Alábbi cikkünkben a lapzártánkat megelőző hónapban bekövetkezett – a munkaadókat lényegesen érintő – jogszabályokat ismertetjük kivonatos formában.
Jogellenes munkaviszony-megszüntetés
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 100. §-ának (2) bekezdését és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 34. §-ának (2) bekezdését, és 1999. február 28-i hatállyal megsemmisítette azokat.
Az Mt. 100. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát, akkor a munkavállalót – amennyiben kéri – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ez alól az általános szabály alól azonban a (2) bekezdés kivételt enged a munkáltató javára. A munkáltató ugyanis kérheti a bíróságtól az eredeti munkakörbe való visszahelyezés mellőzését, amennyiben kifizeti munkavállalójának a felmondás esetére járó végkielégítés kétszeresét. A Kjt. 34. §-ának (1) és (2) bekezdése a közalkalmazottakra vonatkozóan hasonló rendelkezéseket tartalmaz.
Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a munkavállaló önrendelkezési jogát sérti, ha a munkáltatói jogsértés bírósági megállapítása ellenére nem dönthet jogi sorsáról, azaz a pervesztes munkáltató rendelkezhet a pernyertes munkavállaló továbbfoglalkoztatásának kizárásáról. Ezentúl tehát, ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát (a közalkalmazott jogviszonyát), és a munkavállaló/közalkalmazott kéri az eredeti munkakörébe visszahelyezését, a munkáltató köteles őt továbbfoglalkoztatni.
(Magyar Közlöny 1998/14. szám)A munkába járás és a munkaerő-toborzás támogatása
A munkába járás terheinek csökkentése és a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható a helyközi utazáshoz, a csoportos személyszállításhoz, a lakhatási hozzájárulás megtérítéséhez, valamint a munkaerő-toborzáshoz. A támogatásokat szabályozó 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet március 20-án lépett hatályba.
Helyközi utazás
Legfeljebb egyéves időtartamra megtéríthetők a munkaadó által kifizetett munkába járással kapcsolatos utazási költségek, ha a munkaadó olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja (pályakezdő, illetve megváltozott munkaképességű személy esetén három hónapja) nyilvántartott munkanélküli, és a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – működésével összefüggő okból – nem szüntette meg a munkaviszonyát hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak.
Csoportos személyszállítás
Támogatás adható annak a munkaadónak is, aki csoportos személyszállítással oldja meg a munkavállalóinak munkába utaztatását. Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbuszszal, mikrobusszal, személygépkocsival vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkahelyhez vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. A támogatás feltétele, hogy a munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen legyen, ahonnan a munkahelyre utazás tömegközlekedéssel nem vagy csak aránytalan nehézségekkel oldható meg. Aránytalan nehézséget jelent, ha a lakóhely és a munkahely közötti oda- és viszszautazás ideje tömegközlekedéssel naponta meghaladja a két órát.
Előnyben részesül az a munkaadó, aki több megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába járását oldja meg, vagy olyan munkavállalókat utaztat, akik közvetlenül az alkalmazásuk előtt nyilvántartott munkanélküliek voltak.
A támogatás legfeljebb egy évre adható, összege megegyezik a lakóhelytől (tartózkodási helytől) a munkahelyig tartó útvonalra érvényes autóbuszbérlet árával. Ugyanazokra a munkavállalókra ugyanazon az útvonalon nem lehet helyközi utazási és csoportos személyszállítási támogatást is igényelni.
Lakhatási hozzájárulás
Az a munkaadó is támogatható, aki nyilvántartott munkanélküliek foglalkoztatását vállalja, és havonta hozzájárul a lakásbérletük, albérletük, fizetővendég-szobájuk díjának megfizetéséhez, vagy munkásszálláson helyezi el őket.
A támogatás legfeljebb egy évig folyósítható, mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos munkanélküli-járadék alsó határát.
Munkaerő-toborzás
Aki munkerő-toborzást szervez a munkaügyi központ által meghatározott olyan településen, ahol a munkanélküliségi mutató az országos átlagot meghaladja, támogatásban részesülhet. A kérelmező munkaadónak igazolnia kell, hogy a toborzás valós munkaerőigény kielégítésére irányul. A támogatással a szervezési költségek téríthetők meg, a munkaügyi központ által előzetesen elfogadott költségvetés alapján, alkalmanként maximum 500 000 forintig.
Igénylés
A fenti támogatásokat a munkaügyi központoknál kell kérelmezni. A helyközi utazási, a csoportos személyszállítási és a lakhatási hozzájáruláshoz kapcsolódó támogatást a munkaügyi központ havonta utólag folyósítja, a munkavállaló adatait tartalmazó és a kifizetés tényét igazoló bizonylatokkal alátámasztott munkaadói igénylés alapján. A munkaerő-toborzáshoz kapcsolódó támogatást szintén alkalmanként, utólag folyósítják, a kiadások kifizetését igazoló bizonylatokkal alátámasztott igénylés alapján.
(Magyar Közlöny 1998/15. szám)Foglalkoztatási támogatások
A munkaügyi központ ezentúl a képzéssel kapcsolatos helyi, illetőleg helyközi utazás költségeit is megtérítheti képzési támogatásként, illetve megelőlegezheti a képzésben részt vevőnek. Amennyiben a képző intézmény szállást, étkezést is biztosít a részt vevőknek, illetve gondoskodik a hallgatók szállításáról, a munkaügyi központ közvetlenül a képző intézménynek utalja át a költségek fedezetét. A támogatási rendszer módosításait és az új támogatási formákat a március 16-tól hatályos a 6/1998. (III. 4.) MüM rendelet tartalmazza.
Megváltozott munkaképességűek
Ezentúl – a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához kapcsolódó támogatások szempontjából – azt a személyt kell megváltozott munkaképességűnek tekinteni, akinek legalább 40 százalékkal csökkent a munkaképessége, illetve akiről foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye megállapítja, hogy testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek a munkavállalási és a munkahely-megtartási esélyei. Amennyiben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához adott támogatás fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs részének központi kerete szolgál, a támogatásról a munkaügyi miniszter dönt, és a Munkaügyi Minisztérium, illetve megbízásából és ellenjegyzésével a munkaügyi központ köt megállapodást a támogatásban részesülő munkáltatóval. Amennyiben pedig a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs részének a megyei munkaügyi központok által felhasználható kerete szolgál fedezetül, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége dönt a támogatásról és állapodik meg a támogatottal.
Csoportos létszámleépítés
A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható a munkavállalókat, köztisztviselőket, közalkalmazottakat érintő csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítéséhez. A támogatás feltételeként a munkáltatóknak a munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (MEB) kell létrehoznia és működtetnie, s nyilatkoznia kell arról, hogy milyen mértékben és hogyan járul hozzá a bizottság a működéshez, valamint vállalnia kell, hogy elszámol a támogatással. A működéshez bizottságonként legfeljebb egymillió forint vissza nem térítendő támogatás adható maximum egy évre. A támogatási kérelmet a létszámleépítéssel érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani.
Közhasznú szervezetek
Támogathatók a közhasznú szervezetek olyan programjai, amelyek a munkanélküliek, illetve munkanélküliséggel veszélyeztetettek álláskeresését, pálya- és szakmaválasztását segítik. A támogatás a foglalkoztatási programokat szervező, irányító szakértők díjazásához is felhasználható. A pályázatot a munkaügyi központ írja ki, a munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával.
(Magyar Közlöny 1998/15. sz.)Üzemitanács-választások
A Munka Törvénykönyvének módosítása szerint (1998. évi XIII. törvény) 1998. november 16. és november 27. között üzemitanács-választásokat kell tartani. Az 1996. május 19. és május 26. között, valamint az azt követően választott üzemi tanácsok megbízatása az új üzemi tanács megválasztásáig, legfeljebb azonban 1998. november 27-ig szól. A kormány rendeletben fogja meghatározni a választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti reprezentativitás érdekében az ágazati (szakágazati), területi és országos szavazatösszesítés módját és rendjét.
(Magyar Közlöny 1998/20. szám)Fiatalkorú munkavállalók
Az 1998. évi XXIII. törvény szerint június 1-jétől az a fiatalkorú, aki a tankötelezettség teljesítésére meghatározott életkort még nem érte el, nemcsak munkaviszonyban, hanem munkaviszonyon kívüli egyéb jogviszonyban is csak 15 éves kora után foglalkoztatható. Nem vonatkozik ez a szabály a művészeti tevékenység keretében végzett munkára. Ezeket a tevékenységeket a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben fogja meghatározni.
(Magyar Közlöny 1998/25. szám)
