A munkanélküliséggel hirtelen és drasztikusan szembesült az ország. Időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy igazán hihetővé váljon: az állásukat elvesztők jelentős része várhatóan soha többé nem jut munkához. Akiknek viszont még van esélyük erre, azok állásba kerülése érdekében (és költségvetési szempontból is) érdemes a passzív segélyezés helyett különféle, a foglalkoztatás bővítését elősegítő támogatási formákat kidolgozni, és erre pénzt áldozni.
A munkanélküliség növekedési üteméhez képest lassan, de immáron Magyarországon is mind több a foglalkoztatást elősegítő támogatási program. Ezek alapvetően a munkanélküliség enyhítését, a már állástalanná vált emberek átképzését, munkába állását, a hátrányos helyzetű régiók felzárkózását, bizonyos hátrányos helyzetű csoportok – rokkantak, kisgyerekesek – munkához jutását, illetve a még meglevő munkahelyek megtartását igyekeznek anyagi eszközökkel és kisebb-nagyobb sikerrel támogatni. A támogatások és a programok egy része közvetlenül a még munkában levőket és a leendő munkavállalókat segíti, más része viszont közvetve, a munkáltatókon keresztül igyekszik serkenteni a foglalkoztatást. Most ez utóbbiak közül az idén megkezdett programokat mutatjuk be.
Központi támogatás, decentralizált elosztás
A támogatások, programok jó részét a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozzák. Az idén innen 29,9 milliárd forint került az úgynevezett foglalkoztatási alaprészbe, vagyis ennyi jut foglalkoztatási programokra. A pénz döntő hányadát, több mint 25 milliárd forintot a megyei munkaügyi központokon keresztül osztják el, az úgynevezett központi alaprész csupán 3 milliárd forint. A központi forrásból megvalósuló programok közül azok, amelyek alapvetően a munkaadókat célozzák meg, részben képzéssel kapcsolatosak, részben a munkahelymegőrzést, illetve a korszerű munkahelyteremtést szolgálják.
Quick start programok
Ha valaki olyan munkáltató, aki technológiaváltás vagy a termelési struktúra átalakítása miatt 50 főnél nagyobb létszámbővítést tervez, vagy ezért már nincs szüksége bizonyos szakképzettségű dolgozókra, viszont szüksége lenne másmilyen képzettségűekre, próbálkozhat a quick start programmal. Az Egyesült Államokban kidolgozott és már nálunk is kipróbált quick start, vagyis gyors kezdés módszer valójában néhány száz órás képzés. Ennek során a résztvevők – akár az adott munkahely egyébként elbocsátandó dolgozói, akár az éppen állás nélkül levők gyorstalpalószerűen, de annál jóval hatékonyabban sajátíthatják el a szükséges tudnivalókat. A program lényege, hogy a munkáltatók ezen keresztül rövid idő alatt pontosan olyan képzettségű munkaerőhöz jutnak, amilyenre szükségük van. Mindebből természetszerűleg az következik, hogy elsősorban betanított jellegű munkáról, számítógépes ismeretek megszerzéséről lehet szó, bár Magyarországon ezt a programot már a menedzserek hiányzó ismereteinek pótlására is alkalmazták. A képzés minden szempontból a munkáltató igényeihez igazodik, így nagyon speciális is lehet. Ehhez képest elfogadható feltétel, hogy a munkáltató mintegy taneszközként rendelkezésre bocsássa a leendő munka elvégzéséhez szükséges berendezéseket, gépeket, illetve saját szakemberei besegítsenek a képzésbe. A munkaadónak ennél többel jószerivel nem is kell hozzájárulnia a képzéshez, annak költségeit ugyanis részben a központi, részben a decentralizált foglalkoztatási alap finanszírozza. Quick start programokra az idén 51 millió forint áll rendelkezésre.
Azok a munkaadók, akiknek szükségük lenne arra, hogy legalább 50 dolgozójukat átképezzék vagy minimum ennyi új embert foglalkoztatnának, és a program felkeltette az érdeklődésüket, abban részt szeretnének venni, a megyei munkaügyi központokhoz vagy az úgynevezett képzési központokhoz fordulhatnak információért. Ez utóbbiból jelenleg 9 működik az országban. (Témafelelős: MüM, Munkaerő-piaci Képzések Főosztály, 302-2100.)
Munkahelymegőrző, munkahelyteremtő programok
Munkahelymegőrzésre 600 millió forintot, korszerű munkahelyek létrehozására 620 millió forintot fordítanak az idén a központi keretből. A munkahelymegőrzés érdekében a válsághelyzetben levő, egy telephelyen legalább 200 főt foglalkoztató és minimum 50 ember elbocsátását fontolgató munkáltatók úgynevezett intervenciós támogatást igényelhetnek.
A támogatás célja segítséget nyújtani azoknak a munkáltatóknak, akik foglalkoztatási szempontból nehéz helyzetbe kerültek, és az adott térségben jelentős munkaadók. A keretből ezért az a munkaadó számíthat pénzre, akinek a telephelye olyan körzetben van, ahol a munkanélküliségi mutató elérte az országos átlag másfélszeresét (erről a munkaügyi központ tud tájékoztatást adni); legalább 200 embert foglalkoztat, és támogatás hiányában ötvenet kénytelen lenne elbocsátani; vállalja, hogy egy éven át nem csökkenti a létszámot. A támogatásból a leépítéssel érintett munkavállalók munkabérének és járulékainak legfeljebb a felét maximum egy évre ki lehet fizetni.
A támogatási igény a megyei munkaügyi központokon keresztül nyújtható be a Munkaügyi Minisztériumhoz. A kérelem kidolgozását útmutató segíti, amely a megyei munkaügyi központoknál szerezhető be. A támogatás odaítéléséről a munkaügyi miniszter dönt. (Témafelelős: MüM, Foglalkoztatási Programok Főosztály, 311-4073.)
A korszerű munkahelyek létesítésének támogatására elkülönített pénzre ugyan már nem lehet pályázni, talán nem haszontalan azonban tudni, hogy ilyen is létezik. A miniszter által kiírt tender célja az volt, hogy hozzájáruljon olyan munkáltatók támogatásához, akik a korszerű csúcstechnikát megtestesítő termékeket szándékoznak előállítani, stabil piaci háttérrel rendelkeznek, és legalább 300 munkavállalót terveznek foglalkoztatni. Ezek a dolgozók azonban nem lehetnek akárkik, a támogatásnál feltétel az is, hogy a munkaadó vállalja a tömeges létszámleépítéssel érintett rétegek és/vagy a fiatal pályakezdők és/vagy legalább 3 hónapja munkanélküliek és/vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Vállalniuk kell azt is, hogy leendő dolgozóikat képzéssel, tovább- vagy átképzéssel szakmailag felkészítik a bevezetendő technológia alkalmazására.
Bedolgozás helyett távmunka
Külföldön már sok helyütt meghonosodott, régebben nálunk bedolgozásnak hívták, legújabb kori neve: távmunka. Ennek egyik változata, amikor a gyermeküket gondozó nők otthon végezhetnek munkát. E régen meglehetősen elterjedt foglalkoztatási gyakorlatot ma már a munkáltatók többsége nem igazán preferálja, ezért a 620 millió forintos munkahely-teremtési keretből a tárca 30 millió forintot ennek elterjesztésére szán. A tervek szerint a munkaadók fejlesztési célú támogatást kapnának, amennyiben vállalnák, hogy számítógépes munkát adnak a gyermeküket otthon nevelő, egyébként ellátás nélküli anyáknak. A visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás kizárólag pályázat útján nyerhető el, a tendert a munkaügyi miniszter írja ki, várhatóan még az első félévben. A program kísérleti jellegű, a támogatásról a helyi munkaügyi szervezetek, valamint a szakértők véleményének meghallgatásával a munkaügyi miniszter dönt. (Témafelelős: MüM, Foglalkoztatási Programok Főosztály, 331-4526.)
Megyénként eltérő támogatások
Bár a foglalkoztatási alaprészből 25,2 milliárd forint a megyéket illeti meg, ennek az úgynevezett decentralizált keretnek a felhasználásáról, elosztásáról a megyei munkaügyi központok saját hatáskörükben döntenek, illetve döntöttek. Vagyis nem minden program valósul meg minden megyében, hiszen a problémák sem azonosak, és nem biztos, hogy ugyanaz a jó megoldás Budapesten, mint például Borsodban. A helyi lehetőségekről ezért az adott megyében érdemes érdeklődni. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a megyék összesen 2,7 milliárdot terveztek munkahelyteremtésre, 6,4 milliárdot átképzésre, foglalkoztatásbővítésre, 3,2 milliárdot bértámogatásra, 2,1 milliárdot pedig pályakezdők munkába állításának háromhavi bértámogatására.
Bértámogatás
Az a munkáltató, aki hajlandó munkát adni olyan állástalanoknak, akik legalább hat, pályakezdők esetén három hónapja munka nélkül vannak, bértámogatást igényelhet. Erről azonban csak akkor lehet szó, ha az adott munkakörben a támogatás igénylésétől számított fél évig visszamenőleg a munkaadó nem hajthatott végre létszámleépítést. Amennyiben mindezek a feltételek teljesülnek, és a munkáltató vállalja, hogy a dolgozót legalább ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja, mint amennyi időre bértámogatást kapott, a munkaügyi központ maximum egy évre átvállalja tőle a munkavállaló munkabérének 50- 100 százalékát.
Ami hasznos
A foglalkoztatásból eredő közvetlen költség 70, bizonyos esetekben 90 százalékáig terjedő arányban kaphat támogatást a munkaadó, ha közhasznú munkára vállalkozik. Ez esetben azonban a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását kell vállalnia, mégpedig munkaviszony és egyúttal létszámbővítés keretében. A foglalkoztatással nyújtott szolgáltatásért díjazásban nem részesülhet.
