megszerzése. Az új szabályok szerint a bankszámlaszámot sem kell a bejelentkezéskor mellékelni, hiszen például a betéti társaságok cégbejegyzésének nem feltétele a bankszámlaszám, sőt a pénzintézetek a cégbejegyzés előtt nem is nyitnak bankszámlát a bt.-knek. Ezért ezentúl a bankszámlavezető hitelintézet elnevezését és a számla számát a számlanyitást követő 15 napon belül kell bejelenteni a tb-szervnek.

A jövőben az a vállalkozás, amely csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, társadalombiztosítási bejelentési kötelezettségének a cégbejegyzési kérelem és mellékleteinek benyújtásával tesz eleget, akinek pedig egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött a tevékenysége, a bejelentkezéshez mellékelnie kell a területileg illetékes gazdasági kamarához benyújtott vállalkozói igazolvány iráti kérelmét is.

Július elsejétől egyszerűbb - egyablakos - lesz a bejelentkezés, ugyanis a szükséges adatokat a gazdasági kamarák, illetve a cégbíróságok számítógépes rendszeren fogják közölni az illetékes tb-szervekkel. Miután a tb-szerv megállapítja az adott vállalkozás folyószámlaszámát, a rendszeren keresztül tájékoztatja erről a gazdasági kamarákat, illetve a cégbíróságokat. Akinek a tevékenysége megkezdéséhez sem egyéni vállalkozói iazolványra, sem cégbejegyzésre nincs szüksége, ezentúl is a tb-szervnél kiállított formanyomtatványon teljesítheti majd a bejelentési kötelezettségét.

Összesítő bevallás

Ebben az évben már csak azoknak az egyéni vállalkozóknak kell összesítő bevallást benyújtani, akiknek a járulékalapot képező jövedelme (vállalkozói kivét) havonta meghaladja a minimálbér (19 500 forint) összegét. Bevallás hiányában a tb-szerv a minimálbér figyelembevételével határozza meg a járulékfizetési kötelezettséget.

Az az egyéni vállalkozó, aki emellet legalább heti 26 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a társadalombiztosítási járulékot (a tanuló az egészségbiztosítási járulékot is), a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó pedig a baleseti járulékot minden negyedévet követő hónap 10-éig köteles bevallani és megfizetni.

Ezentúl formanyomtatványon és floppylemezen egyaránt benyújtható az összesítő bevavllás, ez természetesen azokra a vállalkozókra is vonatkozik, akik 10 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. április 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.