×

Foglalkoztatáspolitika és az ÉT jövője

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 1. számában (1998. január 15.)

 

A gazdaság tavalyi növekedését tényként kell elfogadnunk, ahogy az ország kedvezőbb nemzetközi megítélése sem kérdőjelezhető meg. A GDP a vártnál dinamikusabban bővült, és 1997 volt hosszú idő óta az első olyan esztendő, amikor nem nőtt a munkanélküliség. Nevezetesen a tavaly megszűnő munkahelyek már nem hagytak űrt maguk mögött, hiszen közel azonos számú új munkahely létesítésére is sor kerülhetett. A fejlődést igazoló folyamatok az utolsó negyedévben felgyorsultak, ami megalapozottá teszi az idei várakozásokat is. Az előrejelzések szerint a gazdasági növekedés üteme 1998-ban várhatóan – a tavalyit meghaladóan – 4-5 százalék körül alakul. Mindez nagyon kedvező változásnak tekinthető azok után, hogy az elmúlt tíz évben a statisztikák összesen 2,5 millió munkahely megszűnését regisztrálták, miközben ennek csupán a felével megegyező számú új munkalehetőség keletkezett. A tavaly kezdődött, remélhetően tendenciaszerű folyamat eredményeként 2000-ig a megszűnőknél legalább 140-150 ezerrel több új munkahely létesülhet. Kedvező előjelként tarthatjuk számon azt a tényt is, hogy a foglalkoztatottság tavaly már nem csökkent, és idén várhatóan 1 százalékkal növekszik. Bár ez az arány talán sokak számára szerénynek tűnik, a lényeges változás nem a növekedés mértéke, hanem a tendencia előjelének hosszú ideje várt megváltozása.

Ugyanakkor nem tagadható az sem, hogy a kedvező változások nem érezhetőek egyformán valamennyi ágazatban és területen. Az ország régiói között ilyen szempontból is jelentős különbség van, és sajnálatos, hogy az általánosan javuló helyzet ellenére még a jövőben is sokan élik majd meg személyes tragédiaként munkahelyük elvesztését.

Mennyire maradnak el a hazai foglalkoztatottsági mutatók az Európai Unió tagországaiban mért értékektől, és vajon hogyan alakulhat a hazai munkaerő-piaci helyzet az ország tervezett uniós tagságáig?

– Jelenleg az EU-országok foglalkoztatási rátája 60,4 százalékos, az ezekre az országokra jellemző átlagos 64 éves nyugdíjkorhatárral számolva. Magyarországon ez a mutató – figyelembe véve a jelenlegi 57, illetve 60 éves nyugdíjkorhatárt – 58,4 százalékos, tehát nem marad el lényegesen az EU-országokétól. A prognózisok az ezredfordulóig évente mintegy 5 százalékos GDP-növekedéssel, valamint a foglalkoztatottság megközelítően 1-2 százalékos bővülésével számolnak. Valószínűsíthető, hogy a gazdasági növekedési ütem és foglalkoztatás bővülése a következő években is megmarad. Ezért a következő években a munkaerő-piaci helyzet további javulására számítunk. Az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliek száma is. Míg 1994-ben több mint 700 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, számuk 1997-re 450 ezerre apadt. A hazai munkanélküliség nemzetközileg is összehasonlítható 8,6 százalékos mutatója tavaly már számottevően jobb volt, mint az EU-országok hasonló mutatóinak 10,5 százalékos átlaga. A kedvező számok mögé nézve, a munkanélküliek összetételét tekintve már nem ilyen jó a helyzet, hiszen Magyarországon még mindig túl magas az inaktívak (a munkaképes korúak közül a nem dolgozók) aránya. A teljes jogú uniós tagság elnyeréséig hátralévő 4-5 éves időszakban a belépésről folytatott tárgyalások – illetve az ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos fejlemények – pozitív, a gazdasági növekedést ösztönző hatása feltehetően e terület problémáin is enyhít majd. A szakemberek véleménye szerint ebben az időszakban olyan külső tőke – például japán – beáramlására lehet számítani, amely az EU-piacra igyekszik bekerülni Magyarországgal együtt. Az ilyen jellegű tőkebeáramlás első jelei egyébként már ma is nyomon követhetők. Bár a mértékük még nem becsülhető meg pontosan, de feltételezhetően ezek a pénzek jelentős szerephez jutnak majd a következő évek gazdasági növekedésében. Valószínű az is, hogy a fejlődés – az előbbieknek köszönhetően – olyan régiókban is a foglalkoztatás bővüléséhez vezethet, ahol erre korábban nem volt példa. Az is ismeretes, hogy az EU a belépést megelőző évekre az adott országok tekintetében a belépést megkönnyítő támogatási politikát valósít meg. Ez pedig számottevően javíthatja a hazai gazdaságfejlesztési lehetőségeket.