Munkahely létesítése
A foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben levő térségekben a munkaerőpiacról kiszoruló rétegek foglalkoztatását segíti elő az új, illetve közhasznú munkahelyek létrehozását célzó támogatási rendszer. A támogatás formáiról és az egyéb részletekről a munkaügyi központok döntenek. Amennyiben úgy határoznak, hogy helyben szükség van új munkahelyekre, nyilvános pályázatot írnak ki.
Munkahely megőrzése
A központi intervenciós kerethez hasonlóan a munkahely megőrzésének támogatása a célja a decentralizált intervenciós keretnek, amelyre a megyék összesen 700 millió forintot szánnak. Ha nem költségvetési szervként működő munkáltató átmeneti likviditási gondokkal küzd és ezért elbocsátást tervez, támogatásban részesülhet a munkahely megtartása érdekében, már persze amennyiben megyéjében van ilyen program. A – főként – bértámogatás a foglalkoztatottak megtartása céljából, illetve bizonyos esetekben részmunkaidős foglalkoztatás elősegítéséhez adható.
Gondoskodó munkaadók
Ahol már elkerülhetetlen a leépítés, ott is segítséget nyújthat a munkáltató abban, hogy dolgozói ne kerüljenek az utcára. A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeit enyhíteni lehet, ha a munkaadó hajlandó konzultálni a munkaügyi központtal, és vállalja, hogy úgynevezett munkába helyezést segítő bizottságot hoz létre. A munkaügyi központok a szakmai támogatáson túl a bizottságok anyagi hátterét biztosítják, az idén egymillió forint vissza nem térítendő támogatással.
Csökkentett járulékteher
A megyei munkaügyi központok a keresetet terhelő, meglehetősen magas munkavállalói, illetve munkaadói járulékokat is átvállalhatják részben vagy egészben, legfeljebb egyéves időtartamra. Elsősorban abban az esetben adható ez a támogatás, ha a munkaadók olyan munkanélküliek foglalkoztatását vállalják, akik jövedelempótló támogatásban részesülnek, illetve részesültek. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásában a megyék 80 millió forint erejéig szándékoznak részt venni.
Az utazási költségek
Amennyiben a munkáltatók hajlandók lennének már tartósan munka nélkül levőket foglalkoztatni, akár még ingázókat is, de utazási költséget nem akarnak vagy nem tudnak fizetni, utazási költség átvállalása címén támogatást kérhetnek a megyei munkaügyi központtól. A bejárók foglalkoztatása így nem kerül többe, mint a helyben lakóké. Erre a célra az idén 335 millió forintot szánnak a megyék.
Megváltozott munkaképességűek
A már említett távmunka keretében igyekeznek munkahelyet adni a megváltozott munkaképességűek, elsősorban a mozgáskorlátozottak számára a Munkaerőpiaci Alap úgynevezett rehabilitációs alaprészéből működő támogatások. A Munkaügyi Minisztérium által koordinált központi programra rendelkezésre álló százmillió forintra pályázatot írtak ki. Ezen olyan munkaadók indulhattak, akik vállalták, hogy munkaviszony keretében hajlandók számítógépes otthoni munkát adni megváltozott munkaképességű embereknek. A munkaadók beruházás jellegű támogatásban részesülhetnek: a számítógép, a telefon, esetleg a kisebb ergonómiai átalakítás költségének 80 százalékát állja a tárca, s csak 20 százalék terheli a munkáltatót. A pályázatok elbírálása még tart, a nyertesek maximum 500 ezer forint támogatást kapnak visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában.
A fentinél lényegesen nagyobb keretből ugyancsak beruházás jellegű, visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását vállaló munkaadóknak a munkaügyi központok. A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprésze döntő részének, a mintegy egymilliárd forintnak a felhasználásáról, elosztásáról ugyanis a megyei munkaügyi központok hivatottak dönteni. A központoknak évente legalább egyszer pályázatot kell kiírniuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére. A pályáztatás részleteiről saját hatáskörükben a munkaügyi központok döntenek. Az érdeklődő munkáltatóknak így értelemszerűen a megyei munkaügyi központoknál érdemes jelentkezniük.
Egészségügyi hozzájárulás-támogatás
Végül a szaktárca a foglalkoztatási alaprészből, ám az eddigiektől eltérő gyakorlat szerint egymilliárd forintot fordít az egészségügyi hozzájárulás kompenzációjára. Ezt a támogatási formát a hozzájárulás bevezetésének első évében, tavaly indították, eredetileg egy évre. Az Érdekegyeztető Tanácsban azonban olyan döntés született, hogy az idén is szükség van a támogatásra, igaz, erre a tavalyinál kisebb összeg áll rendelkezésre. A támogatást egyéni kérelem alapján ítélik meg, amelyet a Munkaügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. Arról, hogy kik részesülhetnek az egészségügyi hozzájárulás kompenzációjában, egy közeljövőben megjelenő rendelet szól.