Mennyire felelnek meg a magyar munkaerő-piaci szabályozók és folyamatok az európai uniós követelményeknek? Hogyan hat majd a hazai foglalkoztatási helyzetre jövőbeli uniós tagságunk?

– A hazai foglalkoztatás jog- és intézményrendszere a kilencvenes évek elejétől döntően az európai országokban kialakult mintákhoz hasonlóan épült ki. Ugyanakkor az Európai Strukturális Alapok igénybevétele a támogatási rendszerünk reformját kívánja meg. A tagfelvételi tárgyalásoknak az egyik legérzékenyebb kérdése lesz a munkapiacok kölcsönös megnyitása, azaz a munkaerő szabad áramlásának biztosítása. Ennek érdekében egyebek között össze kell hangolni az erre vonatkozó EU-joganyagot a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozással. A külföldiek magyarországi foglalkoztatását érintő jogszabályok áttekintése során külön figyelmet kell fordítani a vállalatok letelepedéséhez kapcsolódó, illetve a regionális, határ menti munkaerőmozgással kapcsolatos szabályozásra. Tisztázásra szorul az is, hogy a szociális ellátási rendszer mely részeit kell, illetve indokolt összehangolni az uniós szabályokkal. Ezeken túl minél előbb csatlakoznunk kell a munkaerő-piaci szolgáltatások, a munkaközvetítés informatikai rendszeréhez is. Fontos feladat a munkaügyi szervezetek hatékonyságának javítása is. Bár érthető, hogy ezek a szervezetek nem dolgozhatnak egyes fejvadászcégek teljesítményének megfelelő hatékonysággal, a tárca javítani kíván e szervezetek sokat kritizált munkáján. Ennek érdekében idén a munkaügyi központok informatikai rendszerének fejlesztésére 1,5 milliárd forintot költenek, aminek köszönhetően több ezer számítógépes munkahellyel bővülnek e szervezetek.

Lesz-e alapvető változás a foglalkoztatáspolitikában?

– Bár általánosan kedvező a hazai szabályozásról és gyakorlatról kialakult kép, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának területén az eddigieknél nagyobb léptekkel kell javítanunk. Idetartozik a nyugdíj előtt állók alkalmazásának javítása, illetve a nők munkába állásának megkönnyítése. Különösen érzékeny pont a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának problematikája. E kérdéskörnél elsősorban arra kell törekednünk, hogy a passzív támogatások helyett képzéssel és rehabilitációs központok létrehozásával segítsük a megváltozott munkaképességűek újbóli bejutását a munkaerő piacára. Ennek érdekében a munkaadók például bértámogatáshoz juthatnak, ha olyan munkavállalót alkalmaznak, aki megváltozott munkaképessége miatt kényszerült megválni korábbi munkájától.

Az idei költségvetés megalapozásakor, illetve az éppen aktuális büdzsé tárgyalásakor mekkora a feszültség a munkaügyi és a pénzügyi tárca között? Milyen hatékonyan tudnak lobbizni a foglalkoztatáspolitikai kérdések érdekében, és mekkora pénztárcával gazdálkodhatnak idén?

– Minden megválaszolható a számok ismeretében. Míg például tavaly a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs része 670 millió forinttal gazdálkodott, addig idén ezt az összeget sikerült több mint a duplájára, 1,5 milliárd forintra feltornázni. A tavalyi összeg mintegy 3000 munkahely megtartására, illetve egy ezzel azonos nagyságú új munkahely létrehozására volt elegendő. Az idei megnövekedett anyagi lehetőségeket elsősorban a munkaadói igények figyelembevételével a strukturális munkanélküliség mértéklésére kívánjuk fordítani. Különösen nehéz teherként cipeli magával a munkaerőpiac e gondot, hiszen az elmaradt térségekben a munkanélküliek nem, vagy csak nagyon kevéssé mobilizálhatók. Helyben pedig éppen abból a rétegből – nevezetesen a segédmunkásokból – áll rendelkezésre tömeges munkaerő, amelyre nincs igény a közelben. Ennek érdekében a ma még elmaradott területekre érkező beruházások, munkahelyteremtések további előnyöket élveznek. Tavaly a kísérlet formájában meghirdetett pályázatokra 4 milliárd forintos támogatási igény érkezett. Ezekhez kapcsolódva a pályázók mintegy 126 milliárd forintnyi fejlesztésre vállaltak kötelezettséget 10 ezer fő foglalkoztatása mellett.

A törekvések ellenére az idei adó- és járulékrendszer sokak szerint inkább a feketegazdaságnak, az illegális foglalkoztatásnak kedvez. Tudnak-e valamit tenni ebben az ügyben?

– A legális munkavégzés erősítése érdekében a kormány egyebek között arra törekszik, hogy növelje a munkaviszonyból származó jövedelmek és a munkanélküli-ellátások közötti különbséget. A jövőben kialakítják a pénzbeli ellátások, segélyek, munkából származó jövedelmek, valamint az ezeket terhelő adó- és járulékterhek integrálásának, együttes folyósításának rendszerét. Az illegális foglalkoztatások háttérbe szorítása érdekében szükség lesz természetesen a munkaadókat sújtó járulékterhek mérséklésére is. Idén még csak szerény mértékű javulás várható, hiszen a jelenlegi 4,5 százalékos járulék két lépcsőben 4 százalékra csökken. Jövőre azonban megítélésem szerint akár egyharmaddal is csökkenhetnek a munkaadókat sújtó munkaerő-piaci közterhek. Ugyanakkor az ellenőrzéseket is szigorítjuk a legális foglalkoztatás érdekében. A sűrűbb ellenőrzéseknek az lesz a célja, hogy több információhoz juttassa a szociális partnereket és a minisztériumot az informális gazdaságról és foglalkoztatásról.

A hazai foglalkoztatáspolitikai eszközök közül az elmúlt évben is nőtt az aktív ösztönzők aránya, ám ma még mindig a passzív eszközök, a támogatások túlsúlya a jellemző. Tovább lehet-e, és meddig kell, meddig érdemes javítani ezen az arányon?

– A következő években a hazai és nemzetközi konjunktúra követelményeinek is csak abban az esetben felelhetünk meg, ha jelentős hangsúlyváltozást tudunk e téren elérni. A passzív eszközöket természetesen nem lehet mellőzni a foglalkoztatáspolitika eszköztárából, ám arányuk csökkentése indokolt. Tavaly aktív támogatásokra 35 milliárd forintot fordított a tárca, és ezt az összeget idén 10 milliárd forinttal növelhetjük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az aktív eszközök aránya a tavalyi 30 százalékról 35 százalékra emelkedhet, ami megfelel az európai uniós elvárásoknak is. Idén tehát meg kell kezdeni a támogatási rendszer EU-konform átalakítását is. A munkánál prioritást élvez majd a humán erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatottsági szint növelése, és a területi, valamint foglalkoztatási különbségek mérséklése.

Várható-e valamiféle változás a munkahelyteremtő beruházások támogatásában?

– Ez a változás már most megkezdődött. Tavaly indítottuk el kísérletképpen azt a pályázatot, amelyben kutató-fejlesztő bázis létrehozásához kínáltunk támogatásokat. A cél az volt, hogy a nagy multinacionális cégek közül minél több helyezze Magyarországra fejlesztőüzemét, kihasználva ezzel a magyar szakemberek, mérnökök felkészültségét, másrészt támogatva a hazai befektetők ez irányú fejlesztéseit. E támogatási formánál is előnyt élveznek azok, akik az elmaradottabb területeket részesítik előnyben. A kutatóbázisok létesítéséhez 30 fős létszám felett nyújtható támogatás.

Ön az Érdekegyeztető Tanács ülésein is gyakori résztvevő. Mi a véleménye az ottani munkáról, illetve az érdekegyeztetési mechanizmus módosításának sokat emlegetett szükségességéről?

– Az érdekegyeztetésnek és az ÉT-nek véleményem szerint követnie kell a gazdasági változásokat. A gazdasági átalakulás, privatizáció következtében ma már a munkaadók többsége a magánszférából kerül ki. Mivel az állam súlya a munkáltatók között egyre csökken, ezért ennek megfelelően kellene mérsékelni részvételét is ebben a vitában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kormány ki kíván vonulni a munka világának egyeztetéseiből, de véleményem szerint ennek a munkának a korábbi tripartit rendszerrel szemben egyre inkább kétoldalúvá kell válnia a jövőben. Ugyancsak változtatást, illetve sürgető megoldást igényel a reprezentativitás kérdése, ami különösen élesen vetődött fel a társadalombiztosítási önkormányzati választások kapcsán. Olyan munkaadók jelentek meg a "piacon", akikkel korábban nem kellett számolni, ma már azonban nagyszámú foglalkoztatottat alkalmaznak. Ilyenek például a nagy multinacionális cégek, illetve a megnövekedett gazdasági súlyát tekintve a bankszféra és a közszolgáltatók is. Az ÉT összetételének megítélésem szerint úgy kell megváltoznia, hogy ezeket a változásokat is tükrözze a jövőben, és rugalmasabban tudjon alkalmazkodni az ezt követő időszakok változásaihoz is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem